Kati néni (köztisztviselő): „Jegyző Asszony! Nem értem, hogy most akkor nyílt vagy zárt ülés legyen a közbeszes előterjesztés? Eddig mindig nyíltan tárgyalták.” Jegyző Asszony: „Zárt ülésen fogják tárgyalni! Olvastam a Közbesz Blogon egy jó levezetést, hogy miért kell ezt a napirendi pontot zárt ülésen tárgyalni, és meggyőzött, úgyhogy innentől kezdve mindig zárt ülésre visszük be a közbeszerzési tárgyú előterjesztéseket!” Miről is van szó? Az önkormányzati törvény (Mötv.) alapján a kép...
Az üzleti titokra vonatkozó szabályokat a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 európai tanácsi és parlamenti irányelv hazai átültetéséig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47. §-a és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 4. §-a rendezte. Az üzlet...
A társasházi közös tulajdonú helyiségek felszereltségének és az ott tárolt ingóságok értékének folyamatos növekedésével mind komolyabb igény mutatkozik az élet- és vagyonbiztonság kamerás megfigyeléssel történő biztosítására. Tapasztalataink szerint társadalmunk adatvédelmi tudatosságának – érdekes szociológiai kérdéseket is felvető – jelenlegi csekélyebb szintje miatt a lakóközösségek hajlandóak az alapvető személyiségi jogaikat is sértő kamerarendszerek üzemeltetéséhez hozzájárulni vagy azt...
Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a közlekedési balesetek főbb kárrendezési kérdéseivel. Most pedig következzen egy érdekes és gyakori eset a kárfelelősség kérdésköréből. Több esetben komoly problémát okoz annak eldöntése, hogy a balesetben részes felek milyen mértékben kötelesek a bekövetkezett károkat megtéríteni. Ez a kérdés akkor is felmerülhet, ha a balesetet okozó fél teljes mértékben elismeri felelősségét a baleset bekövetkezéséért. Képzeljük el az alábbi esetet! Főhősünk,...
Az ajánlattevőket gyakran foglalkoztató kérdés, különösen nagyobb értékű ajánlati biztosíték kikötése esetén, hogy milyen esetekben illeti meg az ajánlatkérőt az ajánlati biztosíték, illetve milyen következményei lehetnek az ajánlat visszavonásának. Bejegyzésünkben az ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdésekre reflektálunk. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti. Az ajánlati biztosíték az ajánlattevők...
Korábbi cikkünkben már körbejártuk a feketemunka fogalmát és a munkaügyi ellenőrzés során kiszabható munkaügyi bírság mértékét is. A bírságon túl azonban további súlyos következményekkel kell számolnia annak, akit „feketézésen” érnek: lássuk, mit kockáztat a foglalkoztató és mit a foglalkoztatott, ha fény derül a „sötét viszonyra”! Foglalkoztatói szempontból igen fontos szabályváltozás, hogy 2018. január 1-jétől szigorították a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása esetén alkalmazandó...
Előző blogcikkünkben röviden bemutattuk a szabálytalansági eljárást, mint sui generis önálló eljárásrendet. Ígéretünket megtartva jelen sorokkal arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk, hogy milyen eljárásban és hogyan születik meg a szabálytalansági eljárások leggyakoribb következménye, a szabálytalansági döntés. A szabálytalansági eljárás megkezdésének feltétele a szabálytalansági gyanú kialakulása. A Kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezetek tagjai (sic!, azaz bármely kormányt...
A csillagok szerencsétlen állásán kívül nem szükséges különösebb összetevő ahhoz, hogy ártatlan külső szemlélőből egy jogvita vagy éppen egy büntetőügy elbírálásához szükséges információval rendelkező tanúvá váljunk. Bár a tanúzás alapvető állampolgári kötelezettség, az idéző végzés érkezése keveseket tölt el örömmel és büszkeséggel, amely talán valamelyest orvosolható, ha megismerjük a tanúzáshoz kapcsolódó jogainkat és kötelezettségeinket – ezúttal a munkajog szemszögéből. Ha túltesszük ...