Folytatva a korábbi blogbejegyzésekben (Mit érdemel az a bűnös…?, Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, Vesztegzár, de nem a Grand Hotelben…, A zár alá vétel mint hulladékgazdálkodási szankció) megkezdett ismertető sorozatot a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről, jelen cikk témája a hulladékgazdálkodási bírság, a gazdasági szereplők számára talán legfájdalmasabb szankció.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) csak érintőlegesen, mintegy k...
Szerző: Dr. Bihary Ákos LL.M.
Részmunkaidősök és határozott időben foglalkoztatottak, figyelem! Önöknek is jár a cafeteria!
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Mudri Sándor | 2019.03.28 | Munkajog
A cafeteria, azaz a béren kívüli juttatás adása nem kötelező, csupán lehetőség: mindig a munkáltató döntheti el, hogy milyen mértékben, milyen időközönként adja a munkavállalói részére, és hogy azok mely cafeteriaelemek közül választhatnak.
Amennyiben viszont úgy dönt a munkáltató, hogy ad cafeteriát, nem árt odafigyelnie az egyenlő bánásmód követelményének a megtartására is.
Bevett gyakorlat ugyanis, hogy a munkáltatók a cafeteriaszabályzatban kizárólag a teljes munkaidőben és/vagy hat...
Egy korábbi blogbejegyzésben (Mit érdemel az a bűnös…? Néhány gondolat a hulladékgazdálkodás szankciórendszeréről) részletesen foglalkoztam a hulladékgazdálkodási szabálysértések során a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) alapján alkalmazható szankciókkal.
A jelen cikk témája kiemelten egy szankció, jelesül a zár alá vétel vizsgálata.
A környezetvédelmi hatóság a nyilvántartásba vételhez, illetve a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy minősítési engedélyhez kö...
Próbára vett munkavállaló – avagy jogszerű-e a próbanap?
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.03.14 | Munkajog
Egyes munkáltatóknál bevett gyakorlat, hogy az állásinterjúk során vagy azt követően – de még a tényleges munkaviszony létesítése előtt – egy-egy próbanapot vagy akár próbahetet kívánnak eltöltetni a leendő munkavállalóval azért, hogy a munkavállalót és a munkavégzését megismerjék.
Noha egyes szektorokban általános jelleggel alkalmazzák a próbanap intézményét, nem árt tisztában lenni azzal, hogy mikor válik jogellenessé a próbanap alkalmazása és milyen jogi buktatókat jelenthet a munkáltat...
Munkavédelmi szabályok a „kellemes munkahelyi légkör” biztosítására
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Mudri Sándor | 2019.02.28 | Munkajog
A munkáltatóknak minden körülmények között biztosítania kell munkavállalói részére az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ebbe természetesen beletartozik a megfelelő munkahelyi hőmérséklet fenntartása is, amely különösen a téli időszakra irányadó.
Jelen cikkünkben sorra vesszük, hogy mely feltételeket kell biztosítania a hidegre való tekintettel a munkáltatónak akár zárt, akár szabadtéri munkahelyen végezzük munkánkat.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a to...
A határokon átnyúló tőkegyesítésről röviden
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.02.21 | Cégjog
A globális és folyton változó piacgazdaságból eredő kihívásokra gyakran hatékony megoldás az Európai Unió tagállamaiban működő piaci szereplők határokon átnyúló együttműködése. Az Európai Parlament és Tanács által meghozott számos irányelv célozza a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának hatékony érvényesülését és az uniós vállalkozások határokon átnyúló mobilitásának elősegítését.
A közös piacon való együttműködést segíti elő többek között a tőkegyesítő társaságok határokon átnyúló e...
Korábbi blogbejegyzésekben érintőlegesen már foglalkoztam az ingatlanhasználókkal szemben alkalmazható hulladékgazdálkodási szankciókkal, érdemes azonban legalább keretjelleggel áttekinteni a teljes szankciórendszert.
Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapelvként rögzíti a szennyező fizet elvét, mely szerint a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdá...
Jogi kiskapu? A biztatási kárról röviden
Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.02.07 | Követeléskezelés
Polgári jogviszony keretén belül vannak olyan esetek, amelyekért akkor is felelősséggel tartozhatunk, ha elsőre úgy tűnik, hogy felelősség minket az adott magatartásért nem terhel, hiszen magatartásunk nem tükröz egyértelműen szerződéses akaratot, és nem minősül kifejezetten tiltott magatartásnak, cselekménynek sem.
Speciális szabálya a polgári jognak, az ún. biztatási kár (utaló magatartás) jogintézménye.
A biztatási kárként elterjedt intézmény utaló magatartásként került nevesítésre,...