Az elektronikus kereskedelem keretében (áfa szempontból vizsgálva) élesen elkülöníthető (és elkülönítendő) a szolgáltatásnyújtás és a termékértékesítés. Míg a szolgáltatásnyújtások egyes része elektronikus úton nyújtott szolgáltatásként kezelendő, az online térben történő termékértékesítésre speciális szabályként a „távolsági értékesítés” (distance selling) szabályai alkalmazandók. A távolsági értékesítés szabályai akkor érdekesek, ha a termékek értékesítése más tagállamba történik, hiszen ha...
Az elektronikus kereskedelem – a legáltalánosabb definíció alapján – termékeknek és szolgáltatásoknak az interneten (vagy más hálózaton keresztül) történő értékesítése. Az áfa rendszerében a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás teljesen elkülönült ügylet, amelyekre vonatkozóan külön szabályokat állapít meg a jogszabály. Az áfa rendszerében két ügylettípust különíthetünk el az e-kereskedelem kérdéskörében: az egyik az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, a másik pedig a távolsági é...
Bár elméletben az ingatlan-nyilvántartás hitelesen rögzíti minden ingatlan tulajdonosát, a valóságban azonban előfordulhatnak kivételek, amikor ez a törvényi vélelem nem fedi a valóságot.
Ilyen példa lehet, ha egy cég jogutód nélküli megszüntetését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa, és az az ingatlan-nyilvántartás még a megszűnést követően is a már nem létező cég tulajdonjogát tüntetni fel, vagyonrendezési eljárásnak van helye. A bírósági cégelj...
Sok bosszúságot okoz, ha jogos követelése már megjárt minden bírósági fórumot, de itthon mégis eredménytelen a végrehajtás, mert az adósa minden pénzét külföldön tartja. Erre van egy új megoldás.
2017 január 18-tól már könnyen zároltatható adósának az Európai Unióban vezetett bankszámlája annak köszönhetően, hogy kérhető a külföldi számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátása – feltéve, hogy az érintett felek mindegyike tagállami székhellyel vagy lakcímmel rendelkezik.
[reklam re...
Feláldozható-e az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeke a nyilvánosság és a transzparencia oltárán?
A 2015 novemberében hatályba lépett közbeszerzési törvény korlátok közé szorította az üzleti titokra való hivatkozás lehetőségét. A korábbi szabályozáson alapuló gyakorlatban jó néhányszor előfordult, hogy az ajánlattevők – néhány adattól eltekintve – teljes ajánlatukat üzleti titokká nyilvánították, amellyel értelemszerűen sérült a közbeszerzések egyik legfontosabb alapelve, a ...
Nem tudja eldönteni, hogy van-e lehetősége újabb hiánypótlás elrendelésére? Tart egy esetleges jogorvoslattól? Nézzük, mit mond a KDB!
A hiánypótlást érintő szabályozás érzékeny pontja a közbeszerzéseknek, mivel alapvető kihatással lehet az ajánlatok érvényességére, a verseny biztosítására, végső soron az eljárás eredményére. Ugyan a szabályozási tendenciák abba az irányba mozdultak, hogy az ajánlatkérők az érvényes ajánlattétel érdekében a lehető legszélesebb körben biztosítsák a hiánypót...
Cége ajánlattevőként vesz részt közbeszerzési eljárásokban? A nem kívánt következmények elkerülése érdekében különösen ügyeljen a megfelelő kommunikációra!
A közbeszerzési törvény 2016. év végi módosításának apropóján szeretném felhívni a figyelmet a közbeszerzési eljárás során folytatott elektronikus kommunikáció szabályaira, illetve ezek megtartásának fontosságára, függetlenül attól, hogy ajánlatkérőként vagy ajánlattevőként vesz részt az adott eljárásban.
A Kbt. 41. §-ának rendelkezé...
Találgatásokra adott okot a közbeszerzési törvény 2017. január 1-jétől hatályos egyik új rendelkezése. A módosítás szerint a széles körű, tisztességes verseny oly módon biztosítandó a Kbt. 115. §-a szerinti – a jövőben kizárólag építési beruházások esetén alkalmazható – közbeszerzési eljárásokban, hogy az ajánlatkérő köteles legalább öt, a szerződés teljesítésére képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül ajánlattételi felhívást küldeni.
A fenti rendelkezés...