Te is tartozol nekem, ezért nem fizetek!

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2018.05.24 | Követeléskezelés

Nincs ember, aki ne hallott volna a beszámításról. Ha tartozok valakinek, de ő is tartozik nekem, akkor mindenki a szíve mélyén azért érzi, hogy a két követelés összemérésével deríthető ki az igazság, hogy kinek áll fenn még mindig adóssága. Beszámításkor tehát az egyik kötelezett a tartozásába a vele szemben fennálló követelést beszámíthatja, amelynek következtében a tartozása a beszámított követelés erejéig megszűnik.

A jog világa ezt az igazságot juttatja érvényre a beszámítás intézményének szabályozásával.

A beszámítás a teljesítés egyik formája, amely a jogosulthoz intézett egyoldalú nyilatkozattal történik, és a jogosult beleegyezése sem kell, hogy élni tudjunk a beszámítással, vagyis a beszámítás nem megállapodás.

Ahhoz, hogy a beszámítással élni tudjunk, elengedhetetlen feltétel, hogy a beszámítandó követelés a jogosulttal szemben álljon fenn, legyen lejárt (azaz esedékes) és egynemű (vagyis ha 3 kiló krumplival tartozom, a másik meg 5 darab székkel, akkor ezen követelés nem számítható be).

Pénztartozások tekintetében a törvény bizonyos korlátokat állít fel. Így tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben nincs helye beszámításnak a túlfizetés esetét kivéve, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben, illetve a bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés (játékból, fogadásból eredő pénzkövetelés) beszámításának sincs helye.

Speciális eset, ha a pénzkövetelés valamilyen végrehajtható okiratba (pl. jogerős ítélet), egyezségbe, vagy közokiratba van foglalva, ebben az esetben ilyen pénzkövetelésbe csak ugyanilyen okiratba foglalt pénztartozást lehet beszámítani.

Ha netán elmérgesedne a helyzet, és a jogosult nem engedné, hogy a követelésébe beszámítsuk a követelésünket, aggodalomra semmi ok, ugyanis a beszámítás a bírósági eljárás során is előterjeszthető. Figyeljünk azonban arra, hogy beszámításra csak ugyanabban a peres eljárásban kerülhet sor, amelyben a szemben álló követelést érvényesítik.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.