Feláldozható-e az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke a nyilvánosság és a transzparencia oltárán? A 2015 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény korlátok közé szorította az üzleti titokra való hivatkozás lehetőségét. A korábbi szabályozáson alapuló gyakorlatban jó néhányszor előfordult, hogy az ajánlattevők – néhány adattól eltekintve – teljes ajánlatukat üzleti titokká nyilvánították, amellyel értelemszerűen sérült a közbeszerzések egyik legfontosabb alapelve, a ...
Nem tudja eldönteni, hogy van-e lehetősége újabb hiánypótlás elrendelésére? Tart egy esetleges jogorvoslattól? Nézzük, mit mond a KDB! A hiánypótlást érintő szabályozás érzékeny pontja a közbeszerzéseknek, mivel alapvető kihatással lehet az ajánlatok érvényességére, a verseny biztosítására, végső soron az eljárás eredményére. Ugyan a szabályozási tendenciák abba az irányba mozdultak, hogy az ajánlatkérők az érvényes ajánlattétel érdekében a lehető legszélesebb körben biztosítsák a hiánypót...
Cége ajánlattevőként vesz részt közbeszerzési eljárásokban? A nem kívánt következmények elkerülése érdekében különösen ügyeljen a megfelelő kommunikációra! A közbeszerzési törvény 2016. év végi módosításának apropóján szeretném felhívni a figyelmet a közbeszerzési eljárás során folytatott elektronikus kommunikáció szabályaira, illetve ezek megtartásának fontosságára, függetlenül attól, hogy ajánlatkérőként vagy ajánlattevőként vesz részt az adott eljárásban. A Kbt. 41. §-ának rendelkezé...
Találgatásokra adott okot a közbeszerzési törvény 2017. január 1-jétől hatályos egyik új rendelkezése. A módosítás szerint a széles körű, tisztességes verseny oly módon biztosítandó a Kbt. 115. §-a szerinti – a jövőben kizárólag építési beruházások esetén alkalmazható – közbeszerzési eljárásokban, hogy az ajánlatkérő köteles legalább öt, a szerződés teljesítésére képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül ajánlattételi felhívást küldeni. A fenti rendelkezés...
A felvetés azért indokolt, mert főszabály szerint a haszonélvezeti jog tényleg veszélyeztetheti a megtérülést a végrehajtás során, azonban nem minden esetben. Az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog a pénzkövetelések hatékony biztosítéka. A jelzálogjog jogosultja ráadásul végrehajtási és felszámolási eljárásban is elsőbbséget élvez az adós többi hitelezőjével szemben, ugyanis a jelzálogjoggal terhelt ingatlan végrehajtási vagy felszámolási eljárásban történő értékesítése esetén a befolyt össz...
Különösen igaz ez az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal biztosított követelésekre. Habár a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjognak az a szerepe, hogy biztosítékul szolgáljon arra az esete, ha az adós nem fizetné meg a tartozását, mégis az érvényesíthetőség során nem mindegy, hogy milyen formában készült az a bizonyos zálogszerződés. Az már közismert tény, hogy ha a hitelező közjegyzővel közokiratba foglaltatja a hitelszerződést és a biztosítékául szolgáló jelzálogszerződést, ak...
Manapság szinte az egyetlen biztosnak tűnő befektetés az ingatlantulajdon. Vétel esetén illetékfizetési kötelezettség keletkezik a vevői oldalon, ami – az ingatlan értékétől függően – igen magas összeg is lehet. Ennek általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a. Nem árt tudni tehát, hogy milyen kedvezményekre, mentességekre lehetünk jogszabálynál fogva jogosultak! A bejegyzésben a leggyakrabban előforduló esetekre térünk ki. Amennyiben lakóház építésére alkalmas üres telket vásár...
Egy közelmúltban közzétett jogesetben a megrendelő a megbízottal kötött megbízási szerződésből eredő tartozását postai úton nem, csak elektronikus levélben vitatta, és azt később a felszólítás ellenére nem fizette meg, mert azt „teljesítésmeghiúsulás” okán nem tartotta megalapozottnak. A megbízott felszámolási eljárást kezdeményezett a megrendelővel szemben. Gyakran előfordul, hogy egy elszámolási, jótállási vagy más természetű vita esetén a szolgáltatás ellenértéke – vételár, díj stb. ...