A teljesítés alapos ok nélkül történő megtagadásának következményei a Ptk. rendelkezése alapján

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Garadnai Tibor | 2026.07.16 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A törvény az 1959-es Ptk.-val egyezően önálló szerződésszegési esetként nevesíti a teljesítés jogos ok nélküli megtagadását. Ilyen szerződésszegést nemcsak a kötelezett, hanem a jogosult is elkövethet. Ha a jogosult a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatás átvételét jogos ok nélkül megtagadja, a kötelezett is választhat az átvételi késedelem és az olyan meghiúsulás jogkövetkezményei között, amelyért a jogosult felelős.

A teljesítés megtagadása feltételezi, hogy a szerződésszegő fél egyértelműen és félreérthetetlenül kifejezze azt a szándékát, hogy teljesíteni sem a teljesítési időben, sem később, vagyis egyáltalán nem kíván. Ilyen esetben nyílik meg a választási lehetőség a másik fél számára, hogy megkísérelje bírósági kényszereszközökkel a teljesítést természetben kikényszeríteni, vagy pedig ha erre nem lát esélyt vagy nem látja értelmét, a teljesítés meghiúsulásának kártérítési következményeit válassza.

A szerződések meghiúsulása gyakran (főleg mezőgazdasági) termékek továbbértékesítésére irányuló szerződések körében fordul elő, a meghiúsulás oka pedig az esetek jelentős részében a piaci konjunkturális helyzet lényeges megváltozása a szerződéskötés és a teljesítés közötti időszakban. A kereslet-kínálati viszonyok változási irányától függően hol a kötelezett, hol a jogosult válhat „érdekeltté” a szerződés meghiúsulásában, és ez hol a kötelezett, hol a jogosult teljesítésének a megtagadásához vezet. Jelentős túlkereslet esetén a kötelezett a szerződésben lekötött terméket a szerződésbeli árnál lényegesen előnyösebb feltételek mellett tudja harmadik személyeknek értékesíteni. Fordított esetben: erős túlkínálat kialakulása, a továbbértékesítési (például exportálási) lehetőségek bezárulása miatt a jogosult tagadja meg az átvételt.

A joggyakorlat szerint a konjunkturális viszonyok kedvezőtlen megváltozása a szerződéssel vállalt üzleti kockázat körébe tartozik, és nincs helye a teljesítés lehetetlenné válása miatti kártérítés alóli mentesülésnek azon az alapon, hogy a piaci viszonyok megváltoztak. Az egyik ilyen jogeset szerint, ha a teljesítés időpontjában, a megváltozott piaci viszonyok miatt kialakuló árvita eredményeként a termelő a megtermelt terméket az érvényes szerződést megszegve harmadik személy részére értékesíti, a megrendelő jogszerűen követelheti a nemteljesítés esetére kikötött meghiúsulási kötbért.

A vállalkozási szerződés teljesítésének megtagadása érdekében a fél nem hivatkozhat arra, hogy a szerződés megkötése után a körülmények lényeges megváltozása, gazdasági válság miatt a teljesítés számára terhesebbé vált. A joggyakorlat szerint a visszterhes szerződések kölcsönös kockázatfelvállaló természete általában kizárja, hogy az egyik fél körülményeinek a megváltozása a másik félre, a szerződés teljesítésére kihasson.

A piaci viszonyok mindkét félre kiható kedvezőtlen változása, az ármozgások önmagában nem adnak alapot arra, hogy az egyik fél a szerződést egyoldalúan módosítsa, a teljesítést részben megtagadja.

Kiállítás, vásár megszervezése érdekében kötött bérleti szerződés körében a bérlő – a szervező – üzleti kockázatába tartozik, ha a piaci viszonyok változása miatt a vásárra bejelentkezett résztvevők aránya a számítottnál lényegesen alacsonyabb. A kereskedelmi kockázat folytán az érdekbeli lehetetlenülésre a bérlő nem hivatkozhat, és a bérleti díj kifizetése jogszerűen nem tagadható meg.

Egy érdekes és eredeti jogeset szerint a városi közlekedést végző autóbusz a megállóban várakozó utast nem vette fel, hanem megállás nélkül továbbhaladt. A bírói ítélet szerint a közúti személyszállítást végző közszolgáltató az üzletszabályzata nyilvánossá tételével – szerződéskötési kötelezettségére figyelemmel – saját ajánlati kötöttségét is meghatározza. Ha a megállóhelyen várakozó utast – annak ráutaló magatartása ellenére – a közszolgáltató járműve nem veszi fel, ez a közszolgáltatási szerződés megkötésének megtagadásaként értékelendő, és a szerződésszegésre vonatkozó szabályok alapján bírálandó el.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.