Pénzgyűjtés vagy prevenció? Jelentősen növekedő bírságtételek

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. | 2025.05.22 | Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A hatóságok kezében eddig is jelentős fegyver volt a egyes jogellenes tevékenységekkel kapcsolatosan a bírság, mint joghátrány alkalmazása, de a legutóbbi módosítás ha lehet, még elrettentőbbé tett ezt a szankciót. A kiszabható tételek ugyanis jelentős mértékben növekedtek. Ezt szeretnénk néhány példán keresztül illusztrálni.

Az új bírságtételeket tartalmazó módosítás 2025. május 1-jén lépett hatályba, és azokat a módosítás hatálybalépése után elkövetett szabályszegésekkel összefüggésben indult eljárásokban kell alkalmazni.

Továbbra is változatlan az a rendelkezés, hogy a végleges egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a környezetvédelmi hatóság határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja.

Ugyanezen jogkövetkezményeket alkalmazhatja a hatóság, ha bizonyos tevékenységet környezetvédelmi vagy integrált építési és környezetvédelmi engedély nélkül, valamint előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül, illetve az előzetes vizsgálatban hozott határozat alapján szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdtek meg.

Növekedett ugyanakkor az alkalmazható napi bírságtétel, ugyanis a fenti rendelkezéssel egyidejűleg a hatóság a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően százezer-egymillió forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.

A megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy mérlegelési lehetőség legfeljebb a bírság mértékével kapcsolatosan áll fenn, anna alkalmazásával kapcsolatosan nem.

A környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során a környezetvédelmi törvényben és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglalt mérlegelési szempontokon felül

(i) a mulasztás körülményeit és

(ii) a kötelezettségszegés lehetséges egészségkárosító hatását

veszi figyelembe.

Ezen túlmenően a hatóság a környezetvédelmi, integrált építési és környezetvédelmi, vagy egységes környezethasználati engedélyben foglaltaktól eltérően folytatott tevékenység esetén kötelezi a környezethasználót 500 ezer forinttól 20 millió forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.

Ezen bírság összege azonban a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében 500 ezer forinttól a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet.

Mivel számos vállalkozás tartozik ebbe a kategóriába, álláspontunk szerint az alkalmazási kör meglehetősen széles lehet, a bírság összeg pedig kiemelkedően magas lehet.

Újdonság továbbá, hogy megjelent egy jogszabály a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők nyilvántartásának tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról.

Kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, akit vagy amelyet az országos környezetvédelmi hatóság és a területi környezetvédelmi hatóság egy költségvetési évben természetes személy esetében összesen 10 millió forintot, gazdálkodó szervezet esetében 50 millió forintot elérő környezetvédelmi bírsággal sújt.

A fenti bírság együttes összegének megállapítása során
a) a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet,

b) a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet,

c) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint

d) a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján a környezetvédelmi hatóság által kiszabott bírságokat kell figyelembe venni.

A fenti bírságösszeg elérésével megvalósuló kiemelt környezetvédelmi szabályszegés tényét a környezetvédelmi hatóság a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába bejegyzi, és a bejegyzés tényéről 5 napon belül tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert.

A környezetvédelemért felelős miniszter a rendeletben meghatározott adatokat a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába történő bejegyzéstől számított 2 évig teszi közzé a honlapján.

Ezen előírásokat ugyancsak a 2025. május 1-je után elkövetett szabályszegéssel összefüggésben indult eljárásokban kell alkalmazni.

A jelen blogbejegyzés kizárólag általános tájékoztatási célokat szolgál, és nem tekinthető egyedi ügyre vonatkozó hivatalos jogi tanácsadásnak, szakvéleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. A szerző(k), valamint a jogado.hu oldalon közzétett tartalmak szerkesztői és közzétevői a bejegyzés bármely konkrét ügyben történő felhasználásából eredő jogkövetkezményekért, illetve esetleges károkért felelősséget nem vállalnak.