A kereskedelmi kommunikáció alapvető jellegzetessége az eltúlzó kifejezések használata, amelynek tényszerűségét, egyszersmind elfogadottságát a hatósági gyakorlat is visszatérően rögzíti. A túlzó kommunikációs elemek használata ugyanakkor nem korlátlan, hiszen hiába vannak a fogyasztók is tudatában annak, hogy a reklámszövegek előszeretettel szépítik a valóságot, ezek a kifejezések mégis befolyással bírnak a fogyasztói döntések meghozatalakor. Jelen cikkünkben a legegyszerűbben kommunikálható...
A témával foglalkozó harmadik bejegyzésben azt mutatjuk be, hogy milyen védelmi mechanizmusokat kíván alkalmazni a jogalkalmazó a bejelentőkkel szemben. Érdemes itt egy kis kitérőt tenni, és megnézni, mit fogalmaz meg a törvény alapját képező uniós rendelet ezzel kapcsolatosan: „A visszaélést potenciálisan bejelentő személyeket ugyanakkor a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak. Ezzel összefüggésben mind uniós, mind nem...
Az ebben az évben hatályba lépett Panasztörvény szerint az egyes cégek, foglalkoztatók számára kötelező visszaélés-bejelentési rendszerbe érkező bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ezen cégek megbízási szerződést köthetnek bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására. Ki lehet bejelentővédelmi ügyvéd? Ez a megbízási szerződés nem köthető olyan ügyvéddel, aki más, korábbi megbízási jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését meg...
Praxisunk során gyakran szembesülünk azzal a jelenséggel, hogy esedékes és egyébként nem vitatott tartozásuk ellenére még a fizetőképes vállalkozások sem feltétlenül hajlandóak rendezni restanciájukat az erre vonatkozó ügyvédi felszólítás alapján. Jelen cikkemben pontokba gyűjtve kívánok szempontokat felsorakoztatni annak alátámasztására, miért nem jó ötlet abban bízni, hogy pusztán egy blöff volt az ügyvédi felszólító levél. 1.Az ügyvédi közreműködés igénybevétele komoly szándékot feltéte...
Egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) személyi hatályával. A jelen bejegyzésben a rendszer működésével kapcsolatosan mutatjuk be a legfontosabb határidőket, valamint a szükséges intézkedéseket. A bejelentő a bejelentést mind írásban, mind szóban megteheti. A szóbeli bejelentést telefonon, más hangüzenetküldő rendszer útján va...
A Polgári Törvénykönyvnek az építményi jogra vonatkozó rendelkezései 2023-ban léptek hatályba, ezek fontosabb rendelkezéseit elemzi Dr. Zalavári György ügyvéd a jelen cikkben. Az építményi jogra vonatkozó szerződés alapján a jogosult más tulajdonában lévő ingatlanon vagy annak felszíne alatt létesíthet, építhet vagy építtethet, illetve hasznosíthat épületet. Szóbeli szerződéssel vagy a ráutaló magatartással nem lehet építményi jogot alapítani. A jogosult a más telkén létrehozott épület és ...
A munkaszerződés megkötésére, illetve módosítására főszabály szerint az azt megkötő felek (munkáltató és munkavállaló) közös akaratával van lehetőség, azonban a Munka törvénykönyve tartalmaz olyan eseteket, amikor a szerződés módosítására sor kerül(het) akkor is, ha azt csak az egyik fél kezdeményezi. Az első ilyen eset az a Munka törvénykönyvében meghatározott, hosszabb időtartamú távollétet követően a munkáltatót terhelő kötelezettségből következik. Gyermekgondozás, hozzátartozó tartó...
2023 január 1-jén lépett hatályba az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, amelynek célja a mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaságok fiatalabb generációnak történő átadásának megkönnyítése. Jelen cikkünkben ezen szabályozás általánosabb tudnivalóit szeretnénk bemutatni. A hatályba lépő jogszabály lehetővé teszi a gazdaságok (mezőgazdasági őstermelői és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói gaz...