Keresés a cikkekben
Keresett kifejezés: molnár gergő
Dr. Molnár Gergő Zsolt
Dr.-Molnar-Gergo-Zsolt100
Végrehajtható-e a haszonélvezeti jog? (más szemszögből)
Korábbi, ugyanezt a címet viselő cikkünkben (Dr. Molnár Gergő Zsolt: Végrehajtható-e a haszonélvezeti jog? – „alapcikk”) már foglalkoztunk a haszonélvezeti jog végrehajtási eljárást befolyásoló jellegével.
Olvasói kérdés érkezett a témakörben, miszerint: „Mi a helyzet akkor, ha a haszonélvezettel együtt jegyezték be a tulajdonjogot az adásvételi alapján és a haszonélvező kezes?”
Alapvetésként kijelenthető, hogy önmagában a haszonélvezeti jogot nem lehet végrehajtani, kizárólag az ingat...
A váltó bemutatásával kapcsolatos gyakorlati kérdés
A magyar jogban a váltóval kapcsolatos rendelkezéseket a 2017. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Vt.) szabályozza. A váltójogi szabályok egyébként a korábbi, az 1965. évi 1. törvényerejű rendelet és az 1/1965 (I. 24.) IM rendelet (Vár.) szerinti szabályozást követik. Ennek megfelelően számos olyan eseti bírói döntés van, amik még a korábbi szabályozás alapján születtek, ellenben mind a mai napig lehet rájuk hivatkozni, hiszen olyan elvi jellegű kérdésekben foglalnak állást, amikben a jogsz...
Meghatározott ingó kiadása
Meghatározott ingó dolog kiadása iránt kezdeményezett végrehajtási eljárás a gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő. Jelen végrehajtási eljárásban a pénzkövetelés behajtása helyett meghatározott ingó vagyontárgy visszaszerzése a cél. Nézzük meg a bírósági végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) ingók kiadására vonatkozó atipikus rendelkezéseit.
Meghatározott ingó kiadása iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban a végrehajtó a végrehajtható okiratot...
Nem mondtam ellent az FMH-nak, mégis perré alakult az eljárás. Hogyan lehetséges ez?
Előfordul olyan eset, amikor a kötelezett a fizetési meghagyás kézhezvétele után nem fizeti meg a tartozását, noha tudja, hogy az jogos, éppen ezért ellentmondással sem él az erre nyitva álló 15 napos határidőn belül. Ezzel a célja kifejezetten az, hogy jogerőre emelkedjen és végrehajtható legyen a fizetési meghagyás, tehát az abban követelt összeg végrehajtási eljárás keretében behajtható legyen tőle, mivel el szeretné kerülni a perré alakulást. Hiszen ha a fizetési meghagyásnak ellentmond, ...
A végrehajtási eljárás felfüggesztése és szünetelése
A gyakorlatban rendszerint előfordul, hogy a végrehajtási eljárás szünetelését és felfüggesztését összekeverik a végrehajtási eljárásban nem jártas személyek. Jelen írásomban a felfüggesztés és a szünetelés közötti lényeges különbségeket szeretném bemutatni.
Mind a két jogintézményt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályozza. További közös vonás a szünetelésben és a felfüggesztésben, hogy megakasztja a végrehajtási eljárást. A végrehajtó intézk...
Létesítő okirat módosítása a tagok aláírása nélkül?
Aki kapcsolatba került már gazdasági társaság működtetésével összefüggő adminisztrációval, az jól tudja, hogy a társaság működése során a lefőbb szerv és az ügyvezetés határozatai képezik az alapját a különböző hatósági és cégbírósági eljárásoknak. Akár egy egyszerű székhelymódosítás is komoly dokumentációs kötelezettséggel jár. Az eljárások egyszerűsítése céljából időről időre felmerül az érintetteknél az az alapkérdés, hogy mindig minden tagnak mindent alá kell-e írnia, vagy léteznek olyan ...
Tájékoztatás kérése a végrehajtási ügyről
A végrehajtási eljárás során az eljárásban a felvilágosításra jogosult személyeknek, azaz a végrehajtást kérőnek, az adósnak és annak, aki jogi érdekét az ügyben igazolja, joga van a tájékoztatáskéréshez. A végrehajtó érdemi tájékoztatást kizárólag írásban ad. Ha telefonon szóbeli tájékoztatást kérünk a végrehajtótól, csak általános tájékoztatást kaphatunk.
A végrehajtói tájékoztatás jogszabályi hátterét a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet...
Végrehajtás elrendelése
A végrehajtási eljárás legfontosabb szereplői a végrehajtást kérő és az adós. A végrehajtást kérő szempontjából fontos kérdés, hogyan kezdeményezzünk végrehajtási eljárást az adóssal szemben?
A bírósági végrehajtási eljárásól szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-a rendelkezik arról, hogy milyen végrehajtható okirat alapján van helye a végrehajtási eljárás megindításának. Ilyen végrehajtható okirat például a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap, az ol...
Családiházból társasház
A megemelkedett rezsiköltségek hatására néhányan elgondolkodtak a többgenerációs családiházak társasházzá történő alakításáról, amely téma bizonyára több kérdést is szült az erre fejüket adó családoknak. Ez a téma igen összetett, hiszen egy családiház társasházzá történő alakítása esetén rengeteg dologra figyelni kell, ezért jelen cikkünkben ennek egy egészen kicsi szeletét kívánjuk bemutatni figyelemfelkeltés gyanánt.
Első kérdésként merülhet fel, hogy ha egy többgenerációs családiház két l...
Mit nevezünk ági öröklésnek, és sorrendje módosítható?
Az öröklésnek többféle módját ismeri a köztudat. Ám az ági öröklés már kevésbé ismert fogalom, ezért jelen cikkünkben igyekszünk ennek mibenlétét a kedves olvasó előtt feltárni.
Ági öröklésről akkor beszélhetünk, amikor az örökhagyónak nincs leszármazója, illetve végintézkedést sem tett. Ezekben az esetekben a törvényes örökléstől eltérően történik az öröklés az ági vagyon tekintetében is.
Az ági vagyon olyan vagyon, amelyet az örökhagyó valamelyik felmenőjétől öröklés vagy ajándékozás útj...
Végrehajtási költség
Ha az adós a végrehajtási eljárásban a végrehajtónak vagy a végrehajtást kérőnek részben vagy egészben kifizeti a követelést, jogosan merül fel a kérdés, hogy ilyenkor a végrehajtási költségek megfizetése kit terhel.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 34. §-a rendelkezik a végrehajtás során felmerülő költségek viseléséről, főszabály szerint a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli. Erre az esetre iskol...
Pótolható-e az ünnepnapra eső szülői kapcsolattartás?
Az ünnepek közeledtével a legtöbb elvált szülő között előforduló nézeteltérés a közös gyermek ünnepnapon való hollétéből adódik. A házasság felbontása során, amennyiben a házastársaknak közös gyermekük, gyermekeik vannak, a szülői felügyeleti jogot érintően is dönteniük szükséges. Abban az esetben, ha közös szülői felügyeletben állapodnak meg a felek, a törvény nem írja elő kötelező érvénnyel azt, hogy a kapcsolattartás részleteit is meghatározzák.
A kapcsolattartás szempontjából sarkalatos...
Nem mindegy, hogyan reklámozunk!
Legyen szó bármilyen termékről vagy szolgáltatásról, a vállalkozásoknak már-már lételeme a reklámozás, hiszen az egyre növekvő termékek és szolgáltatások köréből egyre nehezebb kitűnni és a vásárlók, szolgálatást igénybe vevők figyelmét felkelteni. Ám nem mindegy, hogy ezt milyen eszközökkel próbálják elérni, mivel könnyen egy a Gazdasági Versenyhivatal által kezdeményezett versenyfelügyeleti eljárásban találhatják vállalkozásukat. Ezért az egyes vállalkozások reklámozása előtt elsősorban érd...
Ki is pontosan a mostohagyermek? Hogyan alakul a vagyonszerzési illetéke öröklés esetén?
Számos családban előfordulhat, hogy nem a vérszerinti szülő neveli fel a gyermeket, akit a külvilág felé úgy mutatnak be, hogy „ő a nevelt lányom/nevelt fiam”, ám ez a kifejezés csupán a köznyelvben él, a jog ebben az esetben máshogyan fogalmaz.
A fenti eset akkor fordulhat elő, amikor például a gyermek vérszerinti szülei elváltak, az anya új házasságot köt, s a gyermeket a házastársa beleegyezésével a közös háztartásba hozza, ám ő később elhalálozik, és ekkor az anya új házastársának kötele...
Segítség, a végrehajtó levonja a munkabéremet!
A végrehajtó által foganatosított cselekmények közül talán legtöbbször előforduló eset természetes személy adós esetében a munkabér végrehajtás alá vonása. Az adós általában akkor értesül a levonásról, amikor a munkáltató foganatosítja a végrehajtási cselekményt. A letiltásról történő késői tudomásszerzés hátterében sokszor az adós mulasztása áll.
Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a levonást?
Ügyfeleimnek legjobb megoldásként mindig a részletfizetést szoktam javasolni, tekintettel arra, h...
Minden esetben jár a végrehajtónak behajtási jutalék, ha megtérül a tartozás?
Amint az közismert, a végrehajtási eljárás során a végrehajtót az egyes cselekményei után munkadíj illeti meg, a sikeres követelésbehajtás után pedig behajtási jutalék, ezenkívül pedig jogosult az eljárással kapcsolatban felmerült költségei megtérítésére is, ahogyan arról a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 252. § (2) pontja is rendelkezik.
Az a tény teljesen világos, hogy a végrehajtónak a végrehajtási eljárás alatt tett cselekmények következtében ...
Zene a vendéglátóhelyeken? Milyen feltételei vannak és mennyibe kerül?
Több hazai és külföldi kutatás eredménye azt mutatja, hogy a vendégek többsége kedveli, ha szól a zene a vendéglátóhelyeken, ami nem is csoda, hiszen egy kellemes zene jó hangulatot tud teremteni, továbbá az egymáshoz közel lévő asztalnál ülők sem hallják úgy a másik asztálnál ülők beszélgetéseit. Mindezek okán egyre több vendéglátó egységben élvezhetjük már ezt az extra szolgáltatást. Jelen cikkünkben azt kívánjuk összefoglalni, hogy egy újonnan nyíló vendéglátóhelynek milyen feladatai vanna...
Változások a Pénzügyi Békéltető Testület ügyintézési módjaiban
Arról már korábban is írtunk, hogy ha a pénzügyi szolgáltatóval a fogyasztó vitás helyzetbe kerül, úgy a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat segítségért, azzal az előfeltétellel, hogy előzetesen megkísérelte vitás ügyét rendezni a pénzügyi szolgáltatóval.
Idén januártól azonban változás történt a Pénzügyi Békéltető Testület előtt folytatható ügyintézési lehetőségekben, ugyanis megváltozott a digitális ügyintézés módja. Korábban egy alkalmazást kellett letölteni az elektronikus ügyintézé...
Pótbefizetés egyszemélyes kft. esetén
Egy visszatérő ügyfelünk egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapításával bízott meg minket, és egyetlen kikötése volt: rendelkezzünk az alapító okiratban a pótbefizetésről, mert a könyvelője a lelkére kötötte, hogy ez mindenképpen szerepeljen az alapító okiratban.
Amikor átbeszéltük az alapításhoz szükséges adatokat, kitértünk a pótbefizetés kérdésére is, hiszen a könyvelő kérése jogos volt. Naivan gondolhatnánk azt, hogy ha a cég alapítása során az alapító tag biztosítja a 3 mil...
Tudtomon kívül szereplője lettem egy filmnek. Mit tehetek?
Szomszédai, ismerősei egyszer csak elkezdenek gratulálni Önnek a televízióban való szerepléséhez, amelyről Önnek eddig tudomása sem volt. Majd kiderül, hogy egy napi sorozat egyik jelenetének hátterében látható, amely miatt ismerősei azt feltételezték, hogy statisztának jelentkezett, s sikeresen fel is vették, ám erről szó sem volt.
Bizonyára olyan helyszínre tévedt, ahol épp filmforgatás zajlott, ám Ön erről mit sem sejtett, hiszen előzetesen nem hirdették meg, hogy aznap, abban a bizonyos ...
Hogyan (ne) veszítsünk el egy készfizető kezest 180 nap alatt?
A Kúria nemrégiben közzétett Pfv.I.21.245/2020/9. számú felülvizsgálati eljárásban kelt döntésében rögzítette, hogy a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül.
Ennek leggyakoribb esete az, ha a követelés kötelezettje felszámolási eljárás alá kerül, és a jogosult a hitelezői igényét a jogvesztő 180 napos határidőben nem jelenti be. E jogvesztő határidő e...
Meguntam a cégem, mit tehetek?
Bizonyára számos cégtulajdonossal előfordult már, hogy egy eleinte jól működő cég a kezdeti várakozásokhoz képest nem hozta meg a várt eredményt, sőt épphogy ki tudja termelni a kiadásai fedezéséhez szükséges bevételt. De az is előfordulhat, hogy egyszerűen nincs már motivációja, ideje a cég ügyeivel foglalkozni, így inkább megválna attól. Ezen helyzetek megoldására igyekszünk választ adni jelen cikkünkben.
Végelszámolási eljárás
Elsőként nézzük azt az esetet, amikor a cégtulajdonosok jogut...
Megindult ellenem a végrehajtás, de korábban semmilyen felszólítást nem kaptam. Mit tehetek?
A kisebb értékű követelések érvényesítésének legegyszerűbb és leggyakoribb módja a fizetési meghagyásos eljárás megindítása, melynek során a közjegyző a jogosult kérelme szerint 15 napos határidővel levélben felszólítja a kötelezettet a fizetési meghagyásban foglalt követelés megfizetésére. A határidő elteltét követően – amennyiben a kötelezett nem élt ellentmondással és fizetésre halasztási vagy részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő – a fizetési meghagyás jogerőssé válik, és a követel...
Az ellentmondó adatokat tartalmazó fizetési megbízás
Egy nemrég született Pénzügyi Békéltető Testületi döntés értelmében jogosan tagadta meg a bank egy külföldre történő fizetési megbízás teljesítését, arra hivatkozással, hogy a megbízás ellentmondásos adatokat tartalmazott.
A döntés azért tűnik érthetetlennek, mert közismert tény, hogy ha banki utalást kezdeményezünk, akkor elegendő helyesen megadni a kedvezményezett bankszámlaszámát, vagy az unión belül használatos ún. IBAN számot, ami gyakorlatilag egy egységes felépítésű bankszámlaszám. Az...
Amikor az automata nem adja ki a pénzt
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény rendelkezik többek közt arról, hogy egy bankkártyabirtokosnak milyen kötelezettségei vannak a kártyával összefüggésben. Ezek részben magától értetődő kötelezettségek, hiszen a kártyabirtokos köteles a bankkal kötött szerződésben foglaltak szerint használni a kártyát, illetve a kártya használatához szükséges személyes hitelesítési adatait biztonságban tartani.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az adatok biztonsága érdekében...
Ki lehet a gyermek gyámja?
A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, melyek egymást kizáró jogintézmények. Gyám kirendelésére csak akkor kerül sor, ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt. Ennek oka lehet, ha mindkét szülő meghalt, mindkét szülő felügyeleti jogát megszüntette a bíróság, vagy a felügyeleti joguk szünetel. A gyám gondozza, neveli a felügyelete alatt álló kiskorút, emellett kezeli vagyonát, és törvényes képviselőjének minősül.
A gyermek gyámja az a nagykorú személy lehet, akivel s...
Jóváhagyott és jóvá nem hagyott fizetési műveletek
Számos cikkben foglalkoztam már azzal a jelenséggel, hogy ismeretlen személyek a bankszámlatulajdonosok banki azonosító adatait különböző módszerekkel megszerzik, és azt felhasználva olyan utalásokat hajtanak végre a bankszámláról, amiket a számlatulajdonos egyáltalán nem hagyott jóvá, sőt ezekről az utalásokról nem is tud. Az ilyen jellegű csalások során a károsult számlatulajdonos azzal keresi meg a számlavezető bankját, hogy jóvá nem hagyott fizetési művelet történt, és kéri a számlájáról ...
A családi adóvisszatérítésről röviden
Megjelent a családi adóvisszatérítésről szóló kormányrendelet, mely alapján a családi adókedvezményre jogosult magánszemélyeknek, valamint a gyermeket nevelő katásoknak, ekhósoknak, egyéni vállalkozóknak és őstermelőknek jár az adóvisszatérítés.
Ki jogosult rá?
Az Szja törvény szerinti családi adókedvezményre jogosult
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, csal...
Költségátalány a felszámolási eljárásban
A többször módosított csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2021. július 1. napjával újabb módosítás keretében egészült ki. Alábbi cikkünkben a felszámolási eljárásra vonatkozó változásokat tekintjük át.
Az eddigi gyakorlat szerint mindazok, akik a felszámolási eljárásban az adóssal szemben fennálló követeléseiket a felszámolás során hitelezőként érvényesíteni kívánják, ismert követeléseiket a felszámolási eljárás megindításáról szól...
A végelszámoló felelőssége
A végelszámolási eljárás ‒ a hatályos csődjogi megfogalmazással szemben ‒ nem bírósági eljárás, hanem a gazdálkodó szervezet működésének egyik sajátos esete. A végelszámolás célja a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése, valamint a cégvagyonnal történő elszámolás. A végelszámoláshoz különféle bírósági peres és nemperes eljárások kapcsolódhatnak, amelyekre a Pp. rendelkezései alkalmazandók.
Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor.
Nem határozható e...
Visszakövetelheti-e az örökös az örökhagyó által elajándékozott ingatlant?
Az ajándékot (legyen az akár ingatlan, akár más, nem szokásos értékű ajándék), illetve az ajándék helyébe lépett értéket utóbb vissza lehet követelni a megajándékozott személytől. Az ajándék visszakövetelésének szabályait korábbi cikkeink részletesen ismertetik. Az ajándékozó erre három esetben jogosult:
ha az ajándékozást követően beállott körülményei következtében az ajándékra létfenntartása érdekében szüksége van, vagy
ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó r...
Az adósság kezeléséről általánosságban. Gyakori hibák és téves megközelítések
A következő cikk segítségével szeretnénk rámutatni arra, hogy néhány fontos szabály betartásával hogyan tudja elkerülni az adós azt, hogy a fennálló tartozása tovább növekedjen a követelés jogi úton történő behajtása következtében.
A tartozás megfizetésének kikényszerítése költséges eljárásokon keresztül valósul meg. Ezeknek a jogi eljárásoknak a költségeit a jogosult az adóson fogja behajtani, így az eljárás végén nemcsak a tartozás összegét, hanem a követelés behajtásával járó különféle ...
Adathalászat 2021-ben
A Covid–19 megjelenése óta megszaporodott az online rendelések száma a vásárlók körében, ami maga után vonta a csalók megjelenését is.
Az üzletbezárások és a vírus terjedése miatt ez a platform ad lehetőséget arra, hogy a vállalkozások különböző árucikkeket forgalmazzanak futárszolgálatok igénybevételével, így tartva fenn magukat. Ezt a helyzetet használták ki, és mind a mai napig használják ki azok a szélhámosok, akik fals üzeneteken keresztül jutnak hozzá a lakosság személyes adataihoz.
...
A társasházak közös szabályai – A társasház alapítása
Az idei évben sem lassul az építkezési láz, sorra épülnek a többemeletes lakó- és társasházak. A feszített ütemű kivitelezés és az új lakók mihamarabbi beköltözése mellett fontos tisztán látni a társasházakra vonatkozó jogi szabályokat is, ami mind a beruházók, mind a vevők közös érdeke. Az alábbi, társasházakról szóló sorozatunk célja bemutatni a hatályos szabályozást, elősegítve az alapfogalmak és a Földhivatal eljárásának megismerését.
A társasháztulajdon a közös tulajdon egyik speciális ...
Napi 4 feles adómentesen? Lehetséges. A pálinkafőzés adózási szabályainak változása
2021-ben változtak a pálinkafőzésre vonatkozó jövedékiadó-szabályok, a pálinkafőzés bizonyos mértékig adómentessé vált. Az adómentesség mértéke a pálinkafőzés két módjánál eltérő.
Magánfőző személy egy évben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő adómentesen. Magánfőző az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki a tulajdonában álló gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és a párlat készítésére alkalmas, tulajdonában álló desztillálóberendezéssel rendelkezik és a p...
Köteles-e a gyermek eltartani szülőjét? – A rokontartás szabályai II.
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a rokontartásra való jogosultság feltételeit és a tartásra kötelezettekre irányadó sorrendiségi szabályokat, jelen cikkünkben pedig a tartásdíj meghatározásával és mértékével kapcsolatos gyakorlatot ismertetjük a szülőtartás körében.
A tartás mértékére és módjára vonatkozóan elsősorban a jogosult és a kötelezett megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége alap...
Köteles-e a gyermek eltartani szülőjét? – A rokontartás szabályai I.
Ha tartásról van szó, sokunknak a gyermektartás, esetleg a házastársi tartás jut elsőként eszébe. Utóbbi a házastársak támogatási kötelezettségéből ered, mely a házasság felbontását követően is fennáll, míg előbbi magától értetődően abból, hogy a kiskorú gyermek önmagát eltartani képtelen, így tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. Nem csak a szülő köteles azonban eltartani gyermekét, hanem ez fordítva is igaz. Bizonyos esetekben a nagykorú gyermek is kötele...
Ajándékozásról jogi szemszögből
A korábbi szabályozás szerint csak az egyenes ági rokonok, például a szülő és gyermek közti ajándékozás élvezett mentességet az illetékfizetés alól. Az elmúlt fél évben azonban változtak a jogszabályok, így ma a fentieken túl értékhatártól függetlenül illetékmentes a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is.
Következő cikkünkből kiderül, hogy pontosan mire terjed ki a mentesség, és hogyan vehető igénybe, valamint utalunk arra, hogy hogyan hat a módosítás a folyamatban lévő ügyekre.
A...
Az illeték visszaigénylésének menete és jellemző esetei
Az illetékek alapvető szabályairól, az igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának megállapításáról az 1990. évi XCIII. törvény, az Illetéktörvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezik. Az egyes közigazgatási, illetve bírósági eljárások kezdeményezése esetén, illetve főszabály szerint vagyontárgy szerzése esetén illetéket kell fizetni. A megállapított illeték törlésére vagy visszatérítésére csak a jogszabályban meghatározott esetekben kerülhet sor. A kérelmek legnagyobb összegben a lakástulajd...
Miért érdemes jövőre halasztani a laptop vagy okostelefon vásárlását? Így változnak 2021-től a kötelező jótállás szabályai
A blogcikkek témájának kiválasztásakor mindig igyekszünk figyelemmel lenni az aktuális jogszabályváltozásokra, valamint arra, hogy olyan témaköröket dolgozzunk fel, amik aktualitásuk révén segíthetnek a mindennapi életben jó döntéseket hozni.
Az őszi leárazások elképesztő reklám áradatában és a karácsony közeledtével törvényszerűen megnő a kereslet a különböző termékek iránt. A tartós fogyasztási cikkek közkedvelt karácsonyi ajándékok, ezeknek ára jellemzően az ünnepek előtti időszakban a l...
Óvatosan a munkáltatói igazolásokkal
A Kormány a frissen megjelent 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelettel döntött a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések megvalósításáról.
Az eddig meghozott intézkedések fenntartása mellett újabb védelmi intézkedések kerültek bevezetésre, így szerdától este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lépett életbe. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik speciális esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
Bizonyára többekben felmerült a kérdés, hogy pont...
Hiteltörlesztési moratórium meghosszabbítása, hitelfelmondási tilalom – Kiket illet meg?
A hiteltörlesztési moratórium értelmében 2020. 03. 19-től az adósok év végéig mentesülnek a fennálló hitelük törlesztőrészleteinek megfizetése alól. A fizetési haladék kizárólag a 2020. 03. 18-ig már folyósított kölcsönökre vonatkozik. Az Országgyűlés 2020. október 28-án hirdette ki az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló törvényt, mellyel a fizetési moratórium időtartamát 2021....
„Gátlástalan” és „métely” avagy hogy ne becézzük egymást
Ma reggel egy érdekes cikkre bukkantam egy népszerű internetes portálon, amiben a cikk írója a munkahelyi szexizmust boncolgatta egy szakember segítségével és arra a megállapításra jutott, hogy az egzisztenciális kiszolgáltatottság miatt sokszor kénytelenek a munkavállalók olyan kijelentéseket elviselni, amik számukra egyébként sértőek és lealacsonyítóak. A cikkben megszólaló szakértő szerint már a külsőre, a ruhára, vagy a frizurára tett „ártatlan” megjegyzés is alkalmas lehet arra, hogy más...
Itt a dollár – hol a dollár. A bankszámlák közti deviza-átvezetés buktatói
Következő cikkünkben ismét egy jogesetet dolgozunk fel, melyben összefoglaljuk, hogy mire érdemes odafigyelni a bankszámlák közti deviza-átvezetés esetén, illetve milyen eszközök állnak rendelkezésre az árfolyamkockázat mérséklésére.
Manapság már szinte mindenkinek van bankszámlája, a magyar lakosság nagy része hagyományosan forint alapú bankszámlával rendelkezik. Devizaszámlát jellemzően azok a magánszemélyeknek, illetve vállalatok tartanak fenn, akik külföldhöz kötődve végzik tevékenység...
A csőd- és felszámolási egyezség új szabályai
2020.augusztus 1. napjával módosultak a Csődtörvény rendelkezései, egyúttal korszerűsödtek a csőd- és felszámolási egyezség megkötésének szabályai.
A csődeljárás célja, hogy a fizetési problémával küzdő adós és hitelezői megkíséreljenek létrehozni egy olyan egyezséget, amely az adós fizetőképességét helyreállítja, egyúttal biztosítja, hogy a cég folytathassa tevékenységét. Az első egyezségi tárgyalást a korábbi 60 helyett, a csődeljárás kezdő időpontjáról számított 90 napon belül kell megt...
A széfben őrzött örökség köddé vált. Hogyan tisztázható a jogi helyzet?
Az elhunyt és élettársa egy szerződés keretében banki széfszolgáltatást vettek igénybe. A szerződést társbérlőként kötötték meg, azaz mindketten jogosultak voltak a széf felett önállóan rendelkezni, a széfben értéktárgyakat elhelyezni, vagy onnan kivenni.
Amikor az egyik széfbérlő végrendelkezés nélkül hunyt el, a történetbe bekapcsolódó örökös meglepetten tapasztalta, hogy a hagyatéki eljárásban híre-hamva sincs a széf tartalmának, és azt sem sikerült kideríteni, hogy mit őriztek a széfbe...
Hogyan érinti a koronavírus a hallgatói hiteleket?
Érdemes tudni, hogy a 47/2020. Kormányrendelettel kihirdetett hiteltörlesztési moratórium a fennálló diákhitelek tőke- és kamattartozására egyaránt vonatkozik, ezért a hallgatók törlesztési kötelezettsége 2020. december 31. napjáig szünetel. Ez alatt az időszak alatt a fennálló tartozásokra nem kell késedelmi kamatot fizetni, azonban a törlesztőrészletek önkéntes megfizetésére van lehetőség.
A hallgatói hitelrendszer részletes szabályait az 1/2012 (I.20.) Kormányrendelet tartalmazza, mely ...