Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Demény Zoltán | 2019.08.15 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A házastársi közös lakás használatának kérdését a Ptk. alapvetően a Csjt.-ben foglaltaknak megfelelően rendezi, ugyanakkor azoknak az érdekeknek a kiegyenlítését, amelyeket érint a lakáshasználat, még körültekintőbben kívánja szabályozni.
Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Ami a gyermeket illeti, különleges védelemre szorul. A törvény ebben a körben említi a házastársak közös kiskorú gyermekét, azzal, hogy a kizárólagos jogcímmel a lakást használó házastárs gyermeke is lakáshasználatra jogosult gyermek.
A családi otthon, a közösen lakott lakás használatának a védelmét az európai jogrendszerek rendszerint általános szabályokkal biztosítják, amelyek jellemzően függetlenek attól, hogy milyen vagyonjogi rendszer keretei között élnek együtt a házastársak. Korábbi jogszabály nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy mik lehetnek a közös lakással való rendelkezés korlátai, ezt a hiányt pótolja a jelenleg hatályos törvény, amely a házassági életközösség idejére, valamint a házassági életközösség megszűnése és a lakáshasználat rendezése közötti időre vonatkozóan tartalmaz szabályokat annak érdekében, hogy a házastársak egymás lakáshasználati jogát, illetve az ott lakó kiskorú gyermek lakáshasználati jogát ne csorbítsák.
Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL
Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama
További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.
Az egyik ilyen korlát a közös jogcímen használt lakás tekintetében áll fenn, amely szerint egészen addig, amíg a lakáshasználat nem nyer rendezést (a felek megállapodása alapján vagy bírósági döntéssel), a házastársak a közös jogcím alapján lakott lakás használatáról csak együttesen rendelkezhetnek, vagy akként, hogy az egyik házastárs rendelkezéséhez a másik hozzájárul. A hozzájárulást pedig ebben az esetben vélelmezni nem lehet.
További korlát, hogy a házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja. A házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.
A lakáshasználati jog megszűnéséhez a lakáshasználat rendezése szükséges; ez történhet a bíróság döntésével, olyan szerződéssel, amelyben a házastársak már az életközösség fennállása alatt rendezik a lakáshasználat bontás utáni vagy életközösség megszűnése utáni használatát, és olyan szerződéssel is, amelyet az életközösség megszűnése után kötnek meg a felek. Igaz, ez utóbbi megállapodás nincs alakszerűséghez kötve, azaz akár ráutaló magatartással is megvalósítható. A lakáshasználat rendezésének konkrét eseteit következő cikkünkben tárgyaljuk részletesen.
Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!
ADÓELJÁRÁSI JOGSZABÁLYOK (Art., Air., Avt.) MAGYARÁZATA
Art., Air., Avt. szabályainak gyakorlati értelmezése paragrafusról paragrafusra
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Szerző: Dr. Kovács Ferenc
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 456 oldal
Megjelenés: 2024. április vége
Kedvezményes ár 2024. december 31-ig
22.900 Ft + áfa helyett 18.900 Ft + áfa
A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.