Mindannyian hallottunk már arról, hogy amennyiben peres eljárást szeretnénk kezdeményezni, illetéket kell fizetnünk. Az illeték mértéke főszabály szerint a pertárgyérték 6%-a. Ha például 3 millió forintot követelünk, 180 000 forint illetéket le kell róni már az eljárás kezdetén. De mi a helyzet akkor, ha ezt nem engedhetjük meg magunknak, mivel anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy jogainkat bírósági úton érvényesítsük? El vagyunk zárva attól a lehetőségtől, hogy pert indítsunk? A vál...
Legtöbbünk számára ismerős szituáció az, amikor valamilyen tartozást meg kell fizetnünk a jogosult részére. Nem kell egyből valami „vad dologra” gondolni, egy banki kölcsön, egy autó törlesztőrészlete is ilyen tartozás lehet. De természetesen a kevésbé jó szájízű tartozások is ide tartoznak, mint például egy felmondott hitel, amit velünk szemben érvényesítenek vagy egy követeléskezelőnek átadott, netán eladott összeg stb. A pénzvisszafizetéssel (avagy a pénz megfizetésével) kapcsolatban az...
Eszembe jut a jelen cikkről az a népmese, amelyben a lány jött is meg nem is, hozott is ajándékot meg nem is, fel is volt öltözve meg nem is. Ugyanis ebben a bejegyzésben nem lesz szó semmiféle jogi témájú ügykörről, de azért ez mégis csak egy jogado.hu blogcikk. Hogy is van ez? Úgy, kedves olvasó, hogy a bejegyzés megírásakor kb. 600 cikk fellelhető már a blogon, ugyanakkor ismereteim szerint a cikkek legnagyobb hányada a kollégák ötleteiből született. Ezen ötletek alapja sokszor egy k...
Mi alapján kerülhet jogviszonyba két személy? Mi hozhatja létre közöttük a kötelmet, azaz olyan jogi kapcsolatot, amelyben az egyik fél vagy mindkét fél jogosult valamilyen szolgáltatást követelni a másiktól? A legszélesebb körben ismert ilyen tény a szerződés. Ez evidens. Szerződést kötünk, a szerződés alapján pedig általában a felek kölcsönösen teljesítenek egymás felé valamit. Vételárat termékért. Díjat valamilyen használati jogért. És így tovább. Vannak más, ún. kötelemkeletkeztető ...
Mindenkit jó érzéssel tölt el, mikor a nagy gonddal kiválasztott, hőn vágyott ingatlanának tulajdonosává válik. Túl vagyunk az ingatlanvásárláshoz fűződő plusz jogi procedúrákon és a tulajdonjogunk is bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Hátradőlünk kényelmes fotelünkben és élvezzük a frissen szerzett ingatlanunkhoz fűződő jogosultságokat. A nagy jólétben aztán az embernek olyan ötletek juthatnak eszébe, ami nemrég még gondolatai holdudvarában sem volt: végül is meddig mienk a m...
Könnyen találhatjuk magunkat abban a helyzetben, hogy egy polgári perben peres féllé válunk, amiben a bíróság érdemi döntést hoz. Amennyiben azonban a bíróság számunkra kedvezőtlen ítéletet hoz, még „nincs veszve minden”. A jogorvoslathoz való jogot az Alaptörvény alapvető jogként szabályozza. Ennek megfelelően „mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti”. Nézzük tehát, mily...
Kertes házzal rendelkező ingatlantulajdonosként magától értetődőnek tekintjük, hogy a kertünkben lévő fák esetleges eltávolításáról szabadon döntsünk. Hiszen az a miénk, a mi földünk, a mi fánk. Ha útban van, kivághatjuk. Nos, valóban? Erre keressük a választ. Alapvetően a fenti kijelentés kiindulópontként szolgálhat, azonban minden esetben rendkívül körültekintően kell vizsgálnunk és előzetesen feltérképeznünk, hogy van-e olyan helyi szabályozás, amely a fák kivágására vonatkozik. Meglepe...
Történetünk negatív főhőse Társas Ági, aki a Szép Társasház (egyébként megválasztott, tehát valós) közös képviselője. Nevezett közös képviselő úgy gondolta, hogy rendkívül jó ötlet, ha a társasház képviseletében egy hitelintézettel különböző kölcsönszerződéseket köt, majd az így kapott összegekkel – fogalmazzunk így – kissé szabadabban bánik. Mivel az ilyen művelet a társasházi törvény rendelkezései szerint közgyűlési hatáskörbe tartozik (értsd: annak jóváhagyása, maga a felhatalmazás), az...