Képzeljük el azt a szituációt, amikor úgy döntünk, hogy véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságunknak véget vetünk! Abban a „szerencsés” helyzetben vagyunk (már, ha ilyenkor használható a szerencsés szó), hogy sikerült az összes, a házasság felbontásához szükséges járulékos kérdésben megegyeznünk, úgymint közös gyermek esetén a szülői felügyelet gyakorlásáról, a kapcsolattartásról, gyermektartásról, egyebekben a házassági közös lakás használatáról, illetve igény esetén a házastá...
Ha bútorozottan és gépesítetten bérlünk egy lakást, sok esetben vitaforrás lehet, hogy az elektromos berendezések meghibásodása esetén a javítás vagy a csere költségei kit terhelnek. Első körben nagyon egyszerűen lehet erre válaszolni: akinek a bérleti szerződés szerint ez a kötelezettsége! Lássuk be azonban, hogy a legtöbb mai bérbeadó nem egy 5-6 oldalas, mindenre kiterjedő bérleti szerződést szokott kötni a bérlővel (rögtön itt hadd jegyezzem meg: milyen kár…), hanem ilyen dolgokról a s...
Amikor két ember összeköti az életét, az többféle joghatás beálltát hívja elő; ezek lehetnek személyi és vagyoni jellegűek. A személyi jellegű jogosítványok közül említendő az együttműködés és a kölcsönös támogatás kötelezettsége, a házasélet és a család ügyeiben való közös döntés, a lakóhely megválasztása, a közös gyermeket érintő kérdésekében való döntés joga, továbbá a névviselés. Vagyoni jogkövetkezmény a közös háztartás fenntartása, a házastársi tartás, a vagyoni viszonyok megváltozása, ...
Mindannyian hallottunk már arról, hogy amennyiben peres eljárást szeretnénk kezdeményezni, illetéket kell fizetnünk. Az illeték mértéke főszabály szerint a pertárgyérték 6%-a. Ha például 3 millió forintot követelünk, 180 000 forint illetéket le kell róni már az eljárás kezdetén. De mi a helyzet akkor, ha ezt nem engedhetjük meg magunknak, mivel anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy jogainkat bírósági úton érvényesítsük? El vagyunk zárva attól a lehetőségtől, hogy pert indítsunk? A vál...
Legtöbbünk számára ismerős szituáció az, amikor valamilyen tartozást meg kell fizetnünk a jogosult részére. Nem kell egyből valami „vad dologra” gondolni, egy banki kölcsön, egy autó törlesztőrészlete is ilyen tartozás lehet. De természetesen a kevésbé jó szájízű tartozások is ide tartoznak, mint például egy felmondott hitel, amit velünk szemben érvényesítenek vagy egy követeléskezelőnek átadott, netán eladott összeg stb. A pénzvisszafizetéssel (avagy a pénz megfizetésével) kapcsolatban az...
Eszembe jut a jelen cikkről az a népmese, amelyben a lány jött is meg nem is, hozott is ajándékot meg nem is, fel is volt öltözve meg nem is. Ugyanis ebben a bejegyzésben nem lesz szó semmiféle jogi témájú ügykörről, de azért ez mégis csak egy jogado.hu blogcikk. Hogy is van ez? Úgy, kedves olvasó, hogy a bejegyzés megírásakor kb. 600 cikk fellelhető már a blogon, ugyanakkor ismereteim szerint a cikkek legnagyobb hányada a kollégák ötleteiből született. Ezen ötletek alapja sokszor egy k...
Mi alapján kerülhet jogviszonyba két személy? Mi hozhatja létre közöttük a kötelmet, azaz olyan jogi kapcsolatot, amelyben az egyik fél vagy mindkét fél jogosult valamilyen szolgáltatást követelni a másiktól? A legszélesebb körben ismert ilyen tény a szerződés. Ez evidens. Szerződést kötünk, a szerződés alapján pedig általában a felek kölcsönösen teljesítenek egymás felé valamit. Vételárat termékért. Díjat valamilyen használati jogért. És így tovább. Vannak más, ún. kötelemkeletkeztető ...
Mindenkit jó érzéssel tölt el, mikor a nagy gonddal kiválasztott, hőn vágyott ingatlanának tulajdonosává válik. Túl vagyunk az ingatlanvásárláshoz fűződő plusz jogi procedúrákon és a tulajdonjogunk is bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Hátradőlünk kényelmes fotelünkben és élvezzük a frissen szerzett ingatlanunkhoz fűződő jogosultságokat. A nagy jólétben aztán az embernek olyan ötletek juthatnak eszébe, ami nemrég még gondolatai holdudvarában sem volt: végül is meddig mienk a m...