A környezet egyes elemeinek védelmére vonatkozó előírásokat bemutató első blogcikk után, melyen a föld védelmére vonatkozó néhány előírást ismertettünk, most egy másik kiemelten fontos környezeti elem, a víz védelméről ejtünk pár szót. Talán külön említeni sem szükséges, hogy a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint azok készleteire, minőségére – ide értve a hőmérsékleti viszonyait is – és mennyiségére. A védelem a felszíni vizek esetében kiterjed azok medré...
Néhány soron következő blogcikken keresztül a környezet egyes elemeinek védelmére vonatkozó előírásokat kívánjuk ismertetni. Ezek a szabályok evidenciának tűnnek, mégis érdemes időről időre feleleveníteni őket. Önmagában és összességében el lehet mondani, hogy minden környezeti elemet önmagában is, és a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiség...
Egy korábbi blogcikkben a jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenység lehetséges büntetőjogi következményeit mutattuk be. A jelen bejegyzés tárgya a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások egyes speciális szabályainak ismertetése. Hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban – mint miden hatóság eljárásban – alapvetően az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ügyfél a kapcsolattartás formáját nem válas...
Számos blogcikkben foglalkoztunk már a hulladékgazdálkodás előírásaival, ezen belül a közigazgatási szankciórendszerével, de nem esett még szó arról, hogy súlyosabb esetben a hulladékgazdálkodási előírások megsértése büntetőjogi szankciót is vonhatnak maguk után. A büntetőjogi tényállás pontos elnevezése a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése. A tényállás szerint arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, engedély nélkül vagy az engedély keretei...
A hulladéklerakási járulék dedikált célja a hulladéklerakás csökkentése, valamint a hulladéktörvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése. A hulladéklerakási járulék fizetésére a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve az egyes ártalmatlanítási művelet végzője köteles. Az érintett ártalmatlanítási műveletek a D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási műveletek. Fontos és a járulékfizetésre nem kötelezett hulladékgazdálkodók által szem előtt tartandó szabály, ho...
Több cikkben elemeztük már a hulladéktermelők, hulladékbirtokosok feladatait, kötelezettségeit, a jelen bejegyzésben pedig a konkrét adminisztrációs teendőket igyekszünk bemutatni. A besorolási kötelezettség A hulladék termelője vagy – ha a termelő nem állapítható meg – a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló jogszabályban meghatározottak szerint köteles besorolni. Ha a hulladék termelője vagy a hulladék birtokosa besorolási kötelezetts...
A korábbi bejegyzésekben már érintettük a hulladékbirtokosok felelősségét – ha máshogy nem, az ingatlantulajdonosokon keresztül –, nem árt azonban egy külön cikkben is foglalkozni a témával. Hulladékbirtokosnak tekintendő a hulladéktermelő, valamint bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van. A már sokszor idézett és hivatkozott, de a hulladékgazdálkodásban kulcsszerepet betöltő „szennyező fizet” elve alapján a hulladékbirtokos is felelős a hulladék kezeléséért, ...
A gyártót követően – a jelen cikkben – a hulladékgazdálkodás további fontos szereplőinek, a forgalmazóknak a felelősségével foglalkozunk. Definíció szerint a forgalmazó az adott terméket viszonteladónak, illetve fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, vagyis jellemzően a gyártó és a végfelhasználó között helyezkedik el. A forgalmazónak – pozíciójánál fogva – lehetősége van arra, hogy bizonyos kötelezettségeket a gyártótól átvállaljon. Így a forgalmazó megállapodást köthe...