Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M.

A jogorvoslati eljárás belépője az ügyfélképesség. A Kbt. a jogorvoslati kérelem benyújtásához fűződő jogot az alábbiak szerint határozza meg: „148. § (2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati...

A Közbeszerzési Hatóságnak (továbbiakban: Hatóság) a Közbeszerzési Szemle legutolsó, 2018. évi 12. számában közzétett állásfoglalása szerint „az aláírás-pecsét nem feleltethető meg cégszerű aláírásnak”. A mai sietős, „nincs időm” világban ilyenkor könnyen hátra is dőlhetnénk, azzal, hogy „na, végre” és már lapoznánk is tovább a következő hírre. Ez esetben azonban bele is estünk abba a hiába, hogy nem olvastuk végig az állásfoglalást vagy ezt a cikket. A közbeszerzési gyakorlatot érintő ...

A Kbt. 76. § (3) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok keretében a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát értékeljék, amennyiben a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. Ajánlatkérői oldalon tehát elsődleges kötelezettségként jelentkezik, hogy az alkalmazott értékelési részszempont valóban jelentős hatással leg...

A témában írt legelső cikkünkben elhelyeztük a magyar jogrendszerben a szabálytalansági eljárást és definiáltuk az alapfogalmakat. Második cikkünkben ismertettük magát az „elsőfokú” szabálytalansági eljárást. Ezúttal, ahogyan ígértük, az elsőfokú eljárásban megállapított szabálytalansági döntéssel szemben igénybe vehető „jogorvoslat” alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás szabályait ismertetjük, egyúttal – legalábbis egy időre – ezen témával kapcsolatos cikksorozatunkat is lezárjuk. ...