„Egy szeg miatt a patkó elveszett…” – Jótállás és kártérítési kötelezettség

Szerző(k): Dr. Farkas Márton | 2025.04.03 | Fogyasztóvédelem és e-kereskedelem

Előző cikkemben a jótállásból eredő javítási kötelezettség kapcsán vettem sorra, hogy milyen költségek megtérítését követelheti a jótállásra jogosult a hibás teljesítésből fakadóan. A jótállási kötelezettség teljesítésével felmerülő költségek ugyanakkor csupán egy részét képezik a hibás teljesítésből származó károknak, ezért ebben a cikkben azzal folytatom a témakör bemutatását, milyen további kárigényekkel számolhat a jótállásra kötelezett vállalkozás.

Mindenekelőtt tisztáznunk kell két alapvető kártérítési jogi fogalom, a tapadókár és a következménykár közötti különbséget. A tapadókár alatt a szolgáltatás tárgyában bekövetkező károkat értjük, leegyszerűsítve azok a károk tartoznak ebbe a körbe, amelyek a hibátlan és a hibás termék közötti különbözetet jelentik a fogyasztó számára. Még egyszerűbben: mennyivel ér kevesebbet a megvásárolt termékem ahhoz képest, mint amit a szerződés alapján a vállalkozásnak teljesítenie lett volna szükséges.

Ehhez képest következménykár minden olyan vagyoncsökkenés, költség, elmaradt haszon vagy egyéb hátrány, amely a hibás teljesítésből származik. Így például következménykár, ha a hibás mosogatógép elárasztja a tulajdonos lakását, sőt az is, ha a szomszéd lakás is károsodik emiatt.

Fontos kiemelni, hogy a Ptk. a szerződésszegésből származó tapadókárokért teljes kártérítési felelősséget ró a kötelezettre, ugyanakkor ezt a jogosultságot arra az esetre biztosítja a fogyasztó részére, ha a termékben fennálló hibát természetben, tehát javítás vagy csere útján nem vagy nem teljes körűen lehetett megszüntetni. Ha tehát a termék a javítást követően akár technikai, akár gazdasági szempontból nem képes elérni a szerződés szerint szolgáltatandó, hibátlan termék színvonalát, akkor nyílik meg a lehetőség a termékben beállt értékcsökkenés tapadókárként való érvényesítésére.

A Ptk. hivatkozott rendelkezése ugyanakkor nem befolyásolja a hibás teljesítéssel okozott következménykárokért való felelősséget, ugyanakkor leszűkíti azt a szerződés megkötésekor előrelátható károk körére. A címbéli példabeszédnél maradva: a rosszul bevert szeg miatt elveszett patkó mint következménykár biztosan előre látható volt, a következmények láncolata végén az egész ország elvesztéséért viszont aligha terhelheti felelősség a hibásan teljesítő kovácsmestert.

Lényeges kritérium, hogy a kárigény érvényesítése során annak bizonyítása, hogy az adott kár a szerződésszegés következményeként a szerződéskötéskor előre látható volt, a károsultat terheli. Ebben a körben kap jelentőséget, hogy akár a szerződésben, akár a szerződéskötési folyamat során a fogyasztó felhívta-e a vállalkozás figyelmét a megvásárolt termékkel kapcsolatos céljaira. Klasszikus példa: következménykárként érvényesíthető lesz a nagy értékű festmény ellopásával bekövetkező kár, ha a riasztótelepítéssel foglalkozó vállalkozás azon információ ismeretében vállalta a biztonsági rendszer kiépítését, milyen értékű vagyontárgyakat kívánt ilyen módon biztosítani a tulajdonos.

Természetesen az ÁSZF-ekkel és egyéb standard szerződési feltételekkel szerződő vállalkozások esetén nehezebb dolog egyedi szerződéses célokat a szerződés részévé tárgyalni, de nem is feltétlenül ez az egyetlen módja az előreláthatósággal kapcsolatos későbbi bizonyítás megkönnyítésének. A bírósági joggyakorlat számtalan példán keresztül biztosít hivatkozási alapot a károsultak számára, így nem csupán a javítással felmerülő költségek, hanem a következménykárok kapcsán is eredménnyel vonhatók felelősségre a hibás teljesítésbe eső vállalkozások.

Zárásképpen felhívom a figyelmet, hogy a fogyasztók kárigényeinek érvényesítése nem a fogyasztóvédelmi hatóságok feladata, ezért a kárigény elutasításának továbbítása az illetékes hatóság számára minimális eséllyel fog pénzbeli eredménnyel járni. Ennél lényegesen hatékonyabb jogi képviselő útján kapcsolatba lépni a vállalkozással, mivel egy tényekkel és jogi érvekkel alaposan megtámogatott ügyvédi felszólítás más belátásra képes bírni a károkért felelős vállalkozásokat.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.