Két korábbi blogbejegyzésben is foglalkoztunk a visszaváltási díj rendszer gyártókra és forgalmazókra vonatkozó előírásaival. Most érintsük röviden a fogyasztókra vonatkozó szabályokat. Mi az, ami egy fogyasztót a leginkább érdekelheti? Vélhetően a rá vonatkozó előírások, valamint maga a díj. Nézzük meg tehát az ezekre a kérdéskörökre vonatkozó legfontosabb előírásokat. Amennyiben a termék kötelezően visszaváltási díjas, de nem újrahasználható, úgy darabonként 50 forint visszaváltási dí...
Míg az élettársak által közös jogcím alapján használt lakás esetében a kapcsolat megszűnése utáni lakáshasználat alapvetően a házastársak hasonló helyzetben történő lakáshasználatának rendezését követi, addig az egyik élettárs által kizárólagos jogcímen (tulajdonosként, bérlőként, haszonélvezőként) használt lakás esetében eltérő a rendezés iránya. Ugyan ilyenkor házastársak közül is a jogcímmel rendelkezőt illeti meg főszabályként a használat joga, az élettársak körében némiképp más a megk...
A Panasztörvény alapján többek között az érintett vállalkozások dolgozói, alvállalkozói, tulajdonosai bejelentést tehetnek a visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazására kötelezett cégek feltételezett jogellenes gyakorlata, intézkedése kapcsán. A bejelentésre jogosultak körét Dr. Zalavári György ügyvéd korábbi cikke részletesen elemezte. Azonban a bejelentő adott esetben joggal tarthat attól, hogy a vállalkozás tulajdonosai, vezetői nem fognak örülni a megindult eljárásnak és vele szemben...
Folytatjuk az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Beruházási törvény) kapcsolatos cikksorozatunkat. Első cikkünkben a Beruházási törvény hatályával, második cikkünkben pedig az állami építési beruházás szereplőivel foglalkoztunk – egyet kivéve. Jelen harmadik cikkünk témája tehát az előzőből kimaradt szereplők, az állami építési beruházásban részt vevő kivitelezők. A törvény koncepcionális felfogása alapján az állami építési beruházások ko...
Korábbi cikkünk folytatásaként a sorozat második részében áttekintjük az állami építési beruházások szereplőit, avagy a Beruházási törvény II. fejezet 6. részét. A legmagasabb szintű szereplők a Kormány, a szakminiszter, a miniszter és a minisztérium, valamint az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács. Ezek a szereplők az állami építési beruházások központi irányításáért felelnek, mégpedig az alábbi hatáskörökkel (a felsorolás nem teljes körű, releváns hatáskörökre fókuszálva): Kormány...
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény és az Európai parlament és a Tanács (EU) 2019/1937. számú visszaélés-bejelentési irányelve előírja, hogy az 50 főnél többet foglalkoztató, illetve számos, meghatározott tevékenységet végző vállalkozásnak, így többek között a könyvelőknek, a könyvvizsgálóknak, az adószakértőknek, az adótanácsadóknak, az ügyvédeknek, ügyvédi irodáknak és a székhelyszolgáltatókn...
Egy korábbi blogbejegyzésben elkezdtük bemutatni a visszaváltási díj rendszerének egyes fontosabb elemeit, valamint a gyártók kötelezettségeit. A folytatásban a forgalmazó lényegesebb jogait és kötelezettségeit mutatjuk be röviden. A rendelet alkalmazásában forgalmazónak minősül a visszaváltási díjas terméket a fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, amely a rendelet alapján visszaváltási helyet működtet. Lényeges elem, hogy a forgalmazó a terméket közvetlenül a fogasztónak ér...
A Magyar Közlöny 2023. október 31. napján megjelent 154. számában kihirdetésre került az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Beruházási törvény). A Beruházási törvény egyes rendelkezéseit a következő hetekben megjelenő írásainkban mutatjuk be. Jelen cikkünk e sorozat első része, és fő témája a törvény hatálya. A Beruházási törvény megalkotásának körülményei A jelenlegi kormányzati ciklusban önálló minisztériumként működik az Építési és Köz...