Szerző(k): Dr. Zalavári György LL.M. | 2026.01.29 | Cégjog
A nagy teljesítményű fűtési, hűtési vagy szellőzőrendszerrel működő épületek üzemeltetői számára nemcsak szakmai, hanem jogszabályi kérdés is, hogy mikor kell energetikai felülvizsgálatot elrendelni. Az üzleti ingatlanok jelentős része társaságok tulajdonában vagy kezelésében áll, ezért a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, milyen rendszerekre, milyen határidőkkel és milyen kivételek mellett vonatkozik ez a kötelezettség.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény az épület fogalmát a 2023. évi C. törvényben (Étv.) meghatározott módon veszi át, vagyis épületnek tekinti azokat az építményeket, amelyek falakkal és tetővel fedett belső teret határolnak le valamely meghatározott rendeltetés érdekében. A jogszabály szerint az ilyen épületekben, illetve az azokat együtt kiszolgáló rendszerek esetén energetikai felülvizsgálat készítendő, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
- 70 kW feletti névleges teljesítményű fűtési rendszer vagy fűtés és szellőzés kombinációja működik az épületben;
- 70 kW feletti teljesítményű légkondicionáló rendszer vagy légkondicionálás és szellőzés együtt szolgálja ki az épületet.
A már 2022. január 1-je előtt üzembe helyezett, a fenti határértékeket elérő vagy meghaladó rendszerek esetében az első energetikai felülvizsgálat elvégzésének határideje 2025. december 31-e volt.
Az ennél később létesített rendszereknél a 666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet előírja, hogy az üzembe helyezéstől számított egy éven belül meg kell történnie az első felülvizsgálatnak, majd ezt követően – ha energetikai audit is szükséges – az auditálással együtt, egyébként nyolcévente kell újabb vizsgálatot végezni.
Nem minden érintett épületre vonatkozik a kötelezettség. Az Ehtv. több olyan esetet is felsorol, amikor az energetikai felülvizsgálat mellőzhető, például ha 290 kW-nál nagyobb teljesítményű fűtési rendszerhez olyan épületautomatizálási és -szabályozási rendszert építettek ki, amely folyamatosan méri, naplózza és elemzi az energiafelhasználást, jelzi a hatékonyság romlását, és visszacsatolást ad az üzemeltetőnek a beavatkozási lehetőségekről. Ilyen esetekben mentesség kérhető, amelyről a Magyar Mérnöki Kamara hatósági eljárásban dönt.
Pénzmosás elleni törvény TUDÁSTÁR Szerzők: Dr. Crespo Zsuzsanna, Osváth Judit Kedvezményes ár 2026. június 18-ig:
Minden, amit a Pénzmosás elleni törvényről tudnia kell
ÚJ KÉZIKÖNYV!!!
Formátum, terjedelem: A/4-es formátum, 150 oldal
Megjelenés: 2025. november 1.
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa
A jogszabály a felülvizsgálat elvégzéséért a „rendszerüzemeltető” felelősségét állapítja meg, ez alatt a berendezéseket ténylegesen működtető személyt vagy társaságot, ennek hiányában pedig az épület tulajdonosát érti. Az energetikai felülvizsgálatot csak olyan szakember végezheti, aki szerepel a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett nyilvántartásban. A vizsgálat része a helyszíni bejárás és a dokumentáció áttekintése, amelynek eredményét az energetikai felülvizsgálati jelentés foglalja össze; ennek tartalmát és nyilvántartásba vételét a 19/2021. (IV. 14.) ITM rendelet határozza meg.
A dokumentációt az erre szolgáló elektronikus rendszerben, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság adatbázisába kell feltölteni. Aki úgy véli, hogy a rendszere a törvényben meghatározott mentességi feltételek valamelyikének megfelel, csak energetikai felülvizsgáló közreműködésével kérheti a mentesítés megállapítását.
A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.




