2016 februárjában nemcsak a magyar, hanem az európai médiában is futótűzként terjedt az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete a hozzászólások moderálása témakörben (Index-ügy). Akkor az EJEB döntése a véleménynyilvánítás szabadságának győzelmeként került interpretálásra a médiában: nincsen objektív felelőssége az adott oldal üzemeltetőjének a közzétett hozzászólások tartalma miatt. Az ügy hazai előzményének tekinthető a 19/2014. (V. 30.) számú alkotmánybírósági határozat, amel...
Azt gondolná az ember, hogy a helyi önkormányzatok – lévén például jegyzői iroda, közigazgatási kontroll – legalább a rendeletalkotási feladatuk ellátása során körültekintően és a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Ehhez képest hónapról hónapra, olykor hétről hétre jelennek meg a Magyar Közlönyben jogsértő helyi adó kivetésével kapcsolatos bírósági döntések. Ezek a döntések sokszor a helyi adó mértékére vonatkoznak, és az adókivetések általában túlzónak találtatnak, amikor például e...
Aki ismeri Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című alkotását, annak a címben szereplő szám ismerős. Számomra ez a szám azonban jelenleg nem az életet, a világmindenséget, meg a mindent érintő végső kérdésre adható választ jelenti, hanem azt, hogy körülbelül hányféle különböző nyilvántartást vezetek a munkám során. Mondhatnánk persze, hogy mit csodálkozom, hisz ügyvéd vagyok, de ha egy picit is belegondolunk jobban a dolgokba, rá kell ébrednünk, hogy a vállalkozások többsége bi...
Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (a továbbiakban: EEKD vagy ESPD) a nyilatkozati elv érvényesítése céljából került bevezetésre az uniós – és ennek következményeként – a magyar közbeszerzési jogba, azzal a céllal, hogy csökkentse a közbeszerzési eljárásokban részt vevő gazdasági szereplők adminisztrációs terheit, azáltal, hogy – fő szabály szerint – csak a nyerésközeli pozícióba jutó ajánlattevőkre korlátozza az alkalmasságra, valamint a kizáró okok hiányára vonatkozó igazolások be...
Gyakran lehet hallani olyan dühös kirohanást egy-egy felmondást követően, amikor a vélt vagy valós sérelmet szenvedett munkavállaló azzal fenyegetőzik, hogy nemsokára újra a korábbi munkahelyén fog dolgozni. De tényleg ilyen egyszerű lenne a megszüntetett munkaviszony helyreállítása? A valóságban korántsem. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) jelentősen limitálja azokat az eseteket, amikor egyáltalán kérhető a munkaviszony helyreállítása, és csak a legkomolyabb jog...
Sok korlátolt felelősségű társaság nem tett eleget a kötelező törzstőke felemelési kötelezettségének, ezért a cégbíróságok sorra indítják a mulasztó cégekkel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásokat. Érdemes odafigyelni a határidőkre, mert ha nem lép időben a társaság, az súlyos következményekkel járhat! A korlátolt felelősségű társaságok számára a kötelező törzstőke felemelésére meghatározott határidő már lassan egy éve lejárt, így a cégbíróság felügyeleti jogkörében eljárva sorra ...
Rengeteg társasházat érint a közös költséget nem fizetők problémája – a rendesen fizető lakók nyögik a nem fizetők helyett a társasház terheit. Milyen jogi fegyvert használhatunk ellenük? Hogyan hajtsa be a társasház jogos követelését a nem fizető lakókon, ha már nem elég a szép szó a közgyűlésen? Régen minden jobb volt – tartja az örökbecsű közhely, és ebben az esetben talán meg is áll ez. 2015-ig a következő szabályozás volt érvényben: a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a...
Egyre több munkáltatónál elterjedt gyakorlat, hogy a munkavégzés megkönnyítése céljából céges mobiltelefont bocsátanak a munkavállalóik rendelkezésére. Természetesen ennek is – mint minden juttatásnak – örülnek a munkavállalók, azonban a hiányzó vagy nem megfelelő szabályozás okán a későbbiekben megüthetik a bokájukat. Vegyük sorra, hogy mire érdemes rákérdezni, amikor a főnökünk mosolyogva átnyújtja nekünk a legújabb okostelefont! Mindenekelőtt fontos leellenőriznünk, hogy a munkáltatónk ...