Az adós ellen indult végrehajtás szünetel, ha az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, vagy a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt, azaz, ha a követelés behajthatatlan. A szünetelést a végrehajtó állapítja meg. A végrehajtást kérőnek ezt követően öt évig van lehetősége kérni a végrehajtás folytatását, ellenkező esetben a végrehajtási jog és a végrehajtandó követelés elévül. A végrehajtási jog elévülését azonban bármely végrehajtási cselekmény megszakítja, és ekkor az elévü...
A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A bankgarancia a bank visszavonhatatlan kötelezettségvállalása arra, hogy ügyfelének kérésére és utasítása szerint a bankgaranciában megjelölt kedvezményezett javára, a bankgarancia feltételeinek teljesülése esetén fizetést teljesít, a kedvezményezett első felszólítására, az alapjogviszony...
Felszámolásban az adós vagyontárgyait pályázat vagy árverés útján kell értékesíteni. Jelen cikkünkben a kettő közötti különbséget mutatjuk be. Bevezetés A csődtörvény szabja kötelezettségként a felszámolónak, hogy a felszámolás alá került adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesítse pályázat vagy árverés útján. Az értékesítés ezen módjaitól a felszámoló csak a törvényben felsorolt esetekben (például a hitelezői választmány hozzájárulása esetén) térhet el. Nyilvános pályázat A felsz...
Hogyan jut a pénzéhez a végrehajtó, ha az előtte folyamatban lévő ügy adósa felszámolás alá kerül? Jelen cikkünkben ennek egyik lehetséges alternatíváját mutatjuk be. A végrehajtás és a felszámolás viszonya A gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló követelések érvényesítésének leggyakrabban előforduló formái a végrehajtási eljárás, illetve a felszámolási eljárás. Ezen eljárások közül a felszámolás elsőbbséget élvez, ugyanis a csődtörvény akként rendelkezik, hogy az adós társasággal s...
A kezesség rendeltetését kérdőjelezné meg, ha az adóssal szemben elrendelt csőd- vagy felszámolási eljárásban biztosított fizetési haladék vagy egyezség a kezes kötelezettségére is kihatna. De akkor hogyan alakul a kezes tartozása ezekben az esetekben? Jelen cikkünkben erre keressük a választ. A kezesség járulékossága A kezesség egyik legalapvetőbb jellemzője a járulékosság. A Polgári Törvénykönyv alapján a kezesség járulékossága azt jelenti, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a köteleze...
Előző cikkünkben ismertettük a felszámolás alá került cégek megmentési lehetőségeit, amelyekre a felszámolás kezdeményezése és jogerős elrendelése közötti időszakban van lehetősége az adós társaságnak. Folytatásként a felszámolás jogerős elrendelését követő – szűk értelemben vett – felszámolási egyezség szabályait vesszük sorra. Egy jogerősen felszámolás alá került társaság egyezségkötés útján történő megmentésére a törvény viszonylag sok időt enged. A felszámolást elrendelő végzés közzété...
A felszámolás kezdeményezése nem feltétlenül jelenti az adós cég jogutód nélküli megszűnését. Az alábbiakban a felszámolás elrendelését megelőző és az azt követő egyezségkötés szabályait tekintjük át. Egyezség a felszámolási eljárás jogerős elrendelését megelőzően Abban az esetben, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kérte és a bíróság a kérelmét érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti az adóst a felszámolás irán...
Hatályos szerződési jogunk alapján nincs kőbe vésve, hogy a szerződést kötő felek a szerződés teljesítéséig vagy annak más módon való megszűnéséig a kötelemben maradjanak. A szerződésben történő „személycserének” több módja is van, korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az engedményezés intézményével, most pedig a tartozásátvállalás legfontosabb szabályait tekintjük át. Engedményezés Az engedményezés kapcsán kifejtettük, hogy ebben az esetben a jogosult a kötelezettel szemben fennálló köv...