Szerző: Dr. Jean Kornél

A Ptk. rögzíti, hogy szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Ez, bár triviálisan hangzik, mégsem az, hiszen az elmaradt szolgáltatás természetbeni teljesítését, illetve annak bírói úton történő kikényszerítését jelenti. A szerződés lényegéhez tartozik, a felek azért kötnek szerződést, hogy a szükségleteik kölcsönös kielégítésére alkalmas javakhoz, a szolgáltatásokhoz hozzájussanak. A szükségletek kielégítése elvileg végbemehet n...

Az örökségről történő lemondás a Ptk. szerint is az öröklésre jogosult és az örökhagyó között létrejött szerződés, szemben a visszautasítással, amely az örökösnek az örökség megnyílása (az örökhagyó halála) után tett egyoldalú jognyilatkozata. A lemondás létrejöttére az élők közötti szerződési szabályok vonatkoznak, azzal a fontos különbséggel, hogy a lemondási szerződést csak írásban lehet érvényesen megkötni. A lemondás értelmezésénél is az élők közötti jogügylet értelmezésére vonatkozó ...

Házassági vagyonjogi szerződést házasulók és házastársak köthetnek, ennek értelmében még a házasságkötés előtt létrehozható a megállapodás, de akár a házasság fennállása alatt, lényegében bármikor. Annak, hogy a házastársak a házasság fennállása alatt kössenek vagyonjogi szerződést, csak annyi észszerű korlátja van, hogy a szerződés a jövőre, a még fennálló életközösség idejére rendezze a vagyoni viszonyokat – tekintve, hogy nem házassági vagyonjogi szerződés az a megállapodás, amely csupá...

A Ptk. szerint a házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A törvényen alapuló házastársi tartás általános előfeltételeit a Ptk. a hatályos joggal egyezően rendezi. Ezek a jogosult oldalán azt követelik meg, hogy ő a tartásra önhibáján kívül legyen rászorult (és ne legyen arra érdemtelen), a kötelezett oldalán pedig azt, hogy ő a tartás nyújtására saját megélh...

A házastársi vagyonközösség keretei között az alvagyonok – a közös vagyon és a férj, valamint a feleség különvagyona – jogilag ugyan elkülönülnek, gyakorlatilag azonban nem feltétlenül. A közös vagyon megosztása előtt tisztázni kell, hogy mi képezi azt, és mely vagyoni elemek tartoznak a különvagyonba. A teljes körű vagyoni rendezés a Ptk. által is kiemelt elvét szolgálja a vagyonmérleg is. A házassági életközösség fennállása alatt az észszerű és okszerű, mind az egyéni, mind a családi érd...

A hatályos jogszabályok különböző garanciális indokokból írják elő, hogy a szerződést írásba kell foglalni. Hagyományosan ebbe a kategóriába tartoznak az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések, ideértve az ilyen célú előszerződést is – az ilyen szerződések érvényesen csak írásban jöhetnek létre. Előfordul azonban az is, hogy az alaki követelmény nem magához a szerződéshez kapcsolódik, hanem a szerződés által célzott jogkövetkezmény kiváltásához szükséges további jogi té...