Immár 5. éve van hatályban az új közigazgatási perrendtartás, ami több újítást honosított meg a közigazgatási perekben. Az egyik legfontosabb vívmánynak minősíthetjük, hogy a bíróságoknak jóval szélesebb körben van lehetőségük a keresettel támadott közigazgatási határozatok megváltoztatására. Nézzük meg, milyen döntési lehetőségei vannak a bíróságnak abban az esetben, ha a keresetet alaposnak találja: a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, a közigazgatási cselekményt megsemmis...
Alapvetésként rögzíthetjük, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek legfontosabb ismérve, hogy hatósági engedély hiányában nem végezhetők. Természetesen, mint minden főszabály esetében, itt is léteznek kivételek, de ezen kivételesetek is bizonyos korlátokon belül érvényesülnek. Jelen bejegyzésben a hulladék gyűjtésével kapcsolatos kivételeket és azok korlátait mutatjuk be. A gyűjtés definíció szerint a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából, ami ...
Egy eddig kevésbé ismert, ugyanakkor rendkívül fontos jogintézményre szeretnénk felhívni kedves olvasóink figyelmét: a szerződésátruházás jogintézményére. Miről is szól ez a jogintézmény? A Ptk. 6:208. §-a szabályai alapján egy háromoldalú megállapodással „a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.” A...
Cikkünkben arra keressük a választ, hogy a Munka Törvénykönyvében (Mt.) nem szabályozott mely esetben fordulhat elő, hogy a munkavállalónk nem köteles eleget tenni munkavégzési kötelezettségének, magyarul nem kell dolgoznia. Az Mt. alábbi fundamentális rendelkezését jól ismerjük: munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni [Mt. 42. § (2) bekezdés a) pont]. A munkavégzés definícióját – eggyel kevésbé absztrakt módon – röviden az alábbiak szerin...
A GDPR előírásainak általános bevezetése és alkalmazása forradalmasította az adatkezelést, adatvédelmet, valamint az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az adatkezelés és az adatvédelem része lett a mindennapjainknak, és ez alól természetszerűleg a hulladékgazdálkodás sem kivétel. Mivel a hulladékképződés és az illegális hulladéklerakás megelőzése fontos és dedikált célkitűzés, az ezzel óhatatlanul fellépő adatkezelést is szabályozni szükséges. A hulladéktörvény adatkezelési rendelkezései alkal...
Számos, korábban ismertetett újítás mellett a hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. Jelen blogcikkben a biztosítéki rendszer alapvető szabályait ismertetjük. A biztosíték típusai jellemzően: a pénzügyi biztosíték, a céltartalék és a biztosítás. 1. A pénzügyi biztosíték A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – nem tartozik ebbe a körbe a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó –...
Az év végi szünet után folytatódik a hulladéktörvény módosítását bemutató cikksorozatunk. Köztudott, hogy az illegális hulladéklerakás jelentős probléma, amelynek megoldása és megelőzése érdekében az államnak, és minden hulladékgazdálkodási szereplőnek jelentős erőfeszítéseket kell tenni. A hulladéktörvény módosítása is szem előtt tartja ezt a szempontot, és törekszik a megelőzés magasabb szintre emelésére, ezért megállapította a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc nyomonkövethető...
A hulladékgazdálkodás piaci szereplői számára mindig lényeges, hogy ismerjék a tevékenységre vonatkozó eljárásjogi szabályokat, előírásokat. Mint oly sok más területen, itt is kiemelt fontosságú ezek betartása, alkalmazása, ezért érdemes röviden áttekinteni a módosításokat. A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban (i) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb 15 nap lehet, (ii) a hulladékgazdálkodási bírság kivételével – mely adók módjára behajtható köztartozás – a vég...