Mi van akkor, ha az ingatlan közös tulajdonban van, és a másik (többi) tulajdonostárs az ingatlan felé sem néz évek óta? Van-e lehetőségem arra, hogy ebben az esetben az ő tulajdoni illetőségét elbirtokoljam?
A bírói gyakorlat a kérdésben egységes álláspontot képvisel, továbbá az új 2013. évi V. törvény (Ptk.) is kifejezett rendelkezést tartalmaz az elbirtoklást szabályozó rendelkezések között.
Minden további értekezést megelőzve röviden vegyük sorra az elbirtoklást és annak törvényi fe...
A társasházi közös költség fizetési hajlandóság és a társasházak eladósodása egy állandósult probléma, a nem fizető tulajdonostársakon sokszor nehéz vagy szinte lehetetlen bármit is behajtani.
Kézenfekvő megoldás a társasház részére: a nem fizető eladó helyett vevőtől követelni a külön tulajdont (lakás, üzlethelyiség, tároló) terhelő közös költség-tartozást.
Vevői szemszögből nézve: a társasház követelheti-e a vevőtől az eladó által felhalmozott tartozást?
Van egy jó és egy rossz hír...
Az utóbbi években annyira felpörgött a szállodák forgalma, hogy ünnepnapokon, hosszú hétvégéken szinte garantáltan teltházra kell számítani, ezért ha úgy döntünk, hogy hétvégén elugrunk „wellnessezni”, jó előre le kell foglalunk a szobát. Feltöltődésünk azonban könnyen véget érhet, ha értékeink egyszer csak eltűnnek, ezért nem árt tisztában lennünk azzal, hogy ilyenkor a szállodát egyáltalán milyen felelősség terheli.
A szállodák felelőssége nem új keletű. A hajósok, fogadósok szigorúbb fe...
A 2018-as év eddig rengeteg új jogszabályt és kötelezettséget hozott el számunkra, és jelen cikkünkben is szeretnénk egy új, adott esetben bírságolható kötelezettségre felhívni a figyelmet, amelynek ismerete elengedhetetlen a gazdasági társaságok számára. A 2017. évi CL. törvény, vagyis az új adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: „Art.”) 1. sz. melléklet 1.24. rendelkezése értelmében 2018. január 1-jétől a cégbírósági bejegyzésre kötelezett személyeknek írásban kell bejelenteniük a ...
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) már korábban is áttörte azt a polgári jogi korlátot, mely szerint a vezető tisztségviselők által ezen jogkörükben eljárva harmadik személynek okozott károkért maga a jogi személy felel (az meg kell jegyezni, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta).
A Csődtörvény korábbi előírásai szerint a hitelezők vagy - az adós nevében - a felszámoló a fels...
2018 január 1. napján hatályba lépett az új váltó törvény.
A váltóról a legtöbb ember nagyon keveset tud, legfeljebb Jókainál vagy Mikszáthnál szerzett a váltóval kapcsolatban némi irodalmi élményt, holott már a középkor óra fizetőeszközként jelen van a kereskedelmi forgalomban. A 20. században az 1930. évi genfi nemzetközi váltójogi egyezmény teremtette meg a váltójog szigorú szabályainak nemzetközi keretrendszerét, amelyhez még a szocialista jogrendszerünk is csatlakozott a nemzetközi im...
A kapacitást nyújtó szervezetekre történő támaszkodás lehetősége az alkalmassági feltételeknek való megfelelés érdekében az Európai Bíróság jogfejlesztő tevékenysége eredményeképpen jelent meg az uniós jogban, majd ennek következtében a magyar közbeszerzési szabályozásban.
Az eredetileg egyébként teljes mértékben kedvező irányú jogfejlesztő tevékenység (egy leányvállalat pénzügyi alkalmasságának igazolása érdekében hadd támaszkodjon anyavállalatára) azonban sajátos eredményre vezetett: az ...
Evidenciának tűnik mindenki számára az, hogy a hulladékot, vagy az annak minősített anyagot, tárgyakat kidobjuk a szemétbe, mégsem haszontalan, különösen a nem magánszemély ingatlanhasználók részére áttekinteni, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladéktörvény) milyen konkrét kötelezettségeket fogalmaz meg.
Kezdjük rögtön az ingatlanhasználó fogalmával, ami kellőképpen tág talán éppen azért, mert maga a használat polgári jogi értelemben is több jogcímen megvalósulhat.
...