Szerző: Dr. Zalavári György LL.M.
Hazánk szerződéses gyakorlatában igen jelentős szerephez jut manapság a felek kölcsönös és egybehangzó megállapodása egy esetleges jogvitával kapcsolatban. A felek között kialakult jogviták megoldására elsődlegesen egyeztető tárgyalások, illetve azok sikertelensége esetén mediátor vagy közvetítő bevonásában szoktak megállapodni a felek. Ez a kikötés rendszerint a szerződések részévé válik, de sajnos ilyen formájában meglehetősen bizonytalan tartalommal és jelentős kockázatokkal is bír. Abban ...
Ha ügyfelünknek követelése áll fenn egy másik személlyel vagy gazdasági társasággal szemben, elsődlegesen a felek közötti, peren kívüli egyezség létrehozása a fő cél. Amennyiben ez nem kivitelezhető, úgy jellemezően a követelés jogi úton történő érvényesítését javasoljuk, ha pénzügyileg gazdaságosnak tűnik. Ekkor általában az adós elleni fizetési meghagyás, polgári per, és ha az adós önkéntesen nem teljesít, a végrehajtási eljárás a követendő procedúra.
De ez nem mindig kivitelezhető. Léte...
A magyar jogi nyelvezetben is meghonosodott és gyakran használt „merger and acquisition” kifejezés magyar megfelelőjeként a vállalatfelvásárlások jogát szokás használni. A fúzióknak is nevezett tranzakciók számos ügylettípust foglalnak magukban. Alapvető elhatárolási szempont lehet, hogy „share deal” vagy „asset deal” jellegű ügylet megkötésében állapodnak meg az érintett felek. A „share deal” jellegű tranzakciók során az egyik vállalkozás a másikat bekebelezi vagy felette – közvetve vagy köz...
Manapság gyakran vetődik fel a kérdés ügyfeleink körében, hogy milyen „olcsó” vállalkozási formában kezdjék el jövedelemszerzésre irányuló üzleti terveiket megvalósítani. Ennek kapcsán szeretnénk tisztázni az egyéni vállalkozó és az egyéni cég kapcsolatát. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) szerint természetes személy Magyarországon üzletszerű gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként is végezhet. Az egyéni vállalkozói tevékeny...
Hazánkban a föld tulajdonjogának átruházását, illetve megszerzését a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény) rendelkezései határozzák meg. Ha a földforgalmi törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. Érdekességképpen említenénk meg itt, hogy a föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására...
Sokszor fordul elő hazai ügyfeleink körében az a szomorú tény, hogy külföldi partnereiknek való szolgáltatásaik teljesítése után nem kapják meg a szolgáltatás után járó megfelelő ellentételezést. Az ilyen esetekben kiváló megoldást jelenthet az európai fizetési meghagyásos eljárás, amely alternatív igényérvényesítési eszközként áll a jogosultak rendelkezésére, s amely egy formanyomtatványokon alapuló olyan egyszerűsített eljárást jelent, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló, lejárt pénzkö...
Először is tisztázzuk, hogy mit is jelent valójában a fogalom! A zsebszerződés a köznyelvben használt kifejezés, amely alatt értendő minden olyan szerződés, egyéb jogügylet, amelyet termőföldre vonatkozóan, jogszabályba ütközően, illetve a hatályos tulajdonszerzési tilalom, korlát kijátszása érdekében, jogszabály megkerülésével kötöttek meg. A zsebszerződések közös vonása, hogy a céljuk tiltott.
A zsebszerződések visszaszorítását a jogalkotó a földforgalmi törvény módosításával kívánta orv...
Általánosságban elmondható, hogy a jogi személy ügyvezetését a jogi személy tagjai, illetve alapítói ellenőrzik annak tükrében, hogy a cég érdekeinek és céljainak szem előtt tartásával végzik-e a tevékenységüket. Ugyanakkor felmerülhet olyan eset is, amikor a tagok létszáma, a cég tevékenységében való érdekeltség alacsony hányada vagy az egyéb szükséges információk hiánya miatt a tagok és az alapítók nem alkalmasak a cég ellenőrzésének közvetlen gyakorlására. Ebben az esetben a Polgári Törvén...