Abban a ritkább, de nem túl szerencsés esetben, ha az adásvételi szerződés meghiúsul, és a felek egyértelműen foglalót kötöttek ki a szerződésben foglalt kötelezettségeik megerősítésére a felróhatóság függvényében az egyik vagy a másik oldalon, valamelyik félnél az ügylet előtti állapothoz képest ott marad a foglaló összege. Ha az a fél okozta a szerződésszegést, aki kapta a foglalót, akkor annak kétszeres összegét kell visszafizetnie a másik fél részére. Ha a foglalót átadó félnek felróható ...
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváhagyási eljárás kapcsolatának újraszab...
2022. január 1. napján léptek életbe az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az Üvegkapuról szóló új rendelkezései. Ennek lényeges elemeit foglalja össze jelen blogcikkben Dr. Zalavári György, az Ecovis Hungary Legal partner ügyvédje.  Az Üvegkapu hivatalos elnevezése Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer; ez a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer részét képező informatikai megoldás. Célja a jogszerű építőipari foglalkoztatás előseg...
Sok vita témája a magyar ingatlanközvetítők által alkalmazott „vételi biztosíték” intézményének jogi besorolása, és annak megválaszolása, jogszerű-e az ingatlanközvetítők ilyen típusú pénzkezelése. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket igyekszem megválaszolni.  Mivel a magyar jogrendszer ezen típusú „vételi biztosíték” fogalmat nem szabályoz, vizsgálnunk kell, hogy ennek milyen jellemzői vannak, mely ismert jogviszonyt azonosíthatunk ezek alapján.  Hogyan is működik a vételi biztosíték? Az eg...
A kisajátítással foglalkozó korábbi két cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről, valamint a kisajátított ingatlan birtokba bocsátásáról. Jelen cikkünkben egy, a kisajátítást érintő további fontos kérdést, a kisajátítási eljárást megelőző szakértői kirendelés szabályait tekintjük át. A kisajátítási törvény értelmében a kisajátítást kérőnek még a kisajátítási eljárás meg...
Ügyvédi irodánk tagja, Dr. Zalavári György ügyvéd a jelen blogcikkben egy olyan jogi ügyről mesél, amelynek megoldásához nem a jogi tudás, hanem kitartás, türelmes kommunikáció és egy jó adag szerencse is kellett, amelyek sokszor nélkülözhetetlenek az ügyvédi működés során: „Ügyfelem közel két évvel ezelőtt azzal keresett meg, hogy megszerezte egy magyarországi ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján, mivel már több mint 15 éve háborítatlanul, jóhiszeműen birtokba lépve használta azt. Az ez...
A kisajátítással foglalkozó korábbi cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről. Jelen cikkünkben a kisajátítást érintő, egy másik fontos kérdést, a kisajátított ingatlan birtokbaadására vonatkozó szabályokat tekintjük át. A kisajátítási törvény értelmében a kisajátított ingatlan elhagyására kötelezett az ingatlant a kártalanítás, valamint a megtérítés megfizetését követőe...
Népszerűsége okán számos cikkünkben foglalkoztunk már az ún. cserepótló adásvétel esetén igénybe vehető illetékkedvezmény lehetőségével, amely továbbra is az egyik leggyakrabban igényelt illetékkedvezmény ingatlan vásárlása esetén. A kedvezmény legfontosabb szabályait röviden összefoglalva: amennyiben a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlását megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalm...