A földhasználat szó köznapi értelemben számos jelentéssel bírhat. Természetesen a jog igyekszik kerülni az olyan helyzeteket, amikor egy kifejezés alatt nem pontosan egy jogintézményről van szó (vö. normavilágosság alkotmányos követelménye). Nincs ez másként a földhasználati joggal sem. Lássuk tehát, mit takar a földhasználati jog kifejezés. Ha leánykori nevén mutatnám be a fölhasználati jogot akkor talán hamarabb ismerős lesz: földhasználati jog, született osztott (föld)tulajdon. Egy régi ...
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy gazdasági társaság úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy közhiteles hatósági nyilvántartásban (pl. ingatlan-nyilvántartásban) még fel van tüntetve mint adott jog (pl. jelzálogjog vagy tulajdonjog) jogosultja. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, mi a teendő, ha töröltetni akarjuk a jogutód nélkül megszűnt cégre vonatkozó bejegyzést. A válasz attól függ, hogy milyen jogról van szó: tulajdonjogról vagy más jogról. Más, nem tulajdonjog esetében Ame...
Ügyfeleink, mielőtt polgári peres eljárás megindítását fontolgatják, gyakran és félve kérdezik: „Ügyvéd úr, meddig fog ez a per tartani?” A válaszunk a nem is annyira új perjogi kódex (a 2016. évi CXXX. törvény, azaz a Pp.) hatálybalépése óta nem feltétlenül a szokásos („Évekig/sokáig/nem lehet tudni/az attól függ”), mivel az új Pp. bevezette visszaállította [az 1911. évi I. törvénycikk, az ún. Plósz-féle polgári perjogi kódex vezette be a magyar perjogba, elérhető itt.] az ún. osztott persz...
A különböző okokból elrendelt veszélyhelyzetekre hivatkozással már eddig is több jogterületen, így a felszámolási eljárásokban is számos, az általánostól eltérő szabállyal találkozhattunk. Egy egészen friss ilyen típusú jogintézmény a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai, mely 2023. március 2-án lépett hatályba [64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet]. Az új szabályokat azokban az eljárásokban kell alkalmazni, melyek az okból kerültek elren...
Aki gyakran jár el hatósági eljárásokban, tudja: az az egyik alapvetés, hogy a hatóságnak tényállástisztázási kötelezettsége van. Az erre vonatkozó előírásokat a hatósági eljárásokra vonatkozó mindenkor hatályos törvény, jelenleg az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény írja elő. Vannak azonban egyedi, speciális eljárások, amelyek esetében érvényesül a „lex specialis derogat legi generali” elve, azaz a különös előírás úgymond lerontja az általános szabályt. Ez az elv részben ér...
A téma iránt érdeklődő olvasók bizonyára tudják, hogy hamarosan a MOL érdekeltségi körébe tartozó koncessziós társaság veszi át az Állam hulladékgazdálkodási feladatait. Ebből következően több módosítás történt a hulladéktörvényben, amelyek egy része már 2023. január 1-jén hatályba lépett, egy része pedig 2023. július 1-jén lép hatályba. A jelen bejegyzésben ismertetünk néhány fontosabb módosítást. A módosítás értelemszerűen érinti a hulladékbirtokosok kötelezettségeit. A hulladékbirtokosok...
A karácsonnyal óhatatlanul együtt járó – sokak által áldott, mások által átkozott – bevásárlási hullámmal szükségszerűen társul a nagy mennyiségű hulladék keletkezése. A köznyelvben ezt a típusú hulladékot szokás lomnak nevezni. Ugyanezzel a kifejezéssel találkozhatunk a rendszeresen szervezett lomtalanítások során. Érdemes megnézni, hogy hulladékgazdálkodási szempontból mi tekinthető hivatalosan lomhulladéknak. A lomhulladék egy nagyobb halmaz, a háztartási hulladék része. A hivatalos defi...
Talán vannak olyan kedves olvasók, akik az év végi hajrában még nem találkoztak a viszonylag frissnek mondható jogszabály-módosításokkal. Jelen bejegyzésben ezeket vesszük végig témakörök szerint. A környezetvédelmi törvény módosítása A módosításba bekerült, miszerint a környezethasználat az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat alapján nem jelentős környezeti hatással járó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat vé...