Tapasztalataim szerint még a postai „szakzsargonban” járatosabb személyek körében is szemöldökráncoláshoz vezet a tértivevény jelzéseinek értelmezése, amikor a küldemény kézbesítésének meghiúsulása miatt visszatér a levél csalódott feladójához. Bár első olvasatra feltámadhat bennünk ez a gyanú, a jelenleg alkalmazott 7 db visszaküldési ok meghatározása nem a Magyar Posta kreatív csapatának köszönhető, a jogszabály által rögzített elhatárolás ugyanis a lehetséges jogkövetkezmények szempontj...
Nem szükséges különösebb jártasság az ingatlanügyletek körében annak érzékeléséhez, hogy a gyakorlatban a címben felvázolthoz képest komolyabb vételi szándék esetén kerül sor vételi jog alapítására, mégis ezzel a példával érzékeltethető legjobban ezen jogintézmény lényege: egyelőre állapodjunk meg a vétel feltételeiről, és ha elérkezettnek látom az időt, egy egyszerű nyilatkozattal megszerzem az ingatlanodat. Figyelemmel arra, hogy a vételi megállapodás ingatlan tulajdonjogi viszonyait éri...
Már-már közhely, hogy véget ért a 2008-ban kirobbant pénzügyi válságot követő hét szűk esztendő, és ismét szárnyal az újépítésű lakások piaca. A fejlesztők beruházási kedvét az olcsó hiteleknek köszönhető megnövekedett keresleten túl a jogalkotó is ösztönzi adókedvezménnyel. Mindezek hatására nagyon megszaporodtak az újépítésű projektek. Félő azonban, hogy a jelen állás szerint csak 2020. január 1. napjáig hatályban lévő, újépítésű lakások értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfa k...
A régi slágerekből és hirdetésekből jól ismert címbeli szófordulat ugyan nem található meg a közbeszerzési eljárást megindító felhívásokban, de mégis megvan a módja annak, hogy az ajánlatkérő szervezetek a közbeszerzési eljárás befejezéseként a szerződést megkötni kívánó, „komoly szándékú” ajánlattevőre találjanak. Az ajánlati biztosíték jogintézménye – olykor borsos összegekkel - hivatott biztosítani az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségek megtartását. Mindamellett, hogy az ajánla...
Míg a témakörben készített előző bejegyzésemben megvizsgált esetben az ajándékozó körülményeinek megromlása indokolta az ajándék visszakövetelésének lehetőségét, addig a most sorra kerülő esetek többnyire az ajándékozó és a megajándékozott közötti viszony elmérgesedésének következményeiként merülnek fel. A súlyos jogsértésre vagy feltevés meghiúsulására alapított visszakövetelések jellemzően a családalapítás megsegítésének szándékával juttatott ingatlan ajándékok körét érintik, amikor az a...
Képzeljük el az interneten újra régi népszerűségében tündöklő Szomszédok című sorozat záró képsoraiba illő alábbi drámai jelenetet: a kedves szomszéd a napi séta megkezdése előtt elindít egy adag mosást az évtizedek óta hűen szolgáló Hajdu mosógépben, majd amíg mit sem sejtve a Gazdagréti lakótelep utcáit járja, a gépből kiömlő víz nemcsak a saját lakását, hanem az alsó szomszéd falait is eláztatja. Milyen tanulsággal záródjon az epizód, ki fogja megfizetni az alsó szomszéd lakásában keletkez...
Bár az ingatlanok ajándékozása inkább egy-egy kiemelkedő életesemény (diplomaszerzés, házasságkötés, stb.) megkoronázásaként jelentkezik a hétköznapokban, mintsem karácsonyfa alá kerülő meglepetésként, ebben a bejegyzésben egy olyan esetkört járok körül, melynél az ajándékozó életkörülményeiben köszönt be a „szűkös január”. Az ingatlantulajdon ingyenes átruházása a mindennapi élet körülményeihez képest olyan jelentős vagyongyarapodást eredményez a megajándékozott oldalán, amely feltételezi...
Több bejegyzésünkben is foglalkoztunk már a lakásbérleti szerződés megszűnését követő kiköltözési kötelezettség kényes témakörével, melyek során a felmondás szabályai és következményei kerültek bemutatásra. Ugyanakkor a bérleti jogviszonyok jelentős része – különösképp egyetemisták vagy munkavállalási céllal érkezők esetében – határozott időre jön létre, és nem felmondás miatt, hanem pusztán a határozott idő eltelte miatt szűnik meg. Mi a teendő, ha ütött az óra, de a bérlő mégis maradni szán...