Miként lehet harmadik személy javára szerződést kötni a Ptk. szerint?

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2025.11.19 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. szerint, ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik.

A harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti arról, hogy a javára szóló szerződést kötöttek. Ha a harmadik személy a szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond, a szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti. A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.

A Ptk. a szerződés teljesítésének különös esetei között szabályozza a harmadik személy javára szóló szerződés teljesítését.

A harmadik személy akkor követelheti közvetlenül, saját nevében a kötelezettség teljesítését, ha ezt a jogát a felek a szerződésben külön kikötötték, vagy – eltérően az 1959-es Ptk. szabályától – akkor is, ha ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből következik. A rugalmasabb szabályozás összhangban áll a bírói gyakorlat értelmezésével.

Rögzíti a törvény, hogy olyan megállapodásról van szó, amelynek megkötésében a harmadik személy nem vett részt ugyan, mégis a szerződés tartalmának megfelelő teljesítés követelésére közvetlenül a harmadik személy válik jogosulttá: a saját nevében, kedvezményesként követelheti a kötelezett teljesítését.

Ugyanilyen módon a harmadik személy a szerződés jogosultjaként – szerződésszerű teljesítés hiányában – teljeskörűen érvényesítheti közvetlenül a kötelezettel szemben a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

A harmadik személy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését attól kezdve követelheti, hogy őt a javára kötött szerződésről valamelyik fél értesítette; a harmadik személy részéről ehhez külön elfogadó jognyilatkozatra sincs szükség. Arra azonban joga van, hogy a szolgáltatásról lemondjon, ebben az esetben a teljesítést a javára szerződött fél követelheti. A szerződés teljesítése során a kötelezett a harmadik személlyel szemben csak a szerződésből folyó kifogásait hozhatja fel. Nem jogosult érvényesíteni olyan kifogásokat, amelyek a kedvezményessel szemben a szerződésen kívüli, más jogviszony alapján illetnék meg.

Ha a harmadik személynek a szolgáltatás követelésére nem keletkezik jogosultsága (harmadik személy érdekében kötött szerződés), a szerződést ekkor is a harmadik személynek köteles a kötelezett teljesíteni, de ha nem teljesít, akkor a szerződésszegés következményeit nem a harmadik személy, hanem az eredeti jogosult érvényesítheti. A harmadik személy – ha nem válik a szerződés jogosultjává – az érdeksérelmét a kötelezettel szemben legfeljebb a szerződésen kívüli (deliktuális) kártérítési igénnyel orvosolhatja.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.