Mindennapos rutinfeladatnak tűnik egy új gazdasági társaság megalapítása, és az új tulajdonosok jellemzően nem is fordítanak nagy figyelmet arra a rövid időszakra, amely a cég alapításáról szóló dokumentumok aláírása és a társaság jogerős cégnyilvántartásba történő bejegyzése, vagyis a cégbíróság végzésének kibocsátása között telik el. Erről a rövid időszakról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szólnak. A gazdasági társaság a létesítő ...
Az új polgári perrendtartás (Pp.) megalkotásának az egyik célja a professzionális pervitel megteremtése volt, amelyre tekintettel a Pp. a korábbi szabályozáshoz képest nagyobb precizitást követel meg a felektől és különösen a jogi képviselőktől. A fokozott szakmai és adminisztratív elvárások folytán növekedett az egy-egy ügyre átlagosan fordítandó munkaórák száma is, amely így végső soron a felek által viselendő perköltség növekedését is eredményezi. A peres eljárások lerövidítésére vagy akár...
A Munka Törvénykönyve alapelvként fogalmazza meg a munkaviszony alanyainak kölcsönös együttműködési kötelezettségét, valamint a munkavállaló számára általános követelményként írja elő a munkára képes állapotban történő megjelenést, valamint a munkaideje alatti rendelkezésre állást. A munkavédelemről szóló törvény szerint a munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával v...
Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki pedig cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A belátási képesség csökkenése azonban a cselekvőképesség elvesztéséhez is vezethet. Jelen cikkünkben a cselekvőképesség korlátozását ismertetjük. A cselekvőképesség korlátozása súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot, de bizonyos esetekben elkerülhetetlen annak érdekéb...
Egyes munkáltatóknál bevett gyakorlat, hogy az állásinterjúk során vagy azt követően – de még a tényleges munkaviszony létesítése előtt – egy-egy próbanapot vagy akár próbahetet kívánnak eltöltetni a leendő munkavállalóval azért, hogy a munkavállalót és a munkavégzését megismerjék. Noha egyes szektorokban általános jelleggel alkalmazzák a próbanap intézményét, nem árt tisztában lenni azzal, hogy mikor válik jogellenessé a próbanap alkalmazása és milyen jogi buktatókat jelenthet a munkáltat...
Korábbi cikkünkben részletesen írtunk a 2018. január 1. napján hatályba lépett, új polgári perrendtartásnak a házasság felbontására irányadó eljárási szabályairól. Jelen bejegyzésünkben a házasság felbontásához fűződő anyagi jogi normákat vizsgáljuk meg alaposabban. Ahogyan azt az előző cikkben is leírtuk, amennyiben a házastársak a bíróságtól kizárólag a házasság felbontását kérik, úgy a feleknek a peres eljárás során nem kell szükségszerűen a házastársi vagyon megosztásáról is rendelkezn...
Korábbi bejegyzésünkben részletesen foglalkoztunk az ajánlatban bemutatott szakemberek értékelésének buktatóival, melyek rosszabb esetben az ajánlat érvénytelenségét, de jobb esetben is a szerződés teljesítésének megnehezítését eredményezhetik. Aktuális bejegyzésünkben a Döntőbizottság D.14/7/2019. számú határozatán keresztül mutatjuk be, hogy a Döntőbizottság miként ítélte meg a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérői lépéseit a szakmai tapasztalat értékeléséve...
Bizonyára mindnyájunkban élnek még emlékek azokról az időkről, amikor szüleink jártak el a nevünkben mint törvényes képviselők. Manapság is előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amikor nem tudunk személyesen eljárni a saját ügyünkben, ezért kénytelenek vagyunk más személyt igénybe venni abból a célból, hogy a nevünkben eljárva nyilatkozatot tegyen. Erre a Polgári Törvénykönyv teremti meg a lehetőséget, amely szerint más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által me...