Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk. vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza. Aki pedig cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. A belátási képesség csökkenése azonban a cselekvőképesség elvesztéséhez is vezethet. Jelen cikkünkben a cselekvőképesség korlátozását ismertetjük. A cselekvőképesség korlátozása súlyosan sérti az emberi méltósághoz való jogot, de bizonyos esetekben elkerülhetetlen annak érdekéb...
A kriptoeszközök elterjedése óta – amelyeknek legismertebb típusai a kriptovaluták és az ún. initial coin offering (ICO) során kibocsátásra kerülő digitális tokenek – állandósult kérdés mind a fejlesztői-kibocsátói, mind a befektetői oldalon, hogy a kriptoeszközök milyen szabályozás hatálya alatt állnak – feltéve, hogy egyáltalán szabályozott szektorról van szó. A kriptoeszközök európai szabályozásának státuszáról 2019. január 9-én az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Értékpapír-piaci H...
Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy Magyarországon alapítványokat akár végrendelet útján is tudunk létesíteni, jelen cikkünkben pedig a nemrég benyújtott törvényjavaslatot kívánjuk röviden elemezni, amely a nagyobb tőkével rendelkező vagyonkezelő alapítványokról, illetve azok speciális szabályairól rendelkezik. A magyar Kormány 2019. február 12. napján terjesztette az Országgyűlés elé a vagyonkezelői alapítványról, mint új jogintézményről szóló törvényjavaslatot. A javaslat általános...
Az alapítványokat jellemzően – de nem szükségszerűen – közérdekű célok megvalósítására hozzák létre. Ez a cél lehet például az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak a gondozása. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §-a alapján az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékmentes, amely jelentős kedvezményt jelent a létesítés során. Az alapítványok létrejötte a  bírósági nyilvántartásba vétellel történik. Jelen cikkünkben...
Korábbi bejegyzéseinkben foglalkoztunk már az EU digitális egységes piac stratégiájának több elemével is: a 2018. december 3. napjától alkalmazandó Geo-blocking rendelettel és a 2018. március 20. napjától alkalmazandó Hordozhatósági rendelettel. A digitális egységes piac elérésére irányuló stratégia 16 célzott intézkedést rögzít, amelyek három pillérre épülnek. A fent hivatkozott rendeletek az első pillérbe tartozó normák közé tartoznak, amelyek célja az internetes termékek és szolgáltatás...
Korábbi bejegyzésünkben ismertettük az európai digitális egységes piac megvalósításának részét képező 2018. december 3. napján hatályba lépett ún. Geo-blocking rendeletet a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozásról és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről. Míg a Geo-blocking rendelet az alkalmazási köréből kizárta az olyan audiovizuális szolgáltatásokat, amelyek elsődleges...
Az Országgyűlés 2017 júniusában elfogadta az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt, amely 2018. január 1-jei hatálybalépésével jelentősen átalakította a hazai ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, valamint a tevékenységük és annak gyakorlásának feltételeit is. A jogszabály újdonságai között szerepel a továbbképzési kötelezettség is, amely már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is megtalálható. Az új törvény alapján „az ügyvédi tevékenység gyakorlója szak...
Számos olyan ingyenes vagy visszterhes jogügyletben segítjük ügyfeleinket, amelynek következményeként ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Nem egy esetben meglepetésként éri ügyfeleinket, hogy a vagyonszerzést még külön be is kell jelenteni az illetékes hatóságnak. A visszterhes és ajándékozási ügyletek közötti különbségek mellett a megállapodás tárgyának ismeretében a követendő eljárás alapján el kell határolni, hogy az adott tranzakció igényel-e inga...