Ha arról értesül, hogy a cége kényszertörlési eljárás alatt áll, akkor rossz hírünk van: a cégbíróság az eljárás befejeztével a cégét törli, Önt pedig 5 évre eltilthatja a tevékenységtől, és a tetejébe még a cég tartozásaiért a személyes vagyonával is felelhet. De hogyan juthatunk el egy ilyen csúf befejezéshez? Kezdjük a legelején! A kényszertörlési eljárást alapvetően két esetben rendeli el a bíróság. Amennyiben valamilyen cégjogi kötelezettségének a társaság nem tesz eleget, és a törvén...
Elég gyakran találkozunk praxisunk során olyan cégekkel, amelyek többségi tulajdonban állnak. Nyilván a hatékonyság és a termelékenység érdekében feltételezzük a tagok egymással, illetve az adott társasággal való szoros együttműködését, valamint azt, hogy egyik tag sem veszélyezteti a lefektetett célokat. Előfordulhat azonban olyan helyzet is, hogy valamely tag magatartása veszélyezteti a társaság működését, ezért szükségessé válik a cégből való kizárása. Mit lehet tenni egy ilyen taggal szem...
Újdonságként szolgálhat még napjainkban is az a tény, hogy az idei évben új ügyvédi törvény lépett hatályba hazánkban. Az új törvény sok változást hozott az életünkbe, amelyek közül az ügyvédi ellenjegyzés egy speciális, új szabályát kívánjuk blogbejegyzésünkben röviden bemutatni. Korábbi cikkünkben már hivatkoztunk rá, de most is leszögezzük, hogy az ügyvédi ellenjegyzésnek nem kell egy időpontban keletkeznie az okiratot aláíró felek aláírásával. Időben – meghatározott feltételek esetén –...
A közös tulajdonban álló lakásingatlanok értékesítése során gyakran előfordul, hogy az értékesítés előkészítésében csupán a tulajdonostársak egyike vesz részt. Az ügyintézést magára vállaló tulajdonostárs próbálja meg felhajtani a vevőket, míg a többiek feladata csupán a végleges adásvételi szerződés aláírására korlátozódik. Különösen érdekes helyzet állhat elő, ha ez a tulajdonostárs ingatlanközvetítőt bíz meg a potenciális vevők felkutatásával. Az ingatlanközvetítő felelőssége, hogy a...
Sokszor találkozunk manapság azzal a problémával, hogy a gazdasági társaságokban a tulajdonosok nem mindig értenek egyet egymással, eltérő célok mentén kívánják irányítani a cégüket, és így érdekellentétek alakulnak ki. Mivel a gazdasági társaságok döntéshozatala főszabály szerint többségi elven nyugszik, így gyakran fordul elő az, hogy a tulajdonosok kisebb hányadának érdeke sérül, és akaratuk részlegesen sem tud érvényesülni. Erre az esetre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tö...
Az üzleti mediáció az üzleti, kereskedelmi életben a vitarendezés gyors, költséghatékony és magánjellegű formája, amelynek sikere a felek konszenzusra való képességétől függ. A vitában nem a felek által közösen megbízott közvetítő (mediátor) hoz a felek ügyében döntést, ő csupán segíti a feleket a konszenzus elérésében. A közvetítő személyes egyeztetéseken igyekszik feltárni az egyes álláspontok mögött rejlő gondolkodást, érdekeket, célokat, és az ezek közelítéséhez vezető lehetséges megoldás...
2016 februárjában nemcsak a magyar, hanem az európai médiában is futótűzként terjedt az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete a hozzászólások moderálása témakörben (Index-ügy). Akkor az EJEB döntése a véleménynyilvánítás szabadságának győzelmeként került interpretálásra a médiában: nincsen objektív felelőssége az adott oldal üzemeltetőjének a közzétett hozzászólások tartalma miatt. Az ügy hazai előzményének tekinthető a 19/2014. (V. 30.) számú alkotmánybírósági határozat, amel...
Talán kevesen tudják, hogy a munkáltató, valamint annak gazdasági társasági formában működő tulajdonosa (a továbbiakban: foglalkoztatói szervezet) a munkáltató munkavállalóira meghatározott feltételekkel közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapíthat meg, amelyeket a munkáltató mindenki számára elérhető módon köteles nyilvánosságra hozni. A munkavállaló személyiségi jogai ezen esetben is csak akkor korlátozhatóak, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével ...