A Ptk. szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Emellett a jogszabály rögzíti azt is, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést...
Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapc...
Előző cikkünkben arról értekeztünk, hogy az ingatlanunk tulajdonjogából eredő jogosultságok és kötelezettségek meddig terjednek ki vertikális irányban. Jelen cikkünkben arra adunk választ, hogy horizontális irányban milyen szabályok vonatkoznak. Így szó lesz például arról, hogy kinek a kötelezettsége a kerítés létesítése, mi a teendő, hogyha a szomszéd ingatlanon ültetetett növény ágai, gyökerei átnyúlnak vagy terményei áthullnak a saját telkünkre, valamint mi a sorsa az ún. tilosban talált á...
A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban. Cikksorozatunk második részében a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintjük át. A termőföld védelméről szólót törvény értelmében a termőföld más célú hasznosítása esetén – főszabály szerint – egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. Talán mindenkiben az ...
Korábbi cikkeinkben már ismertettük a házasság felbontásának kötelező elemeit, a házastársi vagyonjog szabályait, valamint részletesen foglalkoztunk a házasság felbontásának járulékos kérdéseivel is. Egy házasság felbontása több aspektusú lehet, azonban lényegi és fontos kérdéskör a házastársak közös gyermekével kapcsolatban felmerülő tartásdíj, valamint annak mértéke. Jelen cikkünkben a gyermektartásdíjra irányadó főbb szabályokat, valamint annak mértékét és a bírói gyakorlatot mutatjuk b...
Ha egy részvénytársaság a saját részvényeit kívánja megvásárolni, számos cégjogi szabályozásra, korlátozásra kell figyelemmel lennie. Cikkünkben ezeket a szabályokat mutatjuk be közérthetően. A társaság által megszerezhető saját részvény mértéke A Polgári Törvénykönyv kötelező szabálya szerint a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (lényeges különbség a korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészéne...
Ahogy az Alaptörvény fogalmaz, „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Fenti alkotmányos megállapítás értelmében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény hivatott a termőföld állomány minőségi és mennyiségi védelmét elősegíteni, azzal, hogy szabályokat állapít meg a termőföld hasznosítását illetően. ...
Korábbi cikkeinkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit, illetve a kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaltuk össze közérthetően. A sorozatot folytatva, most a megőrzési felelősség egy speciális esetét, a leltárfelelősséget vizsgáljuk. A leltárhiány – a korábban bemutatott megőrzési felelősség egy speciális fajtája, amely – objektív (vétkességre tekintet nélküli) felelősséget jelent. A leltárhiányért való felelősség...