A házastársi közös lakás használatának rendezése körében az általános szabályokkal előző cikkünkben foglalkoztunk (itt). A házastársi közös lakás használatának rendezése történhet a felek megállapodása vagy a bíróság döntése alapján. Jelen cikkünkben a lakáshasználat szerződéssel történő rendezésének esetével foglalkozunk. A törvény lehetővé teszi, hogy a házastársak előre, még az életközösség fennállása alatt vagy azt megelőzően rendezzék a lakás használatát, akár arra az esetre, ha felbo...
Az ingatlanjog területéről már számos cikkel találkozhattak blogunkon. Ezen alkalommal folytatnánk korábbi cikkünket, mely inkább gyakorlati szemmel világít rá az ingatlan-adásvételek kérdéseire – csipetnyi joggal megfűszerezve. 1. Mi a tulajdoni lap szerepe az adásvétel folyamán? Ingatlan vásárlása esetén az ingatlan tulajdoni lapja kulcsszerepet játszik, hiszen az ingatlannal kapcsolatos összes fontos információ megtalálható rajta. A tulajdoni lap lekérése nem csak az adásvételkor, ha...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 3. részt. A közös tulajdonba tartozó ingatlanrészek elidegenítése A társasházakra vonatkozó alapvető szabályok bemutatása során már rögzítettük, hogy az egyes helyiségek külön vagy közös tulajdoni minőségének meghatározása az alapítók, illetve már bejegyzett társasházak esetén a mindenko...
A házastársi közös lakás használatának kérdését a Ptk. alapvetően a Csjt.-ben foglaltaknak megfelelően rendezi, ugyanakkor azoknak az érdekeknek a kiegyenlítését, amelyeket érint a lakáshasználat, még körültekintőbben kívánja szabályozni. Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak. Ami a gyermeket illeti, különleges védelemre szorul. A törvény ebben a körben említi a házastárs...
Munkáltatóként (és természetesen munkavállalóként is) az egyik legnagyobb gyakorisággal előforduló, az általánostól eltérő szabályok alkalmazását igénylő körülmény, amikor a munkavállaló anyai örömök elébe néz. Jelen cikkünkben ezen szabályok áttekintésével igyekszünk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az esetleges félreértésekből fakadó problémák ne árnyékolják be a várandósság időszakát. Mindenekelőtt rögzítendő, hogy a munkavállalót a gyermekvállalással összefüggésben alkalmazandó munkajog...
Az ingatlanárak dinamikus emelkedésének és az ingatlanpiaci helyzet fellendülésének köszönhetően újra sok vállalkozó számára vált vonzóvá az ingatlanközvetítői tevékenység. Ennek a szakmának a folytatásához is megvannak a jogszabályokban rögzített előírások, így az ingatlanközvetítői tevékenység a szükséges előfeltételek nélkül nem végezhető. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy vajon az ügyvédek is végezhetnek-e ingatlanközvetítői tevékenységet vagy számukra ez a lehetőség nem megengedet...
Mennyi szabadnapot kell kivennie a munkavállalónak két hét távollét esetén, ha 4 órás munkaidőben dolgozik, de a heti munkaidejét 3 nap alatt dolgozza le? A választ a munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazásával kapjuk meg. A munkaidő beosztásának a Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályai a munkaidőn túl a munkaközi szünet, a pihenőidő és a heti pihenőnapok beosztását is rendezik az egyes munkarendek alapján. Első körben érdemes tisztázni, hogy a munkaidő mértéke és a munkaidő b...
Gyakori eset a munkaviszony mellett folytatott önálló vállalkozási tevékenység megkezdése, gazdasági társaság alapítása, amellyel összefüggésben ugyanakkor tekintettel kell lenni az irányadó szabályokra is. Jelen cikkünkben általános jelleggel a munkaviszony mellett folytatott vállalkozási tevékenységre irányadó szabályokat ismertetjük. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) konkrét módon nem nevesíti, hogy a munkavállalónak kötelezően tájékoztatnia kelle...