A házassági vagyonjogi szerződés tartalma a Ptk. szerint

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2025.05.22 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Házassági vagyonjogi szerződést házasulók és házastársak köthetnek, ennek értelmében még a házasságkötés előtt létrehozható a megállapodás, de akár a házasság fennállása alatt, lényegében bármikor.

Annak, hogy a házastársak a házasság fennállása alatt kössenek vagyonjogi szerződést, csak annyi észszerű korlátja van, hogy a szerződés a jövőre, a még fennálló életközösség idejére rendezze a vagyoni viszonyokat – tekintve, hogy nem házassági vagyonjogi szerződés az a megállapodás, amely csupán lezárja az életközösség vagyoni joghatásait.

A szerződési szabadság elve érvényesül a szerződés hatályának a meghatározása során is, így a házastársak maguk határozzák meg azt az életközösség fennállása alatti időpontot, amelytől kezdődően a szerződés rájuk nézve hatályos.

A felek közös érdeke, hogy pontosan megfogalmazott, a részletekre kiterjedő szerződést kössenek meg, különösen amiatt is, hogy a Ptk.-ban szereplő vagyonjogi rendszerek mintaszabályai csak a főszabályokat tartalmazzák.

A főszabályok alkotta keretet a felek szerződésének kell kitölteni egyedi körülményeiknek, céljaiknak megfelelően.

Éppen ezért a szerződéskötésnél eljáró közjegyző, illetve ügyvéd felelőssége, különösen, ami a házasulók, házastársak megfelelő tájékoztatását illeti, igen nagy.

A szerződés tartalmának határát képezik a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezései, és azzal, hogy a családjogi rendelkezések a Ptk.-ba kerültek, ez még kevésbé kérdőjelezhető meg.

A szerződési szabadság általános korlátain túl a Ptk. Negyedik Könyve (Családjog) is tartalmaz a házastársakat és a gyermeket, azaz családot védő kógens rendelkezéseket.

A Ptk. ugyanakkor rendkívül széles körben ad a házasulóknak, illetve házastársaknak jogot és lehetőséget arra, hogy a törvényes vagyonjogi rendszertől, illetve annak szabályaitól eltérjenek.

Megtarthatják vagyoni viszonyaikra nézve a házastársi vagyonközösség rendszerét eltérésekkel, más házassági vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki vagyoni viszonyaikra, ez lehet a közszerzeményi rendszer, lehet a vagyonelkülönítési rendszer, de eltérhetnek a két vagyonjogi rendszernek a Ptk. által kialakított mintaszabályaitól is.

Arra is módjuk van, hogy különböző vagyoni elemeikre különböző vagyonjogi rendszert hozzanak létre.

A vagyonelkülönítési rendszerre irányadó rendelkezések ugyan kifejezetten a vagyonelkülönítési rendszernek a korlátját fogalmazzák meg, ez azonban tekinthető ennél általánosabb érvényű korlátnak is, hiszen a vagyonelkülönítési rendszer Ptk.-ban rögzített mintaszabályai adják a házassági vagyonjogi rendszerek spektrumának az egyik szélsőségét: a felek különvagyoni szerzők, és a vagyonjogi rendszer megszűnésekor egyik házastárs sem követelhet a másiktól családjogi (házassági vagyonjogi) alapon semminemű kompenzációt.

Természetesen a megállapodás szabadságának korlátait képezik a polgári jog alapelvei és a szerződés érvénytelenségének szabályai, sőt a családjogi alapelvek is.

Különösen nagy tehát a házassági vagyonjogi szerződést okiratba foglaló jogász felelőssége, tekintettel arra, hogy a házassági vagyonjogi szerződés nem elsősorban a meglévő helyzet lezárását célozza, hanem a házasulók, illetve házasok életében egy új vagyonjogi „fejezet” megnyitását – de akár mindkét célt is betöltheti.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.