A vállalkozások növekedésének egyik iránya a külföldi terjeszkedés. A magyarországi piac szűkössége vagy telítettsége miatt sok esetben azonban nincs is más lehetőség az exporttevékenységen kívül. A külföldi kereskedelmi kapcsolatok létesítését megelőzően fontos megismerni, hogy azok milyen veszélyeket rejthetnek magukban, és fontos továbbá ismerni, hogy a felmerülő követeléseket milyen úton-módon lehet érvényesíteni. Jelen bejegyzésünkben az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás...
Kategória: Cégjog
A korábbi bejegyzésünkben ismertetett kényszertörléssel és annak szankciójával jelentős rokonságot mutat az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adószám-megállapítási akadály, amely az eltiltáshoz hasonlóan hosszú időre korlátozhatja az érintett gazdasági tevékenységét.
A cégbejegyzési eljárás megindulásakor a cégbíróság megkeresi az állami adóhatóságot a bejegyezendő cég adószámának megállapítása érdekében. A NAV ezen adóregisztrációs eljárás keretében ellenőrzi, hogy fennáll-e...
A témakört feldolgozó első két cikkben (itt és itt) a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelősségét, valamint a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelősségét mutattuk be. Cikksorozatunk harmadik – és egyben utolsó – részéhez érve áttérünk a vezető tisztségviselők esetleges büntetőjogi felelősségének átfogó bemutatására.
Jelen írásunk a teljesség igénye nélkül, kizárólag a legjellemzőbb, vezető tisztségviselők által elkövetett bűncselekmények tömör be...
A két fogalom elhatárolása érdekében elsősorban szükség van a korlátolt felelősségű társaság fogalmának tisztázására.
A hatályos magyar jogszabály szerint a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki.
A kft.-ben a törzsbetét a ...
A témakört feldolgozó első cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelőssége került taglalásra azzal az ígérettel, hogy a cikksorozat második részének témája a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelőssége lesz.
Ezen esetkör bemutatása során el kell különíteni a jogi személyek mindennapi működése során okozott károkért való felelősség kérdését, valamint az esetleges fizetésképtelen helyzetben a jogi személy tartozásiért való felelősség kérdését.
...
A bürokráciacsökkentés, mint kormányzati célkitűzés megvalósításának folytatása érdekében az Országgyűlés – a kormány javaslata alapján – tavaly elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló salátatörvényt. A cégtörvényt érintő módosítások 2018. július 1. napjától lépnek hatályba.
Okiratszerkesztő ügyvéd új tájékoztatási kötelezettsége
A személyes adatok cégiratokban való szükségtelen feltüntet...
Magyarországon nincsenek könnyű helyzetben a vezető tisztségviselők, vagy közismertebb elnevezéssel az ügyvezetők. Amellett, hogy ők felelnek a cég operatív irányításáért, és képviselik a céget, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján egyszerre két irányban is kártérítési felelősséggel tartoznak.
Egyrészről, az ügyvezető felelős az általa vezetett gazdasági társaság irányában az ügyvezetői tevékenységgel a társaságnak okozott károkért. Másrészről, felel a társaságon kívüli harmadik...
A felügyelőbizottság létrehozásán túl a vállalkozások tulajdonosi-ellenőrzési feladatainak támogatására kiváló lehetőséget nyújt az állandó könyvvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vállalkozás által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat általánosságban nem kötelező, de egyes társasági jo...