Melyek a házastársi tartás feltételei a Ptk. szabályai alapján?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Garadnai Tibor | 2026.01.29 | Ingatlan

A törvényen alapuló házastársi tartás általános előfeltételeit a Ptk. a hatályos joggal egyezően rendezi. Ezek a jogosult oldalán azt követelik meg, hogy ő a tartásra önhibáján kívül legyen rászorult (és ne legyen arra érdemtelen), a kötelezett oldalán pedig azt, hogy ő a tartás nyújtására saját megélhetésére és az őt mások irányában terhelő tartási kötelezettségre figyelemmel is képes legyen. A Ptk. a tartásra való jogosultság köréből az önhibán kívüli rászorultság kérdésével, az életközösség megszűnése után keletkező rászorultsággal, valamint a rövidebb ideig fennálló házasság speciális tartási következményeivel foglalkozik.

A különélő vagy volt házastársak a tartást rendezhetik megállapodással, ha pedig a házasság felbontását a felek közös megegyezéssel kérik, a házastársi tartás kérdésében (is) meg kell állapodniuk. A házastársaknak akkor kell a házastársi tartás kérdését megállapodással rendezniük, ha bármelyiküknek erre irányuló igénye van. Ha közöttük megállapodás nincs, de valamelyikük tartást igényel, érvényesülnek a Ptk. erre irányadó követelményei.

Az önhibán kívüli rászorultságot a korábbi családjog törvény (Csjt.) is alapfeltételként szabályozta, és ahogyan ezeknek a fogalmaknak a meghatározását a Csjt. sem rögzítette, úgy a Ptk. sem ad közelebbi támpontot ahhoz, hogy mit kell érteni rászorultság, illetve az önhiba hiánya alatt. Az alábbiakban részletezett ítélkezési gyakorlat mindazonáltal kialakította azt a szempontrendszert, amelynek figyelembevétele mellett ezen követelményeket az egyes esetekben értékelik.

A rászorultság alatt azt értjük, hogy a tartást igénylő (volt) házastársnak nincs olyan jövedelme, keresete, egyéb vagyoni lehetősége, amelyekből saját megélhetését teljesen vagy részben biztosíthatná, és ennek megállapításához valamennyi körülményt értékelni kell, így a jogosult egészségi állapotát, munkaképességét, vagyoni, jövedelmi viszonyait. A jövedelem hiánya gyakran a teljes vagy részleges munkaképtelenség következménye, nemegyszer a jogosult előrehaladottabb életkorával, egészségi állapotának romlásával, betegségével jár együtt. Fiatalabb életkorban a jövedelem hiányát értékelhetően a közös gyermek otthonban történő ellátása, illetve a tanulmányok befejezésének szükségessége indokolja. A hiányzó jövedelem sem eredményez rászorultságot, ha a jogosultnak megfelelő vagyon áll rendelkezésére.

Ahogyan az önmaga eltartására való képtelenséget nem definiálja a Ptk., úgy az önhiba fogalmát sem, az ítélkezési gyakorlat azonban kimunkálta azt, hogy ennek meglétét miként kell vizsgálni. Abban is következetes a jogalkalmazás, hogy az önhiba fogalma a családjogban mást takar, mint a polgári jogi felelősség körében; a jogosult magatartásának értékelését foglalja magában a létfenntartásához szükséges anyagi eszközök megteremtését illetően. A házastársi tartás körében az önhiba jelenti azt például, hogy bár az érintettnek lehetősége lenne adott esetben munkaviszonyt létesíteni, ezt nem teszi meg.

Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR 2025

Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!

Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. november 1.

Kedvezményes ár 2026. június 18-ig:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Megrendelés ITT>>

A rászorultságnak, illetve az önhiba hiányának definiálhatatlanságát jól jelzik a gyakorlatban előforduló ügyek specialitásai. Ezért jelentősége lehet annak, hogy a házastárs akkor ajándékoz jelentősebb összeget, amikor rászorultsága a tartásra munkaképesség-csökkenése folytán már fennáll; de annak is, ha jövedelemszerző tevékenységre irányuló erőfeszítéseinek eredménytelensége miatt nem képes magát eltartani. Ugyanakkor nem állapítható meg a tartásra való rászorultság, és nem tarthat alappal igényt a tartásdíjra az a volt házastárs, aki felsőfokú végzettség megszerzését követően folytatja nappali tagozatos posztgraduális tanulmányait.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
JB & Partners Ügyvédi Iroda
iroda@jbpartners.hu
A szerző szakmai profilja