A csekket ne nekem! – vízi revü egy felvonásban

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter , Dr. Otta Zsolt | 2018.09.06 | Ingatlan

Mindannyiunk rettegett rémálma, hogy a frissen megvásárolt ingatlan titkon nagy összegű közterheket görget maga előtt. Ideális esetben ezektől a terhektől a szerződéskötés napjára már megszabadulunk, azaz a volt tulajdonos kifizeti a felhalmozott tartozásokat. Aztán olyan eset is elképzelhető, hogy úgy állapodnak meg a felek, hogy a vételár egy részét arra fordítják, hogy a lakás végre fellélegezhessen a nyomasztó közterhek alól. De persze az is előfordulhat, hogy a szerencsétlen vevőnél jóval a szerződés aláírását és a tulajdonjog átszállását követően jelentkezik be a közműszolgáltató: „Adós, fizess!”

A felelősség közművenként máshogy alakulhat, helyhiány miatt ezért most csak egy szegmensre koncentrálunk: ki felelős a korábbi tulajdonos által felhalmozott víziközmű-díjért?

A válasz nem fekete-fehér, mint azt sokan gondolnák, ahhoz azonban hogy pontos választ tudjunk adni, segítségül kell hívnunk a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) idevágó rendelkezéseit.

A Vksztv. szabályozza a víziközmű-szolgáltatási jogviszonyt, e szerint a víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a felhasználóval (ez a legtöbb esetben a tulajdonos, de lehet más jogcímen lakást használó is) – felhasználási helyenként – közszolgáltatási szerződést köt. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

A Vksztv. azt is rögzíti, hogy  ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre (azaz a konkrét ingatlanra) vonatkozóan korábbi közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználás hely tekintetében milyen szankciókat alkalmazhat a felhasználóval szemben. Ilyen intézkedés a teljesség igénye nélkül pl.: (i) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja, (ii) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el, (iii) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja, (iv) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, (v) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

Na de ki felelős a tartozásért?

A Vksztv. szerint a víziközmű-szolgáltató jogszabályban rögzített tevékenységei körében felmerülő költségeit azzal a felhasználóval szemben jogosult érvényesíteni, akivel szemben fennálló közszolgáltatási szerződése körében azok felmerültek.

A hatályos jogszabály szerint tehát annak kell megfizetnie a felhalmozott víziközmű-szolgáltatási díjat, aki a felhalmozás idején szerződéses jogviszonyban állt a szolgáltatóval.

Azonban a Vksztv. tartalmaz egy rendelkezést, miszerint ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználási hely tekintetében a fent felsorolt következményeket (azaz korlátozhatja a szolgáltatást, vagy akár fel is függesztheti) alkalmazhatja. Azaz amennyiben a fogyasztási helyen felhalmozott tartozás van, valamennyi hivatkozott szankció foganatosításra kerülhet.

A szankciók alkalmazását tehát érdekes módon a törvény már nem a jogviszonyban álló személyhez köti, hanem a felhasználási helyhez.

Egy egyedi eset állhat tehát elő, ha eltitkolt vízszámla-tartozással szembesülünk az újonnan vásárolt ingatlannál: ugyan a tartozást a víziközmű nem hajthatja be rajtunk, az új felhasználón, azonban a szolgáltatás korlátozásával közvetve mégiscsak arra kényszeríthet minket, hogy fizessük be a korábbi lakót terhelő vízdíjat (vagy fussunk az előző lakó után, hogy rendezze a számlát). Hiszen ki akarna egy olyan ingatlanban lakni, ahol korlátozott a vízszolgáltatás? Vagy esetleg olyanban, ahol teljesen elzárták a csapokat?

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.