Milyen nevet válasszak termékemnek, hogy védjegy is lehessen belőle?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2020.05.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A járvány okozta gazdasági következmények miatt tömegek kényszerültek alternatív bevételi források után nézni, amely jelenség pozitív hozományaként többen igyekeznek piacra lépni saját készítésű termékekkel vagy szolgáltatásokkal. A külkereskedelem és a turizmus jelentős bezuhanása miatt várhatóan a kereslet is jobban ráirányul majd a hazai termékekre és szolgáltatásokra, így egy-egy ötlet könnyebben tehet nagyobb érdeklődésre szert, mint korábban.

A szélesebb piacra lépés egyik kulcspillanata az áru olyan névvel való ellátása, amely alkalmassá teszi a vásárlók számára, hogy az árut és a szolgáltatót összekösse, és a következő alkalommal már kifejezetten az adott névvel ellátott terméket keresse az elégedett vásárló. A jól működő árujelző felbecsülhetetlen piaci értékkel bír, ennek felismerése alapján alakult ki az árujelzőkhöz kapcsolódó jogi védelem záloga, a védjegyoltalom jogintézménye is.

Az árujelzők védjegyoltalomban való részesítéséhez meghatározott törvényi kritériumoknak kell megfelelni, amelyek kevésbé kerülnek fókuszba az áru születésének korai szakaszában, amikor nevet választunk. Alábbi cikkünkben a legjelentősebb védjegy kritériumot, a megkülönböztető képességet vesszük vizsgálat alá.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Duplájára emelkedett az apaszabadság időtartama

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A védjegytörvény a megkülönböztetésre való képesség kritériumát negatív irányból közelíti meg, ennek körében azt rögzíti, milyen megjelölések nem alkalmasak a megkülönböztetésre. Ennek megfelelően a védjegytörvény kizárja az oltalom köréből az ún. leíró jellegű megjelöléseket, vagyis azokat, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak.

A tilalom azokra az árukra és szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek kapcsán a kérelmező a védjegyoltalmat meg kívánja szerezni. Ennek megfelelően „Sörben pácolt” fantázianév alatt húsárut nem forgalmazhatok, de kocsmát minden további nélküli nyithatok, ha később védjegyoltalmat is kívánok igényelni szellemes elnevezésem védelmére.

Szóösszetételek esetén a leíró jelleget az összetett szó együttes értelme alapján szükséges vizsgálni: a Fővárosi Bíróság egy érdekes eseti döntésében például megállapította, hogy a „TEJSZELET” megjelölés azért rendelkezik megkülönböztető képességgel a csokoládék körében, mert együttesen olvasva a két szó már nem bír valódi leíró jelentéssel (vagyis csupán a fantázia szüleménye), már csak azért sem, mert a tejet fogalmilag kizárt szeletelni.

A leíró megjelöléseken túl a védjegytörvény kizárja az oltalmazhatóságát azoknak a megjelöléseknek, melyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Ennek megfelelően például „Megbízható” névvel sem építőipari tevékenységre nem szerezhetek védjegyoltalmat, sem gombákat árusító üzletemet sem népszerűsíthetem, hiszen a megbízható kifejezés rendkívül széles körben használatos, miközben konkrét áruhoz vagy szolgáltatáshoz nem tudjuk kötni.

Ebben a körben kifejezetten felhívjuk a figyelmet, hogy a megkülönböztetési képesség kritériuma az idegen nyelvű megjelölések kapcsán is fennáll, ilyen esetben mindig a releváns fogyasztói közeg nyelvismerete alapján szükséges vizsgálódni.

A fenti példákkal azt igyekeztünk szemléltetni, hogy egy elsőre ötletesnek tűnő névadás nem feltétlenül jár együtt a brandépítéshez kulcsfontosságú oltalmazhatóság lehetőségével.

És miért fontos, hogy megjelölésünk védjegyoltalmat szerezzen? Nos, ennek hiányában semmilyen jogi eszköz nem áll a rendelkezésünkre, ha valaki kedvet kap arra, hogy ugyanolyan vagy nagyon hasonló név alatt lemásolja az ötletünket, kihasználja megjelölésünk népszerűségét vagy éppen rosszabb minőségű termékek vagy szolgáltatások forgalomba hozatalával rombolja üzletünk megítélését.

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024

Ingatlanok és Építőipari ügyletek ÁFA-ja és számlázása 2024
Kézikönyv (Belföldi és Nemzetközi ügyletek)

Szerző: Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Formátum, terjedelem: B/5-ös formátum, 620 oldal
Megjelenés: 2024. február 23.

Kedvezményes ár:
22.900 Ft + áfa helyett 19.900 Ft + áfa


Előrendelés ITT>>

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja