Keresés a cikkekben

Módosítások a hulladéktörvényben XV. – Adatkezelési előírások

A GDPR előírásainak általános bevezetése és alkalmazása forradalmasította az adatkezelést, adatvédelmet, valamint az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az adatkezelés és az adatvédelem része lett a mindennapjainknak, és ez alól természetszerűleg a hulladékgazdálkodás sem kivétel. Mivel a hulladékképződés és az illegális hulladéklerakás megelőzése fontos és dedikált célkitűzés, az ezzel óhatatlanul fellépő adatkezelést is szabályozni szükséges. A hulladéktörvény adatkezelési rendelkezései alkal...

Módosítások a hulladéktörvényben XIV. – Változó biztosítéki előírások

Számos, korábban ismertetett újítás mellett a hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. Jelen blogcikkben a biztosítéki rendszer alapvető szabályait ismertetjük. A biztosíték típusai jellemzően: a pénzügyi biztosíték, a céltartalék és a biztosítás. 1. A pénzügyi biztosíték A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – nem tartozik ebbe a körbe a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó –...

Módosítások a hulladéktörvényben XIII. – Az illegális hulladéklerakás megelőzése

Az év végi szünet után folytatódik a hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk. Köztudott, hogy az illegális hulladéklerakás jelentős probléma, amelynek megoldása és megelőzése érdekében az államnak, és minden hulladékgazdálkodási szereplőnek jelentős erőfeszítéseket kell tenni. A hulladéktörvény módosítása is szem előtt tartja ezt a szempontot, és törekszik a megelőzés magasabb szintre emelésére, ezért megállapította a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc nyomonkövethető...

Módosítások a hulladéktörvényben XII. – Egyes eljárásjogi szabályok

A hulladékgazdálkodás piaci szereplői számára mindig lényeges, hogy ismerjék a tevékenységre vonatkozó eljárásjogi szabályokat, előírásokat. Mint oly sok más területen, itt is kiemelt fontosságú ezek betartása, alkalmazása, ezért érdemes röviden áttekinteni a módosításokat. A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban (i) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb 15 nap lehet, (ii) a hulladékgazdálkodási bírság kivételével – mely adók módjára behajtható köztartozás – a vég...

Módosítások a hulladéktörvényben XI. – Néhány gondolat a kiterjesztett gyártói felelősségről

A hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk egy korábbi részében [Módosítások a hulladéktörvényben (fogalmak) II.] már érintettük a kiterjesztett gyártói felelősség kérdését, de érdemes kicsit bővebben is bemutatni ezt az új jogintézményt. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer intézkedések együttese, összessége, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulla...

Módosítások a hulladéktörvényben X. – Jogkövetkezmények

Némi szünet után jelen blogbejegyzéssel folytatódik a hulladéktörvény – most már nem is olyan fiatal – lényegesebb módosításainak bemutatása. Minden jogi norma esetében, amely magatartási, cselekvési elvárásokat fogalmaz meg, vagy éppenséggel valamilyen magatartástól való tartózkodást vár el a hatálya alá tartozó személyekkel szemben – mely személyi hatály a hulladéktörvény esetében meglehetősen széles körű –, lényeges kérdés, hogy milyen módon és elsősorban milyen szankciórendszerrel kívánj...

Különélő szülő és gyermek kapcsolattartása III. – felelősség a kapcsolattartás szabályainak megszegéséért, a kapcsolattartás korlátozása, megvonása

Jelen cikkünkben folytatjuk a különélő szülő és gyermek kapcsolattartásának szabályait, külön kitérve a felelősségi szabályokra és a kapcsolattartási jog korlátozására.  Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. Ebbe a körbe mind a feleslegesen felmerült kiadások, mind az egyéb vagyoni és nem vagyoni jellegű károk megtérítésének kötelezettsége b...

Különélő szülő és gyermek kapcsolattartása II. – a kapcsolattartás tartalma és rendezése

A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – a fent...

Módosítások a hulladéktörvényben IX. – a hulladék jogellenes elhelyezése

Cikksorozatunk legutóbbi részében a hulladékbirtokosok megnövekedett kötelezettségeit tekintettük át. Ehhez kapcsolódóan érdemes azt is górcső alá venni, hogy miként módosultak – és nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy szigorodtak – a jogellenes hulladékelhelyezés jogkövetkezményei a jelenleg hatályos szabályozás szerint. A hulladéktól továbbra is csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Az ingatlan tulajdonosát immár felelősség ter...

Módosítások a hulladéktörvényben VIII. – A hulladékbirtokos megnövekedett kötelezettségei

A hulladékbirtokosnak, mint leginkább érintettnek, eddig is jelentős kötelezettségei voltak a birtokában lévő hulladékkal kapcsolatosan, de a módosított hulladéktörvény igyekszik ezeket tovább konkretizálni, pontosítani. Új és fontos szabály – vélhetően az ingatlanokon belül felhalmozott hulladékok mennyiségének csökkentőse érdekében –, hogy természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, kétséget kizáróan az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási köz...

Módosítások a hulladéktörvényben VII. – A hulladékképződés megelőzése

A hulladékképződés megelőzése mindig dedikált célja volt a hatályos szabályozásnak, a hulladéktörvény módosítása azonban ezt új alapokra helyezi. Azon túlmenően, hogy alapelvi szinten is kezeli a hulladékképződés megelőzését, egy külön fejezetet szentel az erre vonatkozó előírások és az azt szolgáló minimumkövetelmények ismertetésének. A hulladékképződés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjét jelenti. Ennek megelőzése a hatályos szabályozás alapján az alábbi minimumkövetelményekkel b...

Módosítások a hulladéktörvényben VI. – A hulladékstátusz megszűnése

Újabb fejezetéhez érkezett a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatása. Korábbi, még a törvény módosítását megelőzően írt cikkeinkben már foglalkoztunk a hulladékstátusz megjelenésének problémájával, különös tekintettel a szennyezetlen talajra. Jelen írásunkban a hulladékstátusz megszűnésének új, fontosabb kritériumait ismertetjük. A hulladékstátusz megszűnésének a feltételei érdemben nem változtak, a módosítás mégis több lényeges változást hozott. Míg korábban az újrafeldolgo...

Különélő szülő és gyermek kapcsolattartása I. – Általános szabályok

A kapcsolattartás mind a gyermeki jogok, mind a szülői jogok érvényesülése szempontjából alapvető intézmény. Napjaink ítélkezési és jogalkalmazási gyakorlatában a legtöbb vitát váltja ki, nem elsősorban a szabályozás hiányosságai, hanem amiatt, hogy a családok felbomlásának, a családok kisebb családokra szakadásának, a szülők házassága felbontásának vagy élettársi kapcsolata megszűnésének a következményeként sok – és egyre több – gyermek kerül olyan helyzetbe, hogy különélő szülőjével a csalá...

Módosítások a hulladéktörvényben V. – Melléktermék

Rövidebb szünet után folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításainak bemutatását. Cikksorozatunk ezen részében a melléktermékre vonatkozó új előírásokat ismertetjük. Csak emlékeztetőül: a melléktermék olyan anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása. További feltételei a melléktermék minősítésnek, hogy az ilyen anyag vagy tárgy további felhasználása biztosított legyen, elő...

Szülői felügyelet gyakorlása I. – A szülők megállapodása

A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A Ptk. fent hivatkozott jogszabálya nem változtat a korábbi szabályokon. A jogszabályi rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a szülők különélése, és így rendszerint az a következmény, hogy a kiskorú gyermek egyikük háztartásában él, nem hat ki automatikusan a közös szülői felügyeletre. A különélő szülőknek a közös szülői f...

Szülői felügyelet tartalma IV. – A gyermek törvényes képviselete

A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék. A gyermek kiskorúságánál fogva cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, azaz főszabályként nem járhat el önállóan. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a jognyilatkozat érvényességéhez főszabályként a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata érvénytelen, helyette törvényes képviselője tesz jognyilatkozatot....

Módosítások a hulladéktörvényben IV. – Intézkedések, megoldások a hulladékhierarchia érvényesítése során

A hulladéktörvény fontosabb módosításait ismertető cikksorozatunk következő részében – némileg kapcsolódva az alapelvekhez – a hulladékhierarchia érvényesítésével kapcsolatos új intézményeket, ösztönző rendszereket mutatjuk be. A hulladékhierarchia meghatározása nem új keletű, hiszen a hulladéktörvény korábban is tartalmazta, a módosítás azonban gazdasági és egyéb olyan intézkedéseket társít hozzá, amelyek elősegítik annak alkalmazását, érvényre juttatását. Tényleg csak a rend kedvéért isme...

Módosítások a hulladéktörvényben III. – Alapelvek

Folytatjuk a hulladéktörvény fontosabb módosításait ismertető cikksorozatunkat, melynek mostani része az alapelvekben bekövetkezett változásokat mutatja be. 1. Az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elvét felváltotta a hulladékképződés megelőzésének elve. Ezen új alapelv több fontos részelemet is tartalmaz. Elő kell segíteni, hogy a megelőzés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeként az erőforrás-hatékonyság fejlesztését és a hulladék környezetre gyakorolt hatásának cs...

Módosítások a hulladéktörvényben II. – Fogalmak

Egy korábbi blogbejegyzéssel útjára indítottuk a hulladéktörvény módosításának bemutatását szolgáló cikksorozatunkat. Ahogy arra ígéretet tettünk, ezúttal ismertetünk néhány fontos új, illetve módosított fogalmat a hulladéktörvényből. A fontosabb módosított fogalmak az alábbiak: Anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a tüzel...

Szülői felügyelet tartalma III. – A gyermek vagyonának kezelése

A szülői felügyelet fontos eleme a gyermek vagyonának kezelése. Ez alapján a szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a Ptk. szerint nincs kivéve a kezelésük alól. Nem kezelhetik a szülők azt a vagyont, amelyet a gyermek ezzel a kikötéssel kapott, továbbá azt a vagyont sem, amellyel a törvény értelmében a gyermek maga rendelkezik. Ez utóbbi körbe tartozik a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelm...

Módosítások a hulladéktörvényben I.

Meglehetősen régóta napirenden van a hulladéktörvény módosítása, amely végül 2021. február 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A módosítás több ütemben lép hatályba. Amint azzal egy korábbai blogcikkben foglalkoztunk, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a módosítás egyik része az Alaptörvény XIII. cikkének sérelme miatt alaptörvény-ellenes. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a köztársasági elnök a hulladékgazdálkodás rendszerének átalakítását, illetve a törvényjava...

Közérthetően a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályairól

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2021.03.04 | Ingatlan

Január elején hatályba lépett az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény, a hozzá tartozó rendelettel együtt. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését, minden esetben támogatva a felek egyezségkötését. Jelen cikkünkben, a teljesség igénye nélkül, a jogszabály nyújtotta főbb lehetőségeket ismertetjük az osztatlan közös f...

Kármegosztás alkalmazhatóságáról a sérelemdíj mértékének megállapítása során

A Kúria 2021-ben hozott friss döntésével is megerősítette azt a következetes bírói gyakorlatot, hogy sérelemdíj mértékének megállapítása során kármegosztásnak nincs helye. A döntés alapját egy olyan élethelyzet képezte, ahol egy szakértőként dolgozó közalkalmazott vezetői megbízatását a munkáltató bíróság által megállapítottan jogellenesen vonta vissza. Nem csak a vezetői pótlékát, hanem a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét is megvonta a munkáltató. Ezzel őt anyagilag nehéz helyz...

Bevezetés a természetvédelembe II. – Alapelvek

A természetvédelem jogi szabályozása legfontosabb területei bemutatását az alapfogalmak után az alapelvek rövid ismertetésével folytatjuk. Kiemelendő, hogy a természetvédelem – akárcsak a környezetvédelem – nem csak a természetes, hanem a jogi személyekre, mint környezethasználókra is ró kötelezettségeket. Így minden természetes és jogi személynek, valamint egyéb szervezetnek kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében – a tőlük elvárható mértékben, ami ter...

Üzletrészt örököltem, ezzel a társaság tagjává válok?

Dr. Demény Zoltán | 2021.02.04 | Cégjog

Önmagában az üzletrész megöröklésével nem válunk a gazdasági társaság tagjává. Öröklés esetén ugyanis, amennyiben tényleg a gazdasági társaság tagjává kívánunk válni – az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett –, kérnünk kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. A taggá válás tehát az örökös döntése, amely csak erre irányuló kifejezett és írásban megtett kérelem előterjesztése esetén az örökösi minőség igazolása mellett következhet be. E körben fontos hangsúlyoz...

Döntött az Alkotmánybíróság, alaptörvényellenes az új hulladéktörvény egyik rendelkezése

Nagy port vert fel és jelentős hullámokat gerjesztett a hulladéktörvény legújabb módosítása. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy a köztársasági elnök a Parlament által elfogadott, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény 49. § (1) bekezdése, 38. § (2) bekezdése és 62. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybírság a törvény 49. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességére irányuló indítványt al...

Bevezetés a természetvédelembe I. – Alapfogalmak

Egy korábbi cikksorozatban a környezetvédelem területén az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozó főbb előírásokat mutattuk be. Most arra teszünk kísérletet, hogy a környezetvédelem, mint általános terület egyik legismertebb és sokak által szívügyüknek tekintett alterületére, a természetvédelemre helyezzük a fókuszt, és bemutassuk néhány bejegyzésen keresztül. Mindenekelőtt érdemes tisztázni néhány természetvédelmi jogi alapfogalmat, melyet ebben az első cikkben teszünk meg. Eze...

Cégalapítás és NAV: mikor merülhet fel probléma az adószámmal?

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2021.01.07 | Cégjog

Egy cég alapítása során az alapítással kapcsolatos jogi munka sokszor egyszerűbbnek tűnhet, mint a cég alapítását megelőző, és a cég jövőjéről szóló komplex döntések sokasága. A gördülékeny indulást azonban számos jogi és/vagy bürokratikus buktató teheti nehezebbé. Amennyiben a cégalapításhoz szükséges okiratok elkészültek, azok aláírására és cégbíróság felé történő benyújtására sor került, a cégbíróság a beadott bejegyzési kérelem alapján továbbítja az iratokat a Nemzeti Adó- és Vámhivata...

A nyilvánosság szerepe a környezetvédelemben

A modern, demokratikus társadalmakban egyre inkább elvárás, hogy a nyilvánosság minél szélesebb körben szerepet kapjon, mint társadalom- és véleményformáló erő. Nincs ez másképp a környezetvédelemben sem, ahol a jogalkotó törekszik arra, hogy biztosítsa a nyilvánosság megjelenésére irányuló megalapozott igényt. A részvétel joga megilleti a magánszemélyeket, jogi személyeket és jogi személyiség nélküli szervezeteket is. Természetesen ezt a részvételi lehetőséget nem korlátlanul lehet ...

A veszélyhelyzet során alkalmazandó távmunka szabályairól

Dr. Demény Zoltán | 2020.12.03 | Munkajog

A veszélyhelyzet során alkalmazandó távmunka szabályairól szóló kormányrendelet 2020. november 12-én lépett hatályba, és a jelenlegi szabályozás szerint 2021. február 8-ig hatályos. Távmunkavégzésről akkor beszélünk, ha a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenységről van szó, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.  A veszélyhelyzet ideje alatt – a munkáltató utasítási jogát leszámítva – a munkavállaló ...

Az utánzás formái – a jellegbitorlás intézményéről közérthetően

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.11.26 | Cégjog

Nem minden vállalkozás van tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek merülnek fel, ha felfedezi, hogy termékét vagy szolgáltatását valaki „leutánozta”. Nem szükséges ugyanis feltétlenül megszerzett oltalom ahhoz, hogy egy terméket vagy szolgáltatást versenyjogi eszközökkel megvédhessünk a minket utánzó cégektől. Jelen cikkünkben az úgynevezett jellegbitorlás jogintézményét és a hozzá kapcsolódó bírói gyakorlatot ismertetjük közérthetően. A jellegbitorlás tényállása A tisztességtelen piac...

Függő és független biztosításközvetítők és működésük

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.11.05 | Cégjog

A biztosító társaságok működése és a biztosításközvetítőik eljárása egy speciális, részletszabályokban gazdag területét fedi le a magyar jogrendszernek. A részletszabályok okán gyakran merül fel kérdés az alkuszok működésével összefüggésben. Ki az alkusz, pontosan mi az a független biztosításközvetítő? A jelen cikkben néhány alapfogalmak értelmezését követően, a független biztosításközvetítőket érintő együttműködési szabályokat járjuk körül. Függő és független biztosításközvetítők A ...

Bevezetés a környezetvédelembe IV. – A veszélyes anyagokkal és a hulladékkal kapcsolatos tevékenység, zaj- és rezgésvédelem

Utolsó, általános környezetvédelmi blogcikkünkben a veszélyes anyagok és a hulladék hatása elleni védelem, valamint a zaj- és rezgésvédelem főbb előírásai bemutatásával foglalkozunk. A veszélyes anyagok és technológiák A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra kiterjed, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, ...

A foglaló és a kötbér együttes alkalmazásának korlátja

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Demény Zoltán | 2020.10.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. a szerződés megerősítésének esetei között szabályozza mind a foglaló, mind a kötbér jogintézményét. A szerződés megerősítésének esetei mind valamely szerződésszegéshez kapcsolódnak és a kötelezett által önként vállalt többletszankciókat jelentenek. Fontos különbség más a szerződésszegés általános szabályai között szereplő és az egyes nevesített szerződésszegési esetekhez képest, hogy míg az általános szerződésszegéshez kapcsolódó jogkövetkezmények (pl. szavatosság) a törvény erejéné...

Közérthetően az egészségügyi szolgálati jogviszonyról

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.10.15 | Munkajog

A múlt hét során, 2020. október 6-án elfogadásra került az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló T/13174. számú törvényjavaslat, amelyben nem csak a hálapénz kivezetésére irányuló rendelkezések kaptak helyet, hanem egy átstrukturált egészségügy képét festette az egészségügyben dolgozó társadalmi réteg elé. Munkajogi szempontból a törvényjavaslattal összefüggésben egyes szakszervezetek álláspontja és az egészségügyi szakma szakértői szerint a törvényjavaslat több rendelkezésével is ar...

Bevezetés a környezetvédelembe III. – A levegő, az élővilág és az épített környezet védelme

Folytatjuk az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozó előírásokat bemutató blogcikk sorozatot, ezúttal a levegő, az élővilág, valamint az épített környezet védelmére vonatkozó előírások bemutatásával. A bevezetőből is látható, hogy a környezetvédelem nem csak a természetesnek mondható elemek (föld, víz levegő), hanem a mesterséges elemek, így épített környezet védelmét is előtérbe helyezi. A levegő védelme A levegő védelme a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, v...

Bevezetés a környezetvédelembe II. – A víz védelme

A környezet egyes elemeinek védelmére vonatkozó előírásokat bemutató első blogcikk után, melyen a föld védelmére vonatkozó néhány előírást ismertettünk, most egy másik kiemelten fontos környezeti elem, a víz védelméről ejtünk pár szót. Talán külön említeni sem szükséges, hogy a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint azok készleteire, minőségére – ide értve a hőmérsékleti viszonyait is – és mennyiségére. A védelem a felszíni vizek esetében kiterjed azok medré...

Iskolakezdés járvány idején, ha a szülő aktív munkavállaló – aggályok és lehetséges megoldások

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.09.03 | Munkajog

Egyre inkább gyűrűzik a híráradat arról, hogy a tavaszi értékekhez képest is, rohamosan nő az új Covid-19 fertőzöttek száma. Tekintettel arra, hogy elindult a tanév, ezen tényező számos szülőt és pedagógust tölt el aggállyal. Figyelembe véve, hogy az iskolák újbóli – akár részleges – bezárása erős hatást gyakorol ismét a munkavállalók és munkáltatók helyzetére, 2020. szeptember 1-jén a hat magyar szakszervezeti konföderáció kezdeményezte, hogy a Covid-19 járványhelyzet ismételt erősödése m...

Szabadság és koronavírus – kérdések és válaszok

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.08.13 | Munkajog

Az utóbbi hónapban – érthető módon a korábbi évekhez képest kissé eltolódva – megkezdődött az igazi nyaralási szezon, amely során sokan belföldre tervezték szabadságukat, de vannak, akik inkább a külföldi nyaralást választották vagy választanák idén is, amely a munka világára is kihatással lehet. Mi történik, ha a külföldi nyaralás során a célország zöld besorolású országról sárga besorolású országgá válik? Mi történik, ha a munkáltató mégsem engedélyezi a már kivett szabadságot, és így a ...

Bevezetés a környezetvédelembe I. – a föld védelme

Néhány soron következő blogcikken keresztül a környezet egyes elemeinek védelmére vonatkozó előírásokat kívánjuk ismertetni. Ezek a szabályok evidenciának tűnnek, mégis érdemes időről időre feleleveníteni őket. Önmagában és összességében el lehet mondani, hogy minden környezeti elemet önmagában is, és a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiség...

Összefoglaló a jövő évi KATA változásokról

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.07.23 | Cégjog

Kihirdetésre került azon korábban elfogadott törvényjavaslat, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban: „törvény”) is módosítja 2021. január 1-jétől. Vállalkozói körökben a kedvező adózási mód és az adminisztratív előnyök miatt is választott kisadózó vállalkozások tételes adójára (tehát a KATA) vonatkozó szabályok 2021. január 1-jei hatállyal számos változáson mennek keresztül. A módosítás célja feltehetően az...

Hatósági eljárás a hulladékgazdálkodásban – néhány különös szabály ismertetése

Egy korábbi blogcikkben a jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenység lehetséges büntetőjogi következményeit mutattuk be. A jelen bejegyzés tárgya a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások egyes speciális szabályainak ismertetése. Hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban – mint miden hatóság eljárásban – alapvetően az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ügyfél a kapcsolattartás formáját nem válas...

Az egyszerűsített foglalkoztatásról röviden – koronavírus előtt/után

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.06.25 | Munkajog

A nyári időszakban a különböző átmeneti, pár napos munkák gyakoribb megjelenése okán a jelen cikkünkben az egyszerűsített foglalkoztatás fő szabályait, valamint a veszélyhelyzet megszüntetését követően is fennmaradó, a 2020-as évre irányadó új, kedvezményes szabályokat ismertetjük. Az egyszerűsített foglalkoztatás célja, szabályai A szabályozás célja az, hogy rugalmasabb munkajogi szabályokat nyújtson az idényjellegű, pár napos munkát igénylő foglalkoztatás esetén, egyszerűsítve így a k...

A hulladékgazdálkodás és a büntetőjog

Számos blogcikkben foglalkoztunk már a hulladékgazdálkodás előírásaival, ezen belül a közigazgatási szankciórendszerével, de nem esett még szó arról, hogy súlyosabb esetben a hulladékgazdálkodási előírások megsértése büntetőjogi szankciót is vonhatnak maguk után. A büntetőjogi tényállás pontos elnevezése a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése. A tényállás szerint arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, engedély nélkül vagy az engedély keretei...

Koronavírus: a digitális aláírások ideje

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.05.21 | Cégjog

A koronavírus járvány több szektorban adott teret a digitalizációnak és annak, hogy a már meglévő adottságokat az üzleti élet is kihasználhassa. A legtöbb cég áttért az online videokonferenciák, home office, elektronikus aláírások és az egyszerűbb, gyorsabb, digitális megoldások világára. Ebben a körben értelmezési kérdések és gyakori vita merül fel az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel (röviden: AVDH) aláírt dokumentumokkal, szerződésekkel kapcsolatban. Az ügyfélkapus...

Engedélyezési enyhítések a vészhelyzetre tekintettel

A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel már több, a mindennapi életet és az adminisztrációt könnyítő intézkedést ismertettünk blogcikkeinkben. A napokban újabb, a hatóság engedélyezési eljárásokat érintő előírások jelentek meg, melyeket szeretnénk bemutatni. Az átmeneti, a veszélyhelyzet időtartamára irányadó eljárásjogi előírások a) a kormányzati igazgatási szervek, b) a kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló, hatósági hatáskör gy...

Koronavírus és cafeteria-tudnivalók

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.04.30 | Munkajog

A Kormány által 2020. április 7-én bejelentett, a munkahelyek megőrzését és a munkáltatók, valamint a munkavállalók támogatását célzó gazdaságvédelmi akcióterv keretében nyújtott támogatásokat nem minden munkáltató kívánja vagy tudja igénybe venni. A munkahelyek megmentése céljából ezért a munkáltatók olyan házon belüli intézkedéseket hoztak az elmúlt időszakban, amellyel megítélésük szerint működésük hosszú távon fenntarthatóvá válhat. Az egyik ilyen gyakori intézkedési forma a cafeteriaelem...

Újabb gazdasági könnyítések a veszélyhelyzetre

A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel már több intézkedést foganatosított a kormány. Most egy újabb olyan csomag látott napvilágot, ami segítheti a gazdaság szereplőinek túlélését. Egy korábbi blogcikkben (Vészhelyzetben meghiúsul az éves beszámoló elfogadása? Az ülés tartása nélküli döntéshozatal néhány lényeges szabálya) már foglalkoztunk az éves beszámoló elfogadásának alternatív lehetőségeivel. A most ismertetendő előírások részben ezt a témakört is érintik,...

A munkahelyvédelmi intézkedésekről röviden

Dr. Bihary Ákos LL.M., Dr. Pulay Flóra | 2020.04.09 | Munkajog

A jelenlegi veszélyhelyzet alatt gyakori, hogy a munkáltatók és a munkavállalók között felmerül a fizetés nélküli szabadság alkalmazása, ami a felek megállapodásán alapulhat. Ezen megoldás során a munkáltató lényegében mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, amely időtartamra munkabért nem fizet a munkavállaló részére. A 2020. április 7-ei kormánybejelentést megelőzően a fizetési nélküli szabadság időszaka nem csak tisztán munkajogi szempontból, hanem a társadalombizt...

Vészhelyzetben meghiúsul az éves beszámoló elfogadása? Az ülés tartása nélküli döntéshozatal néhány lényeges szabálya

A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel megnőtt a jelentősége a személyes találkozások száma csökkentésének és az elektronikus kapcsolattartás különböző formáinak. Mivel közeledik az éves beszámolók közzétételének a határideje, érdemes áttekinteni ennek társasági jogi vonatkozásait. A legfőbb szerv döntéseit jellemzően személyes megjelenéssel együtt járó társasági eseményeken, taggyűlésen vagy közgyűlésen hozza, de a technikai fejlődés magával hozta az alternatív ...