Egy teljesen mezei adásvételnek tűnhet, ha egy galériában vagy akár közvetlenül a művésztől veszünk egy kortárs festményt. De vajon korlátlanul bármit megtehetek a képpel, hasznosíthatom ugyanúgy, mint egy szerzői jogvédelemben nem részesülő más hétköznapi dolgot? Mondjuk, mint egy kerékpárt? A kérdés összetettebb, mint gondolnánk. A szerzői jogokat boncolgatjuk egy picit e bejegyzésben (és annak tervezett folytatásában is). Ahhoz, hogy megértsük, miért viselkedik máshogy egy festmény, ...
Nem árt, ha tudjuk, melyek azok a költségek, amelyekkel fixen számolhatunk az ingatlan-nyilvántartási eljárás során, persze túl az ügyvédi munkadíjon, és az egyéb lehetséges járulékos költségeken (például az energetikai tanúsítvány elkészítésének díját is sokszor elfelejtik a felek költségként számolni, pedig a legtöbb esetben elengedhetetlen kelléke az adásvételi ügyletnek). Az 1996. évi LXXXV. törvény szabályozza (hívjuk csak egyszerűen díjtörvénynek), hogy milyen díjakat kell megfizetnü...
Korábbi cikkünkben már körbejártuk a feketemunka fogalmát és a munkaügyi ellenőrzés során kiszabható munkaügyi bírság mértékét is. A bírságon túl azonban további súlyos következményekkel kell számolnia annak, akit „feketézésen” érnek: lássuk, mit kockáztat a foglalkoztató és mit a foglalkoztatott, ha fény derül a „sötét viszonyra”! Foglalkoztatói szempontból igen fontos szabályváltozás, hogy 2018. január 1-jétől szigorították a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása esetén alkalmazandó...
A zálogjog érvényesítésével foglalkozó cikksorozatunk utolsó fejezetéhez érkeztünk. Korábbi három cikkünkben sorra vettük a zálogjogosult lehetőségeit arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti. Megvizsgáltuk, hogy a bírósági végrehajtáson kívül milyen lehetőségei vannak a zálogjogosultnak arra, hogy a követelése megtérüljön. A sorozatot lezáró cikkünkben arra keressük a választ, hogy a zálogjog érvényesítése kapcsán a Ptk. tart...
Egy kevésbé örömteli téma, azonban sajnos sokakat érintő kérdés, ezért nézzük meg, hogy ki és milyen feltételek szerint jogosult árvaellátásra, és hogyan lehet azt igényelni. Az árvaellátás a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások egyik fajtája. Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők által egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek egyik vagy mindkét szülője elhunyt, és ...
Mindannyiunk rettegett rémálma, hogy a frissen megvásárolt ingatlan titkon nagy összegű közterheket görget maga előtt. Ideális esetben ezektől a terhektől a szerződéskötés napjára már megszabadulunk, azaz a volt tulajdonos kifizeti a felhalmozott tartozásokat. Aztán olyan eset is elképzelhető, hogy úgy állapodnak meg a felek, hogy a vételár egy részét arra fordítják, hogy a lakás végre fellélegezhessen a nyomasztó közterhek alól. De persze az is előfordulhat, hogy a szerencsétlen vevőnél jóva...
Előző blogcikkünkben röviden bemutattuk a szabálytalansági eljárást, mint sui generis önálló eljárásrendet. Ígéretünket megtartva jelen sorokkal arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk, hogy milyen eljárásban és hogyan születik meg a szabálytalansági eljárások leggyakoribb következménye, a szabálytalansági döntés. A szabálytalansági eljárás megkezdésének feltétele a szabálytalansági gyanú kialakulása. A Kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezetek tagjai (sic!, azaz bármely kormányt...
Cikkünk első két részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti, majd ezek közül részletesen megvizsgáltuk a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítésének es...