#Reklám #Promóció #Nekembevált – Avagy milyen érdek húzódik a bejegyzések mögött?

Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2019.09.26 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Nemrégiben történt, hogy egy amerikai fagylaltárus megelégelte az influencerek életvitelét, akik rendszeresen ingyen fagyiért álltak sorba a fagyiskocsijánál, cserébe azonban pénz helyett csupán Instagram-, Facebook-, Twitter-bejegyzésekkel fizettek. Az árus kijelentette, hogy azok a vendégek, akik ingyen fagylaltot kérnek, és cserébe csak meglebegtetik a közösségi oldalakon, hogy ott jártak, nem hogy ingyen nem kapnak fagyit, de dupla árat kell fizetniük érte.

Nem mindenkinek szimpatikus tehát az influencer jelenség, azonban tény, hogy nem mehetünk el mellette szó nélkül, azért sem, mert az influencerek nagyszámú követőik révén képesek a fogyasztói akaratot formálni, és erre tekintettel rájuk is alkalmazandók a versenyjogi szabályok.

Az influencerek egyik megélhetési forrása a reklám. Ellenszolgáltatás fejében (amely nem csak pénz, hanem ajándék termék vagy egy „ingyenes” szolgáltatás igénybevétele is lehet) olyan online tartalmakat tesznek közzé, amelyek az adott termék vagy szolgáltatás igénybevételét szorgalmazzák, illetve az adott márkanevet népszerűsítik.

A Gazdasági Versenyhivatal eddig több esetben indított felügyeleti eljárást influencerek ellen, amelyek kötelezettségvállalással zárultak, nemrégiben azonban kiszabásra került az első versenyfelügyeleti bírság is.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A GVH által közzétett állásfoglalás szerint a legfontosabb követelmény az influencerekkel szemben, hogy a fogyasztók számára egyértelmű legyen, hogy az influencer és az általa népszerűsített termék forgalmazója, gyártója stb. között közvetlen gazdasági érdekeltség, üzleti kapcsolat áll fenn, tehát a véleményvezérek bejegyzéseiben, videóiban szereplő termékekhez fűzött megjegyzések nem elsősorban az influencer saját független véleményét, reakcióját tükrözik, hanem csupán a gazdasági érdek következtében közzétett reklámok szövegét.

Mit tehet az influencer, hogy elkerülje a bírságot és egyértelműen kiderüljön az általa gyártott tartalmakból a reklámjelleg?

A GVH ajánlása szerint az ilyen tartalmakból jól észlelhetően, hangsúlyosan, szembetűnően és egyszerűen, egyértelműen és közérthetően kell kitűnnie a fennálló üzleti kapcsolatnak, illetve a tartalom fizetett vagy támogatott jellegének. Ezen túl egyértelműen és azonosíthatóan meg kell jelölni a termék hirdetőjével fennálló üzleti kapcsolatot, illetve magáról a termékről is valós képet kell közvetíteni.

Mindezek fényében a GVH ajánlása szerint megfelelő, ha a reklámjellegre utaló szöveges megjelölések (például „Reklám”, „Hirdetés”, „… támogatta”, „Szponzorált tartalom”) megjelennek a közzétett tartalmakban. Olyan közösségi médiafelületeken, mint az Instagram, ahol leginkább képek, rövidebb szöveges tartalmak és címkézés jellemző, önmagában elegendő a „#Reklám”, „#Hirdetés”, „#Fizetett tartalom” megjelölés. Néhány esetben önmagában elegendő lehet a termékhez/szolgáltatáshoz kapcsolódó vállalkozás nevének és kereskedelmi védjegyének/logójának megjelenítése. Itt megjegyzendő, hogy a társaság cégnyilvántartásba bejegyzett teljes nevének feltüntetése nem, azonban a márkanév feltüntetése elvárt.

A Facebook esetében, ahol inkább a szöveges tartalmak jellemzőek, #−ek alkalmazása választható, azonban mindkét felület esetében fontos, hogy a szponzorált jellegre utaló #−ek sorrendben az első helyen legyenek feltüntetve a további #−ekkel jelölt címkék előtt.

Vannak olyan felületek, ahol a fogyasztók a teljes tartalom csupán kis részét látják elsőre, majd a „tovább”, „bővebben” gomb megnyomásával érik el a teljes bejegyzést. Ez esetben lényeges, hogy a fogyasztók különösebb aktivitás nélkül, a továbbkattintást megelőzően már értesüljenek a tartalom reklámjellegéről. Fontos tehát az is, hogy az üzleti kapcsolat fennállását hangsúlyosan tüntesse fel a tartalom gyártója már a bejegyzés elején. Az üzleti kapcsolatot az érintett tartalomhoz kapcsolódóan kell feltüntetni, tehát nem egy későbbi külön bejegyzésben.

Az üzleti kapcsolat fennállását szembetűnően és egyértelműen kell megadni, így az erre történő utalás nem történhet bújtatott formában. Nem elegendő tehát a „Köszönöm, #partner” „#Promóció”, vagy hasonlóan homályos megjelölések feltüntetése, valamint a hirdető weboldalára mutató link, vagy önmagában a cégnév feltüntetése sem, de hasonlóan rejtett megoldásnak minősül a „reklám” megjelölés lábjegyzetben, apró betűvel történő feltüntetése is. Ezekkel a megoldásokkal ugyanis a fogyasztók számára vagy nem válik világossá az üzleti kapcsolat jellege, vagy annyira rejtett marad, hogy rá sem jönnek.

Cikkünknek nem célja, hogy a tisztelt Olvasó azonnal utánanézzen az általa követett véleményvezérek munkásságának, és számon kérje rajtuk a #reklám megjelölések hiányát, hanem inkább arra szeretnénk a kedves Olvasó figyelmét felhívni, hogy az ártalmatlannak tűnő bejegyzések mögött is üzleti érdekek húzódhatnak meg, amelyek akár valamilyen termék reklámozását is szolgálhatják.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Molnár Gergő Zsolt

Dr. Molnár Gergő Zsolt
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gergo.molnar@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja