✕

Állattartó földművesek elővásárlási jogának gyakorlása a bírói gyakorlat tükrében

Dr. Puskás Attila , Dr. Demény Zoltán | 2019.02.07 | Ingatlan

Az elővásárlási jogról számos cikkünkben írtunk (például itt és itt). Röviden összefoglalva az elővásárlási jog nem más, mint az adásvétel egy különös esete, amikor a jogosultnak mindenki mást megelőzően joga van arra, hogy megvegye pl. az adott ingatlant olyan feltételek mellett, mint amilyeneket egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt. Termőföldek eladása esetén a törvény szigorú sorrendet állít fel az elővásárlásra jogosultak körében, amelynek szabályozása ...

A csomagkézbesítés szigorodó felügyelete

Dr. Zalavári György LL.M. , Dr. Sándor Géza Árpád | 2019.02.07 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk már az EU digitális egységes piac stratégiájának több elemével is: a 2018. december 3. napjától alkalmazandó Geo-blocking rendelettel és a 2018. március 20. napjától alkalmazandó Hordozhatósági rendelettel. A digitális egységes piac elérésére irányuló stratégia 16 célzott intézkedést rögzít, amelyek három pillérre épülnek. A fent hivatkozott rendeletek az első pillérbe tartozó normák közé tartoznak, amelyek célja az internetes termékek és szolgáltatás...

Jogi kiskapu? A biztatási kárról röviden

Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.02.07 | Követeléskezelés

Polgári jogviszony keretén belül vannak olyan esetek, amelyekért akkor is felelősséggel tartozhatunk, ha elsőre úgy tűnik, hogy felelősség minket az adott magatartásért nem terhel, hiszen magatartásunk nem tükröz egyértelműen szerződéses akaratot, és nem minősül kifejezetten tiltott magatartásnak, cselekménynek sem. Speciális szabálya a polgári jognak, az ún. biztatási kár (utaló magatartás) jogintézménye. A biztatási kárként elterjedt intézmény utaló magatartásként került nevesítésre,...

Címlapon közzétenni a helyreigazítást? Na, még mit nem!

Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Farkas Tímea | 2019.02.07 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Na, még mit nem! – gondolhatja a szerkesztőség, akitől a sérelmet szenvedett fél helyreigazító közlemény közzétételét kérte, miután magazinuk címlapján valótlan tényeket közöltek róla. A szerkesztőség aggodalma érthető, hiszen rendkívüli módon aláásná a lap tekintélyét, ha rögtön a címlapon azzal találkozna az olvasó, hogy „Elnézést kedves olvasóink, korábbi lapszámunkban valótlanságokat állítottunk X személyről”. Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy a sérelmet szenvedett személy tekintélyé...

Alíráspecsét mint cégszerű aláírás?

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Kaltenecker Dániel | 2019.02.07 | Közbeszerzés

A Közbeszerzési Hatóságnak (továbbiakban: Hatóság) a Közbeszerzési Szemle legutolsó, 2018. évi 12. számában közzétett állásfoglalása szerint „az aláírás-pecsét nem feleltethető meg cégszerű aláírásnak”. A mai sietős, „nincs időm” világban ilyenkor könnyen hátra is dőlhetnénk, azzal, hogy „na, végre” és már lapoznánk is tovább a következő hírre. Ez esetben azonban bele is estünk abba a hiába, hogy nem olvastuk végig az állásfoglalást vagy ezt a cikket. A közbeszerzési gyakorlatot érintő ...

A haszonélvezeti jogról általában

Dr. Hortobágyi Sándor , Dr. Szabó Andrea Blanka | 2019.02.07 | Ingatlan

A haszonélvezeti jogról már nagy valószínűséggel mindenki hallott, sőt akár érintett is valamilyen módon, éppen ezért érdemes tudni, hogy pontosan mit is jelent, mit is tartalmaz ez a jog. A haszonélvezeti jog jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot (pl. ingatlant) birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, hasznait szedheti. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a haszonélvezeti jog nagyon erős jog, gyakorlása esetén majdnem egyenértékű a tulajdonjoggal; attól tulajdonképpen egyetlen...

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel? Veszélyes is lehet!

Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Mudri Sándor | 2019.01.31 | Munkajog

A munkaviszony megszüntetésének legrugalmasabb – és nem utolsósorban – legbékésebb módja a közös megegyezés, melyet természetesen a munka törvénykönyve is külön nevesít, arra viszont, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kellene szerepelnie, nem ad eligazítást. Az irányadó bírósági gyakorlat értelmében, ha egy megállapodásban a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének az időpontját rögzítik, úgy az közös meg...

3+1 hiba, amit elkövethet az ajánlatban a szakemberek bemutatásakor

Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2019.01.31 | Közbeszerzés

A Kbt. 76. § (3) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok keretében a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát értékeljék, amennyiben a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. Ajánlatkérői oldalon tehát elsődleges kötelezettségként jelentkezik, hogy az alkalmazott értékelési részszempont valóban jelentős hatással leg...