A munka díjazásával összefüggésben gyakran merül fel kérdésként a gyakorlatban a prémium, valamint a jutalom közti különbség, illetőleg, hogy mely munkáltatói kötelezettségvállalási szint az, amely eléri a prémium jogi minőségét. Jelen cikkünkben a prémium, mint a leggyakoribb teljesítményösztönző bérelem jogi természetével összefüggő kritériumokat, valamint a prémiumra vonatkozó széleskörű bírói gyakorlat adott szegmenseit mutatjuk be. Prémium és a kötelezettségvállalás szintje A telje...
Korábbi cikkünkben már ismertettük, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. A kártérítés rendszere, mértékének megállapítá...
A munkaviszony megszüntetésének mindkét fél számára legrugalmasabb módja az erre vonatkozó közös megegyezéses megállapodás létrehozása, mégis tapasztalataink szerint az egyik legtöbb bizonytalanság éppen ezt a jogintézményt övezi. A megállapodás tartalmi elemeiről korábban már megjelent egy írás a blogon, ott azonban nem esett szó a legelső lépésről: hogyan kezdeményezzük a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetést, illetve miként reagáljunk egy ilyen kezdeményezésre? A címben hivatkoz...
Korábbi cikkeinkben már ismertettük a munkáltató kártérítési felelősségéhez tartozó szabályokat, annak módját, és az ehhez tartozó alapfogalmakat. Jelen cikkünkben röviden összefoglaljuk, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban. Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, ame...
Korábbi cikkeinkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit, illetve a kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaltuk össze közérthetően. A sorozatot folytatva, most a megőrzési felelősség egy speciális esetét, a leltárfelelősséget vizsgáljuk. A leltárhiány – a korábban bemutatott megőrzési felelősség egy speciális fajtája, amely – objektív (vétkességre tekintet nélküli) felelősséget jelent. A leltárhiányért való felelősség...
A Munka törvénykönyve által szabályozott atipikus foglalkoztatási formák közül meglehetősen széles körben ismert és alkalmazott a bedolgozói munkaviszony, ennek ellenére számos tévhit és félreértés terjedt el a munkáltatói gyakorlatban a bedolgozói munkaviszony szabályait, a bedolgozót megillető jogokat illetően. Jelen cikkünkben a helyes munkáltatói gyakorlat kialakításának elősegítésére a bedolgozókkal kapcsolatos specialitásokat vesszük sorra. A bedolgozói munkaviszony az Mt. hatálybalé...
Korábbi cikkünkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit vizsgáltuk, jelen cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaljuk össze közérthetően. Lényeges különbség a két esetkör között, hogy a megőrzési felelősség esetében a munkavállaló sokkal szigorúbb szabályok mentén szabadulhat a felelősség alól: ha bizonyítja, hogy a kárt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. A megőrzési felelősség esetei ...
A Munka törvénykönyve szerint munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Főszabály szerint azonban munkavállaló csupán a 16. életévét betöltött személy lehet; a 16 éves kort betöltött, de még kiskorú munkavállaló érvényes szerződéskötéséhez pedig szükség van törvényes képviselője hozzájárulására is. Emellett az iskolai szünetben munkavállaló lehet az a 15. életévét betöltött személy, aki tanulmányait nappali rendszerű képzés keretében folytatja. A...