Vis maior mint jogi kategória

Szerző: Dr. Hortobágyi Sándor, Dr. Török Ingrid | 2019.02.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Mindenkinek ismerős lehet a vis maior fogalma, több kontextusban lehet róla hallani. Jelen cikkünkben arra keresünk iránymutatást, hogy jogi értelemben mikor lehet releváns e fogalom, illetve mit is értünk alatta.

Bár a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a vis maior fogalmát definíciószerűen, konkrétan nem határozza meg, sokszor hivatkozunk rá szerződéses vagy akár szerződésen kívüli kapcsolatokban is valamilyen kötelezettség, vagy akár felelősség alóli mentesülés körében. És valóban, a vis maiornak itt van kiemelkedő jogi szerepe.

Ahhoz, hogy jobban megértsük a vis maior fogalmát, érdemes előbb tisztáznunk, hogy a magyar jogrendszerben milyen típusú kártérítések vannak szabályozva.

1) Szerződésen kívül okozott károk (deliktuális felelősség)

Hogy ne legyen nagyon elméleti a jelen cikk, egyből egy példával szemléltetném, hogy mi is ez: megyünk az utcán és a fejünkre esik egy lakás ablakából egy teli cserép.

Nyilvánvalóan semmiféle szerződésünk nincs az ingatlan tulajdonosával, ezért értelemszerűen szerződésen kívüli a károkozás. Maga a károkozás is nyilvánvaló, hiszen jó esetben megússzuk pár öltéssel az esetet, de az orvosi kezelés költségei, a keresetkiesésünk stb. kárként jelentkezik.

Mit mond a Ptk. arról, hogy az ingatlan tulajdonosa mikor mentesül a kártérítési felelősség alól? Akkor, ha úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Úgy is mondhatnám, hogy deliktuális felelősség esetén „elegendő” az, ha valaki az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja, és ez már elég ahhoz, hogy mentesüljön a kártérítési felelősség alól. Ha példánknál maradva a tulajdonos bizonyítja, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy az a cserép ne essen le, de az valamiért mégis leesett (mert pl. egy galamb a fizikai biztosítékok ellenére leverte), mentesülhet a felelősség alól.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Védjegyezhető névadás – hogy válasszunk levédhető nevet sikertermékünknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

2) Szerződésszegéssel okozott károk (kontraktuális felelősség)

Az új Ptk. szerződéses viszonyokban szigorított a korábbi szabályozáshoz képest. Szerződéses kapcsolatokban a kárfelelősség alóli mentesüléshez nem elegendő úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Szerződéses jogviszonyban kizárólag akkor mentesülhet valaki a kártérítés alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

És akkor itt érkeztünk el a vis maiorhoz. A vis maior az egyik alesete ennek a bizonyos „ellenőrzési körön kívül esőségnek”. Fontos hangsúlyozni, hogy a két fogalom nem teljesen fedi egymást, a vis maior az ellenőrzési körön kívüliség részhalmaza.

A vis maior tipikus esetei természeti katasztrófák (földrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás stb.), továbbá bizonyos politikai-társadalmi események (pl. háború, forradalom, felkelés, szabotázs). Ellenőrzési körön kívül esik, de nem vis maior pl. egy államhatalmi aktus, behozatali tilalom egy termékre.

Vis maior esetekben természetes, hogy a szerződő fél ellenőrzési körén kívül esnek azok az események, amelyek a szerződésszegéssel okozott kárhoz vezetnek.

Fontos megjegyezni, hogy a vis maior deliktuális felelősség esetében ugyanúgy mentesülési okot jelent, hiszen a „többen a kevesebb elve” itt is érvényesül. Deliktuális felelősség esetében elegendő úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható, ehhez képest nyilvánvaló, hogy pl. egy természeti katasztrófa a mentesülés ezen szintjét bőven meghaladja.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon sok esemény nem minősül vis maiornak attól még, mert valaki erről az eseményről „nem tehet”. Egy vonat késéséről például általában nem tehet egy utas, de ha valaki szerződésben vállalta egy előadás megtartását egy másik városban, akkor nincs az ellenőrzési körén kívül az, hogy erre az előadásra határidőben odaérjen. El lehet indulni korábbi vonattal vagy más közlekedési eszközzel, ott lehet aludni előző este stb. Azaz, a szerződés teljesítésének körülményei körében objektíve nem lehetetlen az ember számára, hogy a szerződéses kötelezettségének eleget tegyen.

A vis maior, ahogy a nevében is benne van, olyan „nagyobb erőt” jelent, amely általános emberi mércével elháríthatatlan, ellenállhatatlan. Ha az előbbi példánál maradva, az előadás megtartásának és a vonatok indulásának az az akadálya, hogy időközben háború tört ki, úgy ez értelemszerűen mentesülésként értékelhető.

Ha valamely helyzet megítélésével kapcsolatban kérdése merülne fel, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal csapatát!

SZÁMLÁZÁSI KÉZIKÖNYV 2020

Minden, amit a számlázásról tudni kell

Szerző: Dr. Kelemen László

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Hortobágyi Sándor

Dr. Hortobágyi Sándor
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
sandor.hortobagyi@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja