Milyen nevet válasszak termékemnek, hogy védjegy is lehessen belőle?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Farkas Márton | 2020.05.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A járvány okozta gazdasági következmények miatt tömegek kényszerültek alternatív bevételi források után nézni, amely jelenség pozitív hozományaként többen igyekeznek piacra lépni saját készítésű termékekkel vagy szolgáltatásokkal. A külkereskedelem és a turizmus jelentős bezuhanása miatt várhatóan a kereslet is jobban ráirányul majd a hazai termékekre és szolgáltatásokra, így egy-egy ötlet könnyebben tehet nagyobb érdeklődésre szert, mint korábban.

A szélesebb piacra lépés egyik kulcspillanata az áru olyan névvel való ellátása, amely alkalmassá teszi a vásárlók számára, hogy az árut és a szolgáltatót összekösse, és a következő alkalommal már kifejezetten az adott névvel ellátott terméket keresse az elégedett vásárló. A jól működő árujelző felbecsülhetetlen piaci értékkel bír, ennek felismerése alapján alakult ki az árujelzőkhöz kapcsolódó jogi védelem záloga, a védjegyoltalom jogintézménye is.

Az árujelzők védjegyoltalomban való részesítéséhez meghatározott törvényi kritériumoknak kell megfelelni, amelyek kevésbé kerülnek fókuszba az áru születésének korai szakaszában, amikor nevet választunk. Alábbi cikkünkben a legjelentősebb védjegy kritériumot, a megkülönböztető képességet vesszük vizsgálat alá.

A védjegytörvény a megkülönböztetésre való képesség kritériumát negatív irányból közelíti meg, ennek körében azt rögzíti, milyen megjelölések nem alkalmasak a megkülönböztetésre. Ennek megfelelően a védjegytörvény kizárja az oltalom köréből az ún. leíró jellegű megjelöléseket, vagyis azokat, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak.

A tilalom azokra az árukra és szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek kapcsán a kérelmező a védjegyoltalmat meg kívánja szerezni. Ennek megfelelően „Sörben pácolt” fantázianév alatt húsárut nem forgalmazhatok, de kocsmát minden további nélküli nyithatok, ha később védjegyoltalmat is kívánok igényelni szellemes elnevezésem védelmére.

Szóösszetételek esetén a leíró jelleget az összetett szó együttes értelme alapján szükséges vizsgálni: a Fővárosi Bíróság egy érdekes eseti döntésében például megállapította, hogy a „TEJSZELET” megjelölés azért rendelkezik megkülönböztető képességgel a csokoládék körében, mert együttesen olvasva a két szó már nem bír valódi leíró jelentéssel (vagyis csupán a fantázia szüleménye), már csak azért sem, mert a tejet fogalmilag kizárt szeletelni.

A leíró megjelöléseken túl a védjegytörvény kizárja az oltalmazhatóságát azoknak a megjelöléseknek, melyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak. Ennek megfelelően például „Megbízható” névvel sem építőipari tevékenységre nem szerezhetek védjegyoltalmat, sem gombákat árusító üzletemet sem népszerűsíthetem, hiszen a megbízható kifejezés rendkívül széles körben használatos, miközben konkrét áruhoz vagy szolgáltatáshoz nem tudjuk kötni.

Ebben a körben kifejezetten felhívjuk a figyelmet, hogy a megkülönböztetési képesség kritériuma az idegen nyelvű megjelölések kapcsán is fennáll, ilyen esetben mindig a releváns fogyasztói közeg nyelvismerete alapján szükséges vizsgálódni.

A fenti példákkal azt igyekeztünk szemléltetni, hogy egy elsőre ötletesnek tűnő névadás nem feltétlenül jár együtt a brandépítéshez kulcsfontosságú oltalmazhatóság lehetőségével.

És miért fontos, hogy megjelölésünk védjegyoltalmat szerezzen? Nos, ennek hiányában semmilyen jogi eszköz nem áll a rendelkezésünkre, ha valaki kedvet kap arra, hogy ugyanolyan vagy nagyon hasonló név alatt lemásolja az ötletünket, kihasználja megjelölésünk népszerűségét vagy éppen rosszabb minőségű termékek vagy szolgáltatások forgalomba hozatalával rombolja üzletünk megítélését.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.