Keresés a cikkekben
Keresett kifejezés: szabó andrea
Dr. Szabó Andrea
Dr-Szabo-Andrea100
Közbeszerzésekkel kapcsolatos perek I. – Enyhébb bizonyítási szabályok érvényesülése
Jelen írásunkban a közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek egyik releváns, gyakorlati szempontból is fontos aspektusával foglalkozunk.
A Közbeszerzési törvény (továbbiakban: Kbt.) 177. § (1) bekezdése rögzíti azt az elvi szintű kiindulópontot, illetve főszabályt miszerint a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés miatti semmisség jogkövetkezményeivel összefüggő polgári jogi igény, valamint a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alap...
Új alapokon az állami építési beruházások – Vitarendezés és jogorvoslat
Korábbi cikkeinkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatályát, illetve a törvényben meghatározott szereplőket. Jelen cikkünkben egy sarkalatos kérdésről, a jogviták rendezésének módjáról számolunk be, ismertetve a törvényi rendelkezéseket és a törvényjavaslat előterjesztői indokolását is.
Az állami építési beruházások kapcsán felmerült építészeti-műszaki jellegű viták elbírálására von...
Új alapokon az állami építési beruházások – Nyomon követés, ellenőrzés és értékelés
Korábbi cikkeinkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény) hatályát, illetve a törvényben meghatározott szereplőket. Jelen cikkünkben áttekintjük, hogyan történik az állami magasépítési beruházások előrehaladásának nyomon követése.
A Beruházási törvény szerint a beruházás teljes körű nyomon követése kétféle módon, egyrészt projekt nyomon követés, másrészt műszaki nyomon követés keretében, a...
Új alapokon az állami építési beruházások – A tervezés
Korábbi cikkünkben átfogó jelleggel már ismertettük az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvényben (a továbbiakban: Beruházási törvény) meghatározott szereplőket, köztük említést tettünk a tervezőről mint az állami építési beruházások meghatározó szereplőjéről. Jelen cikkünkben részletesen is áttekintjük a tervező kiválasztásával és a tervezéssel kapcsolatos szabályokat.
Mindenekelőtt rögzítjük, hogy az állami magasépítési beruházásokra mögöttes jogszabályként az ...
Új alapokon az állami építési beruházások – a kivitelező személye
Folytatjuk az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Beruházási törvény) kapcsolatos cikksorozatunkat. Első cikkünkben a Beruházási törvény hatályával, második cikkünkben pedig az állami építési beruházás szereplőivel foglalkoztunk – egyet kivéve. Jelen harmadik cikkünk témája tehát az előzőből kimaradt szereplők, az állami építési beruházásban részt vevő kivitelezők.
A törvény koncepcionális felfogása alapján az állami építési beruházások ko...
Új alapokon az állami építési beruházások – a törvény hatálya
A Magyar Közlöny 2023. október 31. napján megjelent 154. számában kihirdetésre került az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény). A Beruházási törvény egyes rendelkezéseit a következő hetekben megjelenő írásainkban mutatjuk be. Jelen cikkünk e sorozat első része, és fő témája a törvény hatálya.
A Beruházási törvény megalkotásának körülményei
A jelenlegi kormányzati ciklusban önálló minisztériumként működik az Építési és Köz...
Parlament előtt a váltott gyermekelhelyezés elrendelését könnyítő törvényjavaslat
Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter benyújtotta az „Egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatát (Javaslat) az Országgyűlésnek. A Javaslat többek között módosítaná a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit is.
I. Alapvetések
A Javaslat ismertetése előtt pár alapvetést szeretnénk tisztázni.
A szülői felügyelettel általánosságban korábbi cikkünkben már foglalkoztunk. (A szülői felügyelet a kiskorú...
Ej, ráérünk arra még! – Az ajánlati biztosíték meghosszabbíthatóságáról határozott a Döntőbizottság
Egy ajánlati biztosítékkal összefüggő érdekes jogértelmezési kérdésben foglalt állást a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.268/20/2021. iktatószámú jogorvoslati eljárásban. Az ajánlati biztosítékkal összefüggő szabályozás már többször feladat elé állította a közbeszerzési jogviták elbírálására hivatott szerveket, de ez a jogeset ismét rávilágít arra, hogy a közelmúltban pontosított előírások továbbra is felvethetnek nyitott kérdéseket.
A Kbt. 54. § (1) bekezdése kimondja, hogy „az ajánlatkérő...
Lehetek-e ügyvezető, ha korábbi cégemnek adótartozása van?
Nincsen törvényi összeférhetetlenségi akadály, mégsem lehet valaki egy cég vezetője vagy a szavazatok többségével rendelkező tulajdonosa? Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a gyakorlatban mikor fordulhat elő ilyen eset, avagy a NAV közbelépése miképpen járhat ilyen eredménnyel.
Bevezetés
Széles körben ismert, hogy a Polgári Törvénykönyv (3:22. §) és a Cégtörvény (9/B. §) is tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek meghatározzák a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket és...
A hegyközségekről másodjára – Borjog IV.
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá, másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk. Harmadik tételünk a hegyközségek témaköre, amelyet két részben dolgozunk fel. Az első cikkünk a hegyközségekről itt érhető el.
Nem állunk le, itt a folytatás… Ezúttal a hegyközségek szervezetrendszere, területi és országos szervei kerülnek poharunkba, terítékre.
A hegyközségi szervezetrendszer
A szervezetrendszer legalján a hegyközségek helyezkednek el. Felettü...
A hegyközségekről – Borjog III.
Legelső cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Másodikként pedig a földrajzi árujelzőkkel foglalkoztunk.
Nem állunk meg, jön a következő tétel: a hegyközségek. A téma összetett, így két cikkben dolgozzuk fel. Az első részben a hegyközségek fogalmát és feladatait ismertetjük, míg a második részben a hegyközségek szervezetrendszerével, területi és országos szerveivel foglalkozunk.
Mik azok a hegyközségek?
Ha becsukjuk a szemünket és magunk elé képzelünk egy borvidék...
A közútfejlesztések egybeszámítási kérdéseiről
Bár egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az eljárások becsült értéke jogszerű meghatározásának jelentőségével, de egy döntőbizottsági határozat alapján úgy látjuk, érdemes visszatérni ehhez a témakörhöz. Korábbi elemzésünk központi elemét a becsült érték kérdéskörének szempontjából megkerülhetetlen, azóta is irányadó, A becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyú, a Közbeszerzési Tanács által kiadott Útmutató képezte, egy másik ...
A földrajzi árujelzőkről – Borjog II.
Előző cikkünkben Magyarország új Bortörvényét vettük górcső alá. Második cikkünkben arra keressük a választ, hogy mikor engedélyezett feltüntetni egy bor származási helyét, legyen az akár tokaji, szekszárdi vagy somlói. Borjogi cikksorozatunk következő témája tehát a földrajzi árujelzők kérdésköre.
1. A földrajzi árujelzők fogalma, funkciója
A földrajzi árujelzőkre vonatkozó hazai (nemzeti) szintű szabályozás legfontosabb forrása a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 19...
Új alapokon a hazai borjog
16 év hosszú idő. Ennyi idő alatt gyerekeink (szinte) felnőnek, a fák megerősödnek, az újonnan telepített szőlőből készült borokat pedig leginkább csak emlékeinkben őrizzük. Ennyi idő után időszerű lehet egy törvényt is felülvizsgálni, esetleg újra cserélni, amint történt ez a hatályos bortörvénnyel is.
Kellett-e nekünk új törvény?
Az Országgyűlés tavaly év végén megalkotta a szőlészetről és borászatról szóló új törvényt, amely 2020. évi CLXIII. törvényként Magyarország új Bortörvény...
Eszközök beszerzése a Kbt. 115. §-a szerinti közbeszerzési eljárásban?
Lehet-e a Kbt. 115. §-a szerinti közbeszerzési eljárás keretében az építési beruházás megrendelése mellett eszközöket is beszerezni; ha igen akkor milyen feltételekkel? Fontos kérdésben foglalt állást a Közbeszerzési Döntőbizottság a D.418/15/2020 számú határozatával.
A kérdés különösen foglalkoztathatja azon ajánlatkérőket, akik valamilyen pályázat útján valósítanának meg egy komplex beruházást (pl. óvoda építése és felszerelése).
2021-ben már nem újdonság, hogy a Kbt. 115. §-a szerint...
A „nullás megajánlások” kérdésköre
Építési beruházások esetén minden esetben a közbeszerzési dokumentáció részét képezi az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott árazatlan költségvetési kiírás. Ezen költségvetés tételenkénti kitöltésével és azok megfelelő értékeinek summázásával alakul ki az ajánlattevő által megajánlott ajánlati ár.
Az árazatlan költségvetés a szakmai standardok alapján akként épül fel, miszerint minden munkatételhez rendelhető/megajánlható egy anyag egységár és egy díj egységár, amelyek mennyiségi szorzó...
Közbeszerzési kreativitás az EKR-rel
Európai Uniós irányelvekből fakadó kötelezettségnek eleget téve Magyarországon – a határidőnél hamarabb – 2018. április 15-től közbeszerzési eljárást kizárólag az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) keresztül lehet lebonyolítani. A korábbi papír alapú lefolytatás számos tekintetben szabadságot adott a közbeszerzési szakma képviselőinek, hogy különbözőnél különbözőbb formai követelményeket határozzanak meg az eljárásban; talán azt is bátran ki lehet jelenteni, hogy ahány ajánlatkérő, a...
Számít-e inkasszó esetén a munkabér-letiltás alóli mentesség?
A természetes személyekkel szemben kezdeményezett végrehajtási eljárások túlnyomó többségében alapvetően két fő forrásból jut hozzá pénzéhez a végrehajtást kérő: az adós bankszámlájára kibocsátott inkasszóból, illetve az adós munkabérét terhelő végrehajtói letiltásból. Ennek megfelelően a végrehajtási eljárások jellemzően ezen két végrehajtási intézkedés megtételével kezdődnek, így előfordulhat olyan helyzet, hogy az adós bankszámlájáról olyan összegek lefoglalása is megtörténik, amelyek a mu...
A felügyelőbizottság létrehozásának szabadsága
Egy korábbi cikkünkben meghatároztuk, hogy a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) tekintetében mely esetben kötelező felügyelőbizottság létrehozása. Jelen cikkben pedig megvizsgáljuk azt az esetet, amikor egy társaságnak ugyan nem kötelező létrehoznia felügyelőbizottságot, de ennek ellenére mégis szeretne, csak úgy, önkéntesen.
Milyen szabályokat kell betartania a társaságnak ebben az esetben? Vannak-e egyáltalán köt...
Nem indult ellenem végrehajtás, mégis a végrehajtónak kell fizetnem! Lehetséges?
A végrehajtási jog kevésbé ismert, ám annál hasznosabb jogintézménye a követelés lefoglalására vonatkozó indítvány, amelynek eredményeképp olyan személyek is részeseivé válhatnak a végrehajtásnak, akik kizárólag az adóssal állnak jogviszonyban. Miként a követeléskezelés világában szinte mindig, a végrehajtói felhívás ignorálása ebben az esetben sem célravezető magatartás, ezért jelen cikkünkben a követelés lefoglalásával összefüggő jogokat és kötelezettségeket vesszük sorra, elősegítendő a te...
Felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei
Talán érdemes már az elején tisztázni, hogy a felügyelőbizottság a jogi személyek tulajdonosi ellenőrzésének egyik legfőbb eszköze. A tulajdonosok felügyelőbizottság létrehozásával ellenőrizhetik a jogi személy törvényes és gazdaságos működését, így legfőképpen az ügyvezetés ténykedéseit. Azaz a tulajdonosok a felügyelőbizottságon keresztül tarthatják szemmel legkézenfekvőbben az ügyvezetést.
Mivel a felügyelőbizottság létrehozása elsősorban a tulajdonosok érdekeit szolgálja – hiszen a jo...
Bejegyzett élettársak illetékmentessége
Talán köztudomású ténynek tekinthető, hogy a házastársaknak az egymás közti ajándékozása mentes az ajándékozási illeték alól. Na, igen ám, de hogyan alakul az illeték a bejegyzett élettársak közötti ajándékozás esetében?
Amennyiben a kedves Olvasó logikusan végiggondolja a fenti kérdést, úgy talán arra a következtetésre jut, hogy a bejegyzett élettársakat szintén megilleti a fenti illetékmentesség. És amennyiben a kedves Olvasó így gondolkodik, akkor azt kell, hogy mondjuk: igaza van.
J...
Szerzői jogi kisokos VII. – a szerző többszörözéshez való joga
Cikksorozatunkban a szerzői joggal és a szellemi alkotásokkal kapcsolatos legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket igyekszünk számba venni. Így a kedves Olvasó – amennyiben lelkesen követi cikkeinket –, már számtalan kérdésre tud válaszolni e témában. Legutóbbi cikkünkben a mű szerzőjét megillető vagyoni jogok összességére vonatkozó szabályokkal foglalkoztunk.
Most pedig az egyes vagyoni jogokat vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről. Így tehát következzen a jogalkotó által elsőként kiemelt...
Külföldi országok tiltólistája IV. – További speciális szabályok
Cikksorozatunk első részében megvizsgáltunk, hogy pontosan mit is jelent a külföldi országok piros, sárga és zöld színnel való megjelölése. Továbbá, hogy ez miképpen befolyásolja a magyar állampolgárok életét. A második részben számba vettük a külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályokat és a külön méltányolható okokat. Legutóbb pedig az utazási korlátozások speciális szabályainak első felével foglalkoztunk.
Jelen cikkünkben pedig a Kormány járványügyi készültségi időszak utazási korláto...
Külföldi országok tiltólistája III. – Speciális szabályok
Cikksorozatunk első részében megvizsgáltunk, hogy pontosan mit is jelent a külföldi országok piros, sárga és zöld színnel való megjelölése. Továbbá, hogy ez miképpen befolyásolja a magyar állampolgárok életét. Legutóbb pedig számba vettük a külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályokat és a külön méltányolható okokat.
Jelen cikkünkben pedig a Kormány járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló 341/2020. (VII. 12.) számú Korm. rendeletének egyéb, speciális szabályait teki...
Külföldi országok tiltólistája II. – A külföldi állampolgárokra vonatkozó szabályok és a méltányolható okok
Cikksorozatunk első részében megvizsgáltunk, hogy pontosan mit is jelent a külföldi országok piros, sárga és zöld színnel való megjelölése. Továbbá, hogy ez miképpen befolyásolja a magyar állampolgárok életét.
Jelen cikkünkben pedig számba vesszük a rendelet magyar állampolgársággal nem rendelkező személyekre vonatkozó rendelkezéseit, és a különös méltánylást érdemlő eseteket.
Vizsgálódásunk tárgya továbbra is a Kormánynak a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló ...
Külföldi országok tiltólistája I. – A piros, a sárga és a zöld
Talán mindenkiben felmerült már a kérdés, hogy mégis hová érdemes utazni a nyáron a koronavírus miatt kialakult helyzetben? Megéri-e a kockázatot egy külföldi utazás, vagy netán itt az ideje felfedezni hazánk kevésbé ismert, eldugott szépségeit? Bár elsőre nem gondoltuk volna, de a fenti kérdések eldöntésében Magyarország Kormánya is igyekszik nekünk segítséget nyújtani.
A kedves Olvasó már biztosan értesült róla a különböző sajtóorgánumokon keresztül, hogy a Kormány három különböző, színe...
Fogyasztóbarát rendelkezésekkel módosul a kötelező jótállás szabályrendszere
Megjelent az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló rendeletet módosítása. Cikkünkben elsősorban a lényeges változtatásokat vesszük górcső alá, de az alapvető szabályokkal foglalkozó korábbi írásainkra is utalunk.
Bevezetés
Széles körben ismert, hogy az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló Kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján egyes termékekre kötelező jótállás vonatkozik. A jótállásra kötelezett a jótállás i...
Készpénz, kártya? Ne tegyen különbséget!
A koronavírus elleni védekezés jegyében szemmel láthatóan megnövekedett a nem készpénzes fizetési lehetőségek elfogadottsága és népszerűsége, amelyet a Kormány intézkedései is ösztönöztek (pl. PIN kód nélküli vásárlási limit megemelése). A tendencia következtében feltehetően olyan szolgáltatók is nyitottak az alternatív fizetési módok felé, akik idáig ódzkodtak az ilyen jellegű technikai újításoktól.
Bár a bankkártyás fizetési lehetőség kétségtelenül népszerű a vásárlók körében, a szolgált...
Szerzői jogi kisokos VI. – a szerző vagyoni jogainak általános szabályai
Cikksorozatunk korábbi részében többek között számba vettük a szerzőt megillető szerzői jogok két fő csoportját, a személyhez fűződő jogokat és a vagyoni jogokat. Előző cikkünkben pedig az egyik csoporttal, a szerző személyhez fűződő jogaival foglalkoztunk részletesen.
Jelen cikkünkben pedig megvizsgáljuk a vagyoni jogok összességére vonatkozó általános szabályokat.
Alapvetésünk, hogy a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és ...
Szerzői jogi kisokos V. – A szerző személyhez fűződő jogai
Cikksorozatunk legutóbbi részében megvizsgáltuk a szerzői jog keletkezésének időpontját, továbbá számba vettük a szerzőt megillető szerzői jog tartalmát. Így lelkes Olvasóink már tudják, hogy a szerzőt megillető szerzői jogokat két fő csoportra oszthatjuk.
Jelen cikkünkben pedig az egyik fő csoporttal, mégpedig a szerző személyhez fűződő jogaival foglalkozunk.
A jogalkotó összesen három jogot sorol ebbe a kategóriába. Most ezeket fogjuk számba venni.
Az első ilyen jog a mű nyilvánoss...
Milyen nevet válasszak termékemnek, hogy védjegy is lehessen belőle?
A járvány okozta gazdasági következmények miatt tömegek kényszerültek alternatív bevételi források után nézni, amely jelenség pozitív hozományaként többen igyekeznek piacra lépni saját készítésű termékekkel vagy szolgáltatásokkal. A külkereskedelem és a turizmus jelentős bezuhanása miatt várhatóan a kereslet is jobban ráirányul majd a hazai termékekre és szolgáltatásokra, így egy-egy ötlet könnyebben tehet nagyobb érdeklődésre szert, mint korábban.
A szélesebb piacra lépés egyik kulcspilla...
Búcsút inthetünk a jól bevált fordulatoknak? Szigorodó gyakorlat a szerződésmódosítások jogszerűségével kapcsolatban
Nem ismeretlenek számunkra az olyan szófordulatok, mint „a bontást követően derült csak ki” vagy „a leszerelés után vált csak láthatóvá”, esetleg a „feltárás alapján volt csak észlelhető”. Számos közbeszerzési szerződés módosításának indoklásában találkozunk ezekkel a jól bejáratott kifejezésekkel. Vajon elegendő védelmet nyújtanak-e ezek a fordulatok az előre nem láthatósággal kapcsolatban, vajon feloldják-e a kellő gondosság tanúsításának és a megfelelő alapossággal való előkészítésnek a ...
Szerzői jogi kisokos IV. – A szerzői jog keletkezése és tartalma
Életünket alapjaiban változtatta meg a COVID-19 vírus okozta veszélyhelyzet. Az emberi kreativitás természetesen ebben a helyzetben is utat tör magának, és számtalan módon mutatkozik meg az ember alkotás iránti vágya. Gondoljunk csak az egyre népszerűbb erkélykoncertekre, korábbi slágerek feldolgozására vagy a videómegosztó portálokon terjedő „hogyan készíts ezt meg azt” témájú vagy éppen tornagyakorlatokat bemutató videókra.
Sokan tehát csak most csöppennek bele a videók, előadások és más...
Szerződésmódosítás a koronavírus miatt: bíróságnál a megoldás?
Korábbi cikkünkben részletesen körbejártuk, hogy a koronavírus miatt felmerülő nehézségek alapvetően nem mentesítenek a szerződéses kötelezettségek teljesítésének kötelezettsége alól. A szerződés mindkét fél számára megfelelő módosításától vagy megszüntetésétől elzárkózó szerződéses partner esetén ez olyan méltatlan helyzeteket szülhet, amely akár külső beavatkozás lehetőségét is felvetheti. Jelen bejegyzésünkben a bírósági szerződésmódosítás lehetőségét és a járványhelyzettel összefüggő alka...
A veszélyhelyzetre mint akadályoztatásra való hivatkozás közbeszerzési-jogi oldala
A veszélyhelyzet kihirdetése óta ügyfeleink részéről a megkötött szerződések teljesítésével és módosításával kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés. Magyarország Kormánya 2020. március 11. napján az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. A következő hetekben számolni kell azzal, hogy a COVID-1...
Szerződésjogi tudnivalók a járvány idejére
A járvány okozta veszélyhelyzet fenekestül felforgatta mindennapjainkat, és ez alól nem jelentenek kivételt a szerződéses viszonyaink sem. A napról-napra változó (jogi) környezetben meghatározó jelentőséggel bírhat, hogy tisztában legyünk a lehetőségeinkkel és kellő időben megtegyük mindazon lépéseket, amelyekkel biztosítható a jogviszony vitamentes fenntartása vagy éppen a megszüntetése.
Jelen cikkünkben egy-egy kérdés mentén foglaljuk össze a Polgári Törvénykönyv alapvető szerződéses ren...
Összeférhetetlen és nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban?
Az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárás előkészítése során is kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlen helyzetek megelőzése érdekében.
A Kbt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők kötelesek a költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési terv összeállításával és a beszerzési prioritások felállításával egyidejűleg már bizonyára elkezdődtek ...
Ha nem tudom, nem fáj? – Az adatvédelmi incidensekről II.
Cikksorozatunk első részében megállapítottuk, hogy minden adatvédelmi incidenst ki kell vizsgálnia az adatkezelőknek, ám a vizsgálat eredményétől függ, szükséges-e bejelentést is tenni az adatvédelmi hatóság felé.
A bejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír az incidensről való tudomásszerzés időpontja, hiszen főszabály szerint ettől az időponttól számított 72 órán belül kell a bejelentést megtenni. Amennyiben 72 órán belül nem történik meg a bejelentés, ...
Korlátok közé szorított iratbetekintés
A hatályos Kbt. az iratbetekintési jog intézményét több aspektusból is korlátozás alá vonta, a legutolsó korlátozást a 2019. decemberi módosítás vezette be.
Mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára ismert, hogy az iratbetekintési jog nem parttalan jogintézmény a közbeszerzési jogban. Egyrészt más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átolvasására, átvizsgálására már nem biztosít lehetőséget a Kbt., másrészt az üzleti titokká nyilvánított és el...
Szerzői jogi kisokos III. – ki a szerzői jog jogosultja?
Cikksorozatunk korábbi írásaiban megvizsgáltuk, hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben, továbbá, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak. Jelen cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy ki a szerzői jog jogosultja.
Az Szjt. igen egyértelműen kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. Ám hiába ez a határozott rendelke...
Szerzői jogi kisokos II. – Mit nem véd a szerzői jog?
Cikksorozatunk első részében megvizsgáltuk, hogy mitől szellemi alkotás egy szellemi alkotás, és hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben. Így a kedves Olvasó már tisztában van a szerzői jogi védelem ún. területi és minőségi követelményével.
Jelen cikkünkben pedig számba vesszük, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak, azaz nem részesülnek szerzői jogi véd...
Bejelentendő vagy bagatell? – Az adatvédelmi incidensekről I.
A GDPR hatálybalépését követően született hatósági határozatok visszatérő eleme annak vizsgálata, hogy az eljárás alá vont adatkezelő eleget tett-e az adatvédelmi incidens bejelentésére vonatkozó kötelezettségének. Létezik ilyen kötelezettség? Egyáltalán mi az az adatvédelmi incidens? Ha ezekre a kérdések elbizonytalanítják, akkor kövesse figyelemmel a témával foglalkozó cikksorozatunkat!
Az adatvédelmi rendelet definíciója alapján adatvédelmi incidens az adatbiztonság olyan sérelme, amely...
Igaz vagy hamis? – Változnak a szakemberek értékelésére vonatkozó szabályok
A Kbt. 2019. év végi módosításának eredményeként 2020. február 1. napjától változnak a szakemberekre vonatkozó eljárási szabályok. Az új szabályozás értelmében a felolvasólap és az önéletrajz közötti ellentmondás – eredménytelen felvilágosítást és hiánypótlást követően – az ajánlat érvénytelenségének a következményével járhat:
„Kbt. 71. § (9) A 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a (4) bekezd...
Eladta az örökhagyó a végrendeletben nekem szánt ingatlant
Elhunyt nagybácsim jó néhány évvel ezelőtt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy halála esetén a balatoni nyaralóját én öröklöm. Nem volt tudomásom a végrendelet ezen rendelkezéséről, de a hagyatéki eljárás során megkaptam ezen információt. Mint ahogy azt is, hogy a végrendelet aláírását követően a nagybácsi a nyaralót végül eladta. A végrendelet alapján igényt tarthatok-e a nyaralóra vagy az abból befolyt vételárra?
Nem ritka eset, hogy az örökhagyó a végrendeletében felsorolt néhány vag...
Szerzői jogi kisokos I. – Milyen alkotást véd a szerzői jog?
Az alkotás iránti vágy talán már a kezdetektől része az ember személyiségének, legyen szó akár egy túlélést szolgáló eszközről vagy egy lelket tápláló művészeti alkotásról. De persze a büszkeség is része emberi mivoltunknak, amiért szeretnénk megkülönböztetni és megvédeni alkotásunkat másoktól, legyen szó akár Elton John legújabb daláról vagy Jolánka néni receptes füzetéről.
Jelen cikksorozatunk első részében megvizsgáljuk, hogy mitől szellemi alkotás egy szellemi alkotás, és hogy mely műv...
Fizetős parkolás esetén ki kötelezhető a gépjárműben bekövetkező kár megtérítésére?
Talán a gépjárművel közlekedők egyik legrosszabb rémálma, ha az egyedül hagyott, leparkolt gépjárművükhöz visszatérve felfedezik, hogy azt bizony valaki megrongálta. És talán még bosszantóbb egy ilyen eset akkor, ha még fizetett is az illető a parkolásért.
Na, igen ám, de ilyen esetben ki kötelezhető kártérítésre? Meg kell-e térítenie a kárt a fizetős várakozóhely használatát biztosító üzemeltetőnek?
Jelen cikkünkben tehát azt vizsgáljuk, hogy vajon kötelezhető-e a parkoló gépjárműben b...