Az ember általában élete vége felé kezd el az egészségére figyelni, és tenni azért, hogy testi, szellemi frissességét minél tovább megőrizze. Legyünk azonban bármennyire is előrelátóak, előfordulhat, hogy idős korunkban olyan állapotba kerülünk, hogy segítségre, gondozásra szorulunk, és hacsak nincsenek szerető, törődő gyerekek, unokák, kiszolgáltatottakká válunk.
A polgári jog világa számos lehetőséget kínál eme kiszolgáltatottság megélésének megkönnyítésére. Lehetőségünk van például tart...
Osztatlan közös tulajdonú épületben lévő lakás vásárlása esetén a jogszabály erejénél fogva elővásárlási jogosultsággal rendelkeznek a tulajdonostársak, azonban a jogosultság társasház esetén is fennállhat.
Abban az esetben tehát, ha olyan lakást kíván megvásárolni, amely nem minősül társasházi lakásnak, a tulajdonostársak mint elővásárlási jogosultak vételi ajánlatról való értesítése köti a szerződő feleket. Társasházi lakás vásárlása esetén is fennállhat ez a kötelezettség, erről elsősor...
Ha a vagyonrendelő „az ügy ura” (lásd 4. sz. bejegyzés), a vagyonkezelő „az ügy motorja” (lásd 5. sz. bejegyzés), akkor a kedvezményezett „az ügy értelme”. A bizalmi vagyonkezelés (bvk.) során minden róla szól, őmiatta, az ő érdekében és az ő javára történik, noha ő maga nem is szerződő fél, sőt lehet, hogy még csak nem is tud a saját kedvezményezetti pozíciójáról. Hovatovább még az is lehetséges, hogy személye a bvk. szerződés megkötésekor konkrétan még csak nem is ismert. Ugyanakkor a kedve...
Az öröklés és az ajándékozás aktusa számos hasonlóságot hordoz. Igaz, a kiváltó ok nem is lehetne különbözőbb: az egyiket egy sajnálatos, a másikat általában egy örömteli esemény előzi meg. Életünkre gyakorolt hatásuk szempontjából azonban a végeredmény ugyanaz: tulajdonunk keletkezik.
Kérdésként merülhet fel bennünk, hogy potenciális örökösünkre még életünkben átruházzuk az ingó/ingatlanvagyonunkat, illetve annak egy részét, vagy az öröklés rendjére bízzuk a javak átháramlását.
Szoros ...
Széles körben ismert szabály, miszerint bizonyos jövedelmek, juttatások (pl. családi pótlék, gyermektartásdíj, rokkantsági járadék stb.) mentesek a végrehajtási eljárásban a behajtás alól.
Lehetséges-e a fentiek ellenére, hogy ezen járandóságok is érintettek lesznek a végrehajtásban? Sajnos igen! Nézzük meg, mi áll ezen ellentmondás mögött!
A hatályos végrehajtási törvény (1994. évi LIII. tv.) két külön fejezetben tárgyalja a jövedelmekre vezetett végrehajtás és a – némi leegyszerűsítés...
A családok otthonteremtésének elősegítése és az építőipar élénkítése érdekében a kormány bevezette az új lakások építésénél az 5%-os áfát, illetve az adóvisszatérítési támogatás igénybevételének lehetőségét. Újnak az a lakás/lakóingatlan minősül, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az már megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el 2 év.
A kedvezményes áfa kizárólag az olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy...
A fogyasztóvédelmi ügyekkel kapcsolatosan alappal feltételezhető, hogy a fogyasztók korlátlanul és kontroll nélkül, bármilyen ügyben és indokkal fordulhatnak az illetékes hatóságokhoz, így a Békéltető Testülethez is.
Jó hír a vállalkozásoknak, hogy ez távolról sincs így.
A fogyasztóvédelemről szóló törvény ugyanis lehetőséget ad a Békéltető Testület elnökének arra, hogy az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszüntesse, amennyiben tudomására jut, hogy a jogvita komolytalan vagy zakl...
Az már szinte köztudomású ténynek számít, hogy webshopos értékesítés esetén elállási jog illeti meg a fogyasztónak minősülő vásárlókat, méghozzá 14 napos határidővel. Azonban a 14-es szám nem csak magára az elállásra irányadó, a felek ezt követő lépéseit is meghatározza!
A 2014 előtt érvényben volt szabályokhoz képest, amikor a fogyasztók még csak 8 napos határidőn belül élhettek az elállás jogával, a vállalkozások pedig 30 napon belül voltak kötelesek az ellenértéket visszaszolgáltatni, a...