Öröklési ügyekben gyakori kérdésként merül fel, és gyakran vitát szül, hogy az örökhagyó vajon mit is hagyott az örökösökre, milyen jogcímen illeti meg az örökösöket a hagyaték. A hagyatéki eljárások során gyakran kerülnek egymással konfliktusba az örökösök, ugyanis az örökhagyó által hagyott végrendelet nem feltétlenül differenciál világosan a végrendeleti és a törvényes örökösök között. Ez nem elhanyagolható kérdés, mert – habár általánosságban elmondható, hogy a végrendeleti és a törvén...
Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a jelen írásban kizárólag jogi aspektusai alapján tájékoztatom a nagyérdeműt egy érdekes kérdésről és jogelvi dilemmáról, semmiféle erkölcsi állásfoglalást nem kívánok tenni az ügyben. A cikk az 1/2019. (II. 13.) AB határozat rendelkezésein alapul. Történeti tényállásunk szerint bizonyos személyek 2017. április 17-én a Budapest V. kerületi Szabadság téren található szovjet hősi emlékművet több alkalommal narancssárga színű festéket tartalmazó luftball...
Megújult adatvédelmi tájékoztatónk! Iratkozz fel Te is újra a hírlevelünkre! Erősítsd meg korábbi feliratkozásod! Elkötelezettek vagyunk a személyes adataid átlátható kezelése iránt, gyere, járulj hozzá ismét a hírlevél-szolgáltatásunkhoz! Ismerős? Mióta a rettegett GDPR alkalmazandóvá vált, sokan kaphattunk különböző szolgáltatóktól a megújult hírlevél-feliratkozásunk kapcsán felkérést. Cikksorozatunkban a GDPR és egyéb nemzeti jogszabályok által meghatározott kereteket járjuk körbe a direkt...
Az új Ptk. rendszerében a követelés elévülését a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése abban az esetben szakítja meg, ha az ügyben a bíróság eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. A fenti szabály több kérdést is felvet, miszerint, milyen eljárás szakítja meg az elévülést, csupán a keresetindítás vagy a fizetési meghagyás is, hiszen a fizetési meghagyás iránti kérelmet a közjegyző előtt kell előterjeszteni, és egyáltalán mikor kezdődik újra ...
Korábbi blogbejegyzésekben érintőlegesen már foglalkoztam az ingatlanhasználókkal szemben alkalmazható hulladékgazdálkodási szankciókkal, érdemes azonban legalább keretjelleggel áttekinteni a teljes szankciórendszert. Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapelvként rögzíti a szennyező fizet elvét, mely szerint a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdá...
Cikksorozatunk első részében a sajtó-helyreigazítás egyik legfontosabb kérdését vettük górcső alá: mi a különbség a tényállítás és a véleménynyilvánítás között, hogyan lehet különbséget tenni kétséges esetben.  A második részben ismételten a sajtó-helyreigazítás gyakorlati oldalával foglalkozunk: hogyan lehet sajtó-helyreigazítást kérni, milyen határidőkre kell odafigyelni. Ha az előző cikkünkben leírtak alapján megbizonyosodtunk arról, hogy személyünket érintően valamely médiatartalomban...
Mindenkinek ismerős lehet a vis maior fogalma, több kontextusban lehet róla hallani. Jelen cikkünkben arra keresünk iránymutatást, hogy jogi értelemben mikor lehet releváns e fogalom, illetve mit is értünk alatta. Bár a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a vis maior fogalmát definíciószerűen, konkrétan nem határozza meg, sokszor hivatkozunk rá szerződéses vagy akár szerződésen kívüli kapcsolatokban is valamilyen kötelezettség, vagy akár felelősség alóli mentesülés körében. És valóban, a vis maior...
A jogorvoslati eljárás belépője az ügyfélképesség. A Kbt. a jogorvoslati kérelem benyújtásához fűződő jogot az alábbiak szerint határozza meg: „148. § (2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati...