✕

Keresés a cikkekben

Keresett kifejezés: jean

Az ideiglenes intézkedés jogintézménye a polgári perrendtartásban

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2022.02.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A – már nem is annyira új – polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX tv. (a továbbiakban: Pp.), hasonlóan a régi Pp.-hez tartalmazza az ideiglenes intézkedés jogintézményét, azonban bizonyos pontokon eltér a korábbi szabályozástól. Az eltéréseket, illetőleg az ideiglenes intézkedés célját, elrendelésének feltételeit – a törvény miniszteri indokolását alapul véve – az alábbiak szerint mutatjuk be. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes intézkedés célja a felek helyzetének át...

Változott a Földforgalmi törvény 2022. január 1-től (II. rész)

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2022.02.10 | Ingatlan

2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). Előző cikkünkben részletesen szóltunk a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváh...

Újabb munkavállalói alkoholszondás ellenőrzés esetéről döntött a Kúria

Dr. Jean Kornél | 2022.01.27 | Munkajog

A tényállás szerint a munkáltató minden reggel szúrópróbaszerű alkoholszondás ellenőrzést végzett munkavállalói körében, és az egyik dolgozónál pozitív lett az eredmény.  A munkavállaló nem ismerte el az alkoholfogyasztás tényét, ezért a munkáltató a helyi kórházba véralkohol-vizsgálatra küldte el. A felperes – alkoholos befolyásoltságtól mentes állapotára hivatkozva – a szállítást nem vette igénybe, hanem saját gépjárművel ment az egészségügyi intézménybe. A kórház azonban a munkáltatóval v...

Változott a Földforgalmi törvény 2022. január 1-től

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2022.01.13 | Ingatlan

2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési és hatósági jóváhagyási eljárás kapcsolatának újraszab...

Hogyan lehet felmondani a megbízási szerződést a Ptk. szerint?

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2022.01.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. fenntartja az 1959-es Ptk. azon szabályát, amelynek alapján a megbízó bármikor, indokolás nélkül, azonnali hatállyal jogosult a szerződést felmondani. A megbízó felmondása esetére azonban a jogszabály – ha arra nem szerződésszegés miatt kerül sor – a megbízott kárainak megtérítését rendeli. A törvény e körben elfogadta a 3/2006. Polgári jogegységi határozat következtetéseit, amely a Legfelsőbb Bíróság tanácsainak eltérő joggyakorlatára tekintettel kimondta, hogy visszterhes megbízási ...

A vadászati jog hasznosítása II. – A kényszerhasznosítás szabályai

Dr. Jean Kornél, Dr. Tóth Blanka | 2022.01.06 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Előző cikkünkben a vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosításáról írtunk. Most azzal foglalkozunk, mi történik akkor, ha a föld tulajdonosa vagy a vadászatra jogosult nem tesz eleget a hasznosításra vonatkozó alapvető kötelezettségének.  A vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának célja leegyszerűsítve az, hogy megvédje a vadat és annak élőhelyét, valamint a másik oldalról az, hogy a vadkárok megelőzését biztosítsa. Ha a kötelezettségeket felszólítás ellenére sem teljesítik...

A vadászati jog hasznosítása I. – A haszonbérbeadás szabályai

Dr. Jean Kornél, Dr. Tóth Blanka | 2021.12.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A vadászati jog a vadászterülettel érintett föld tulajdonjogának elválaszthatatlan részeként vagyoni értékű jognak minősül, ezért a jog a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. Attól függően, hogy a terület tulajdonjoga egy vagy több kézben van, önálló vagy társult vadászati jogról beszélünk. (Ez azért lényeges, mert több tulajdonos esetén kizárólag haszonbérlet útján lehetséges a hasznosítás.) Mivel a jog szorosan kapcsolódik a földterülethez, a vadászati jog haszonbérlet...

Ha a vad tilosban jár – vadkár a gyakorlatban II.

Dr. Jean Kornél, Dr. Tóth Blanka | 2021.11.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk második részében a vadállatokkal kapcsolatosan felmerülő károk közül azzal a kettővel foglalkozunk, amelyekben a károkozás középpontjában az ember áll. Vadászati kár A vadászati kár alatt a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által okozott károkat értjük. A károkat főként a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban, erdőkben, a védett természeti értékekben, a víz halállományában, a szőlőkben, valamint a gyümölcsösökben okozzák (például apróvadha...

A kisajátítás technikai kérdései III.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2021.11.11 | Ingatlan

A kisajátítással foglalkozó korábbi két cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről, valamint a kisajátított ingatlan birtokba bocsátásáról. Jelen cikkünkben egy, a kisajátítást érintő további fontos kérdést, a kisajátítási eljárást megelőző szakértői kirendelés szabályait tekintjük át. A kisajátítási törvény értelmében a kisajátítást kérőnek még a kisajátítási eljárás meg...

Az egyezség szabályozása a Ptk.-ban

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2021.10.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A már nem is annyira új Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között szabályozza a régi Ptk.-ban a szerződésmódosítás körébe tartozó anyagi jogi egyezséget. Az egyezség tipikusan olyan jogintézmény, amely általánosabb érvénye miatt valamennyi polgári jogi kötelezettség tekintetében alkalmazható.  A régi Ptk. miniszteri indokolása szerint az egyezséget bármilyen követelésnél alkalmazni lehet, és a bírói gyakorlat is erre a következtetésre jutott: egyezséggel a felek nemcsak kötelmi ...

Ha a vad tilosban jár – vadkár a gyakorlatban I.

Dr. Jean Kornél, Dr. Tóth Blanka | 2021.10.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A föld tulajdonosainak és azok használóinak egész éves kihívást jelent a vadállatok által okozott károk kiküszöbölése. A kordában nem tartott vadállomány a mező-, illetve erdőgazdálkodásban is jelentős károkat okozhat. A vadak körében felmerülő károk négyféleképpen tipizálhatóak (vadkár, vadászható állatok által okozott kár, vadászati kár és vadban okozott kár), amelyekre eltérő felelősségi szabályok vonatkoznak.  Cikksorozatunk első részében a vadkár témáját járjuk körbe.  A vadkár a gímsz...

A kisajátítás technikai kérdései II.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2021.10.07 | Ingatlan

A kisajátítással foglalkozó korábbi cikkünkben részletesebben szó volt a kisajátítási eljárás során a kisajátítást kérő által fizetendő kártalanítás megfizetésére vonatkozó egyes technikai kérdésekről. Jelen cikkünkben a kisajátítást érintő, egy másik fontos kérdést, a kisajátított ingatlan birtokbaadására vonatkozó szabályokat tekintjük át. A kisajátítási törvény értelmében a kisajátított ingatlan elhagyására kötelezett az ingatlant a kártalanítás, valamint a megtérítés megfizetését követőe...

Az előzetes szerződésszegés szabályai a Ptk.-ban

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2021.09.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Az „új” Ptk. egyik újdonsága, hogy külön nevesíti az úgynevezett előzetes szerződésszegés szabályait.  Eszerint, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat. Továbbá, amennyiben a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kija...

A kisajátítás technikai kérdései I.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2021.09.16 | Ingatlan

A kisajátítás jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy az állam vagy a helyi önkormányzat azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás mellett nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogát kivételes és közérdekű célból megszerezhesse.  Világos, hogy a kisajátítás szabályozása akkor felel meg az Alaptörvény és az Európai Emberi Jogi Egyezmény követelményeinek, ha a szabályozás áttekinthető és egyértelmű, továbbá ha a kisajátítás fejében járó kártalanítás azonnali, feltétlen és teljes. Ez...

Korlátozott precedensjog

Dr. Jean Kornél, Dr. Tóth Blanka | 2021.09.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A 2020. április 1-jével hatályba lépett törvénymódosítás a peres eljárás szabályaiban is hozott változást. A cím könnyebb megértése érdekében először – a jogrendszerek főbb csoportosítási szempontja alapján – a kontinentális és az angolszász (common law) jogrendszert tekintjük át. Maga a jogrendszer tágabb értelemben egy adott állam érvényes jogi normáinak és azokhoz kapcsolódó egyéb jogi előírásainak a rendezett összessége. A két jogrendszer főbb különbségei:  Kontinentális ...

Földhaszonbérlet megszűnése és megszüntetése

Dr. Jean Kornél, Dr. Tóth Blanka | 2021.08.23 | Ingatlan

Elsősorban tisztázzuk mi is az a haszonbérleti szerződés: a haszonbérleti szerződés megkötése esetén a haszonbérlő jogosulttá válik arra, hogy időlegesen használhassa, hasznosíthassa a hasznot hajtó dolgot (a gyakorlatban a legtöbbször termőföld használatát, hasznosítását jelenti), és ezért cserébe haszonbért fizet.   A termőföld – mint véges hasznot hozó érték – hasznosítása főszabály szerint kötelező, és csak kivételes esetben van arra lehetőség, hogy azt ne műveljék. Kiemelt gyakorlati j...

A társasházi törvény szerinti jelzálog specialitásai

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2021.07.22 | Ingatlan

A tulajdonostársak egyik legfontosabb kötelezettsége a társasházban a közös költség megfizetése, mely kötelezettség a társasházi törvény (a továbbiakban: Tht.) 24. § (1) bekezdésének rendelkezésein alapul. Annak érdekében, hogy fizetési kötelezettségüknek a tulajdonostársak határidőben eleget tegyenek, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a társasházközösség a nem fizető tulajdonostárs külön tulajdonát jelzálogjoggal megterhelje. A Tht. szerinti zálogjogra a törvényben nem szabályo...

Mi a teendő, ha megváltozik a föld művelési ága?

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2021.07.08 | Ingatlan

Előfordulhat olyan eset, amikor a termőföld művelési ágában változás következik be. Ebben az esetben a föld tulajdonosa a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül köteles azt bejelenteni a földhivatalnak. De mi is az a művelési ág, és mikor beszélhetünk a megváltozásáról? A tulajdoni lapon a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően – szántó, rét, legelő, sz...

Téves perlés

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2021.06.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Bármennyire is szeretnénk elkerülni, mégis sajnos előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor két fél egy bizonyos problémás kérdésben nem tud megegyezni. Ebben az esetben ügyük eldöntését a felek egy kívülálló harmadik félre bízzák, aki nem más, mint a bíróság. A bírósághoz fordulás első lépése, hogy az egyik fél – általában az a fél, aki sérelmesebb helyzetben van a problémás ügy miatt – keresetlevelet terjeszt elő. A keresetben elő kell adnia az ügy körülményeit, hogy milyen döntést vár el a...

A Magyar Állam öröklése

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2021.06.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Mindannyiunk számára jól ismert tény, hogy örökölni lehet az örökhagyó után végrendelet által, illetve amennyiben az nem született, törvényes öröklés útján. Azonban mi a helyzet abban az esetben, hogyha egész egyszerűen nincs örökös? Milyen esetekben fordulhat elő, hogy az örökhagyónak nincs örököse? Egyrészt előfordulhat, hogy a végrendelet vagy a törvényes öröklés szerinti örökös(ök) nem élnek. Másrészt pedig előfordulhat olyan eset is, hogy minden lehetséges örökös visszautasította a hag...

Otthonteremtési program kisokos II.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2021.05.27 | Ingatlan

Ahogy azt a korábbi cikkünkben fejtegettük, a két Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) foglalkozó rendeletet a Kormány módosította a 686/2020. (XII. 29.) Korm. rendelettel. Ennek következtében több újdonság is napvilágra került, többek között változtak a tetőtér-beépítésre vonatkozó feltételek. Fontos rögzíteni, hogy 2021. január 1-je előtt is elérhető volt az állami támogatás tetőtér-beépítésre, ezt azonban csak akkor lehetett igénybe venni, ha a tetőtérben több önálló (!) lakás k...

A közeli hozzátartozó hagyatéki hitelezői igényének érvényesítése az örökhagyó ápolása-gondozása miatt

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2021.05.20 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Gyakorta előfordul, hogy az idős és beteg örökhagyót halálát megelőzően olyan közeli hozzátartozók ápolták, gondozták, akik arra a jogszabály erejénél fogva, családjogi alapon is kötelesek, ugyanakkor más közeli hozzátartozók nem nyújtanak ilyen vagy ehhez fogható segítséget. A Ptk. 7:94. § c. pontja szerint hagyatéki hitelezői igényként az örökössel szemben az örökhagyó tartozásait lehet érvényesíteni, ezen tartozások közül pedig a joggyakorlat az ápolás-gondozás ellenértékét sem zárja ki...

Otthonteremtési program kisokos I.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2021.05.13 | Ingatlan

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2015. július 1. óta igényelhető lakáscélú támogatás, melynek célja, hogy a családok könnyebben jussanak ingatlanhoz. A támogatás igénybe vehető új és használt lakás vásárlásához, valamint építéshez és bővítéshez is. A kedvezmény két részből tevődik össze: i) a vissza nem térítendő állami támogatásból és ii) a kedvezményes kamatozású jelzáloghitelből (ún. „CSOK hitel”). A 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcs...

Elhabolódott az ingatlanom! Megtarthatom!?!

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2021.04.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Vízparti tulajdonosok, figyelem! Jelen cikkünk érdekes lehet az Önök számára, ugyanis cikkünkben különleges témát boncolgatunk, ami nem más, mint az ingatlan elhabolódásával kapcsolatos jogi problémakör. Először azonban tisztáznunk kell, mit is jelent az elhabolás! Elhabolás a víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás. Vízparti ingatlan esetében előfordulhat, hogy a víz hullámzó mozgása megrongálja az ingatlan részét, vagy extrém...

A társasház-alapítás és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett „terhek” rendezése

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2021.04.22 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A társasház-alapítással kapcsolatban a gyakorlatban a legtöbb – jogértelmezési és gyakorlati – problémát a társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzését követően, de még a társasház bejegyzését megelőzően az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett „terhek” (pl. perfeljegyzés vagy végrehajtási jog) jelentik. A Tht. 6. §-a szerint „a társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat...

Előleg versus foglaló

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2021.04.15 | Ingatlan

Bizonyára olvasóink közül már sokan találkoztak az előleg és a foglaló kifejezésekkel szerződéses viszonyokban. Tipikus megjelenési területük az ingatlan-adásvételi ügyletek köre, azonban fizethetünk előleget vagy foglalót akár egyéb adásvételi, vállalkozási vagy bármilyen, ellenszolgáltatással járó ügylet során is. Cikkünkben azonban az egyszerűség kedvéért az ingatlan-adásvételi szerződésre vetítve mutatjuk be a két jogintézményt. Az előleg és a foglaló széleskörű alkalmazhatósága és a két ...

Építkezni szeretnék, de… – A korlátozási kártalanítás intézménye

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2021.03.25 | Ingatlan

Építkezni szeretnék, de a hatályos helyi építési szabályok ezt nem teszik számomra lehetővé, mert a kérelmem ezekbe a szabályokba ütközik. De mi a helyzet akkor, ha az ingatlan vásárlásakor hatályban lévő építési szabályok viszont lehetővé tették volna azt, hogy a mostani építkezési elképzeléseimet megvalósítsam, és emiatt engem anyagi kár ér? Ennek a problémának a kezelésére hivatott a korlátozási kártalanítás intézménye. De mi is az a korlátozási kártalanítás? E kérdés megválaszolásához eng...

Hogyan zárhatom ki magánutamról az illetékteleneket?

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2021.03.04 | Ingatlan

Jelen cikkünkben bemutatjuk, hogy a „közforgalom elől el nem zárt magánút” megnevezésű ingatlanunkról hogyan tudjuk kitiltani az illetékteleneket. Felmerülhet a kérdés, hogyan lehetséges az egyáltalán, hogy egy út megnevezésű ingatlan magánszemély tulajdonában áll. Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. A közutak jellemzően állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. A magánutak azonban természetes személyek és jogi személyek tulajdonában álló t...

A mintaper intézménye a közigazgatási perrendtartásban

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2021.02.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény (Kp.) 2018. január 1-ei hatálybalépésével több újdonságot is bevezetett a közigazgatási pereskedésbe. Ezen újdonságok egyike a mintaper intézménye. A mintaper jogintézményét a Kp. a tömeges perek kezelésére, a nagyszámú személyek részvételével zajló perek egyszerűbb vitele érdekében vezette be. A törvény értelmében, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e pere...

Kapcsolattartás szabályozása iránti per változása az új Pp.-ben

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2021.02.04 | Minden egyéb, ami érdekelheti

2021. január 1. napjától érvénybe lépő módosítások értelmében változott a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) szülői felügyelettel kapcsolatos perek fejezete. A módosítás értelmében a szülői felügyelettel kapcsolatos perek kiegészültek a kapcsolattartás szabályozását érintő perekkel, így kitöltve egy eddig nem szabályozott joghézagot. A Pp. szerint kapcsolattartási peren a kapcsolattartás szabályozása, a kapcsolattartás megváltoztatása, valamint a ...

Társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzése

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2021.02.04 | Ingatlan

A társasház-alapítás előzetes tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését, valamint a társasház bejegyzését gyakran összekeverik, ezért érdemes röviden bemutatni, hogy az előbbi milyen joghatásokkal rendelkezik, és mennyiben különbözik a társasház bejegyzésétől. Elsőként azt fontos leszögezni, hogy a társasház-alapítás előzetes tényének feljegyzésére akkor kerülhet sor, amikor az épület még nem létezik, vagyis csak a telek áll rendelkezésre. Ez utóbbi esetben a társasház-alap...

Ha a továbbtanuló nagykorú gyermek kellő indok nélkül megszakítja kapcsolatát elvált édesapjával, érdemtelenné válhat a gyermektartásra

Dr. Jean Kornél | 2021.01.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Kúria az EBH2019. P.3. sz. határozatában részletesen foglalkozott a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultságát kizáró egyik okkal, az érdemtelenséggel. E szerint a nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot. A Kúria elvi éllel erősített meg, hogy a kellő indok jogi fogalmának tartalma a gyermek életét jelentősen befolyásoló vagy arra kiható valós és súlyos érdeksérelem, azt a szubjektíven súlyosnak me...

Jogalanynak minősül-e a Társasház?

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2021.01.07 | Ingatlan

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. jogalanyiságot biztosít a társasház-közösség számára. A jogszabály szerint a Társasház tulajdonostársainak közössége az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A jogalanyiság azonban korlátozott, cs...

Termőföld más célú hasznosítása IV.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2020.12.17 | Ingatlan

A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át. Sorozatunk előző, harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályait, technikai részleteit vettük górcső alá. Cikksorozatunk negyedik, egyben utolsó részében az enge...

Szülői felügyelet tartalma II. – A gyermek gondozása, nevelése, tartózkodási helyének meghatározása

Dr. Jean Kornél | 2020.11.12 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A szülői felügyelet egyik legfontosabb eleme, hogy a szülők a gyermek megélhetését és felnevelkedését biztosítsák, ennek érdekében a gyermeket ellássák, gondozzák. Noha a gyermektartás nem a szülői felügyeleti jog eleme, maga a tartási kötelezettség feltétlenül része a szülői felügyeletnek is, mint a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételek biztosítására vonatkozó kötelezettség. A gyermek gondozása körében a gyermek egészségügyi ellátásáról is gondoskodni kell. Az i...

Hogyan keletkezik az anyai és az apai jogállás?

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.10.29 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Gyermek megszületésekor természetesnek vehetjük, hogy a gyermek anyja az, aki a gyermeket megszülte, a gyermek apja pedig az, aki az anya házastársa, azonban ez nem minden esetben ennyire egyszerű. Több módja lehet ugyanis mind az anyai, mind az apai jogállás keletkezésének. Jelen cikkünkben az anyai és az apai jogállás keletkezésének módjait mutatjuk be. Az anyai jogállás keletkezése A gyermek anyja főszabály szerint az a nő, aki megszülte. Azonban abban az esetben, hogyha az anya s...

Polgári perrendtartás módosítási javaslatának összefoglalása – II. rész

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.10.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti

2020. október 13. napján közzétételre került a T/13257. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról. Előző cikkünkben a Pp. általános eljárásjogi részével kapcsolatos javasolt főbb változásokat emeltük ki. Folytatásként jelen cikkünkben a különös eljárásokra vonatkozó szabályokat foglaljuk össze. A Pp. különös eljárásokra vonatkozó módosításáról szóló törvényjavaslat főbb újításai a következők: Fizetési meghagyásos eljárásból perré alak...

Polgári perrendtartás módosítási javaslatának összefoglalása – I. rész

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.10.15 | Minden egyéb, ami érdekelheti

2020. október 13. napján közzétételre került a T/13257. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról. A Pp. módosítássáról szóló törvényjavaslat célja, hogy a törvény egyes rendelkezései tekintetében a szabályozást finomítsák és a perjogi szabályokat egyszerűsítsék. Jelen cikkünkben a Pp. általános eljárásjogi részével kapcsolatos javasolt főbb változásokat emeljük ki. A Pp. módosításáról szóló törvényjavaslat főbb újításai a következők: ...

Betegszabadság? Táppénz? – Milyen ellátásokra lehet jogosult a munkavállaló, ha a koronavírussal összefüggésben nem tud munkát végezni?

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2020.09.17 | Munkajog

Betegszabadság A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos ré...

Szülői felügyelet tartalma I. – A gyermek nevének meghatározása

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.09.10 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. értelmében a gyermek nevének meghatározása a szülői felügyeleti jogok egyik részjogosítványa. Mind a gyermek nevének meghatározása, mind annak megváltoztatása különleges súlyú jog, illetve kötelezettség, hiszen ezt a jogot az a szülő is gyakorolhatja, akit egyébként a szülői felügyeleti jogok összességükben nem illetnek meg. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a gyermek nevének meghatározása a Ptk. szerint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések közé tartozik, amelyről a külön élő szül...

Lemondás kontra visszautasítás. Avagy mit tegyek, ha nem szeretnék örökölni?

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.09.03 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Előző cikkünkben szót ejtettünk arról, hogy abban az esetben, hogyha a várt örökség nem más, mint adósság, nem azt jelenti, hogy az az örökhagyó helyett kell majd fizetnie az örökösnek a teljes tartozást. Ilyenkor van mód arra, hogy az örökségéről lemondjuk vagy visszautasítjuk azt. Jelen cikkünkben rámutatunk, hogy mi a különbség a visszautasítás és a lemondás között. Lemondás az örökségről A lemondás esetén a törvényes öröklésre jogosult az örökhagyóval kötött kétoldalú nyilatkozatb...

Üzletrész értékesítése végrehajtási eljárásban

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2020.08.06 | Cégjog

A korlátolt felelősségű társaság működése során előfordulhat, hogy a társaság tagjának olyan tartozása van, amelyet nem tud megfizetni, ezért vele szemben végrehajtási eljárás indul. A végrehajtási eljárás során a végrehajtó a tag üzletrészét is lefoglalja és bizonyos esetekben annak árverés útján történő értékesítésére is sor kerülhet. Milyen jogok illetik meg ebben az estben az elővásárlási joggal rendelkező többi tagot? Mikor kerül sor az üzletrész árverezésére? Cikkünkben ezekre a kérd...

A jogszavatosság szabályai a Ptk.-ban

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2020.07.23 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A – már nem is annyira új – Ptk. külön alpontban szabályozza a hibás teljesítésnek azon esetét, amikor a szolgáltatott dolog nem a fizikai tulajdonságai miatt nem felel meg a szerződésben vállalt tulajdonságoknak, hanem a hozzá kapcsolódó jogi korlátok miatt szenved hibában, hiányosságban. A kötelezettnek ugyanis a szolgáltatást nem csupán fizikai hibáktól mentesen, hanem „jogtisztán” kell nyújtania; ennek hiányában éppúgy hibásan teljesít, mintha a szolgáltatásban fizikai hiba lenne. A...

Termőföld más célú hasznosítása III.

Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2020.07.16 | Ingatlan

A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át. Cikksorozatunk harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályozását vesszük át. Mindenekelőtt azt fontos tisztázni – habár erre már utaltunk cikkünk első részébe...

Házasság érvénytelensége, azaz mire figyeljünk házasságkötésnél?!

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.07.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Mikor két ember úgy dönt, hogy összeköti az életét, a boldogító igen kimondásának gyakorlásán kívül egyéb dolgokra is gondolniuk kell. Mégpedig arra, hogy a házasságuk, amit kötni kívánnak tényleg érvényes lesz-e és valójában házasságot köthetnek-e egymással. A házasság akkor jön létre, hogyha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető. Amennyiben a kölcsönös kije...

Szülői felügyelet általános szabályai

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.07.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezések tekintetében a Ptk. meghatározó szabályokat fenntart, ugyanakkor bizonyos szintén meghatározó kérdésekben változásokat hoz, és alapvetőek a szerkezeti változtatások. Ami a szülői felügyelet tekintetében kodifikált változásokat illeti, ezek részben elvi, részben gyakorlati jelentőségűek. Kiemelt súlya van annak – tekintve, hogy a mindennapok családjogában használt terminológia változását is maga után vonja –, hogy ha a szülők között kell dönt...

A határozott idejű bérleti szerződés felmondásának szabályai a Ptk.-ban

Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2020.07.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A Ptk. rendelkezései szerint a határozatlan időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél rendes felmondással megszüntetheti. Ezzel szemben a határozott időtartamra és a meghatározott feltétel bekövetkeztéig – például a bérbeadó vagy a bérlő élete végéig szólóan – létrehozott bérleti jogviszonyt törvény vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában rendes felmondással megszüntetni nem lehet. A tilalom ellenére a Ptk. 6:339. § (2) bekezdése mégis úgy szól, hogy a határozott időre kötött s...

Élet a veszélyhelyzet után: külföldi befektetések korlátozása – mennyire külföldi a külföldi?

Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2020.06.18 | Cégjog

Az Országgyűlés 2020. június 16. napján megszavazott törvénnyel felhívta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet szüntesse meg. Ezzel egyidejűleg elfogadta a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” szóló salátatörvényt, amely számos, a veszélyhelyzet alatt kormányrendelettel kihirdetett jogszabály továbbélését teszi lehetővé. Cikkünkben egy fontos társasági jogi témát érintünk: a külföldi befektetések korlátozásával kapcsolatos szabályokat...

Házastársi tartás

Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2020.06.18 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A törvény a házastársi tartásnak alapvetően két esetkörét szabályozza. A házasság felbontását követő tartás, és a házasság felbontása nélkül a házassági életközösség megszűnése esetére bekövetkező tartás esetére állapít meg szabályokat. Ez utóbbi vonatkozhat az életközösség megszűnése és a házasság felbontása közötti...

A bírói letét szabályairól

Dr. Jean Kornél, Dr. Török Ingrid | 2020.06.11 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Előző cikkünkben értekeztünk arról, hogy mik a pontos szabályai az ügyvédi letétbe helyezésnek, illetve milyen esetben lehet róla szó, mi lehet a tárgya. Azonban nem csak ügyvédi letétről beszélhetünk, hanem létezik bírói letét és közjegyzői letét is, melynek ugyanúgy megvannak a külön szabályai. Jelen cikkünkben a bírói letétbehelyezés pontos szabályaira térünk ki. Mielőtt belecsapunk a bírói letétbe helyezés rejtelmeibe, illendő néhány szót ejtenünk felfrissítéseként magáról a letétről. ...