Utolsó, általános környezetvédelmi blogcikkünkben a veszélyes anyagok és a hulladék hatása elleni védelem, valamint a zaj- és rezgésvédelem főbb előírásai bemutatásával foglalkozunk. A veszélyes anyagok és technológiák A veszélyes anyagok károsító hatása elleni védelem minden olyan természetes, illetve mesterséges anyagra kiterjed, amelyet a környezethasználó tevékenysége során felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége, mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, ...
Folytatjuk az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozó előírásokat bemutató blogcikk sorozatot, ezúttal a levegő, az élővilág, valamint az épített környezet védelmére vonatkozó előírások bemutatásával. A bevezetőből is látható, hogy a környezetvédelem nem csak a természetesnek mondható elemek (föld, víz levegő), hanem a mesterséges elemek, így épített környezet védelmét is előtérbe helyezi. A levegő védelme A levegő védelme a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, v...
A környezet egyes elemeinek védelmére vonatkozó előírásokat bemutató első blogcikk után, melyen a föld védelmére vonatkozó néhány előírást ismertettünk, most egy másik kiemelten fontos környezeti elem, a víz védelméről ejtünk pár szót. Talán külön említeni sem szükséges, hogy a víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint azok készleteire, minőségére – ide értve a hőmérsékleti viszonyait is – és mennyiségére. A védelem a felszíni vizek esetében kiterjed azok medré...
Néhány soron következő blogcikken keresztül a környezet egyes elemeinek védelmére vonatkozó előírásokat kívánjuk ismertetni. Ezek a szabályok evidenciának tűnnek, mégis érdemes időről időre feleleveníteni őket. Önmagában és összességében el lehet mondani, hogy minden környezeti elemet önmagában is, és a többi környezeti elemmel alkotott egységben és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével kell védeni. A környezeti elemek védelme egyaránt jelenti azok minőségének, mennyiség...
Egy korábbi blogcikkben a jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenység lehetséges büntetőjogi következményeit mutattuk be. A jelen bejegyzés tárgya a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások egyes speciális szabályainak ismertetése. Hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban – mint miden hatóság eljárásban – alapvetően az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ügyfél a kapcsolattartás formáját nem válas...
Számos blogcikkben foglalkoztunk már a hulladékgazdálkodás előírásaival, ezen belül a közigazgatási szankciórendszerével, de nem esett még szó arról, hogy súlyosabb esetben a hulladékgazdálkodási előírások megsértése büntetőjogi szankciót is vonhatnak maguk után. A büntetőjogi tényállás pontos elnevezése a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése. A tényállás szerint arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, engedély nélkül vagy az engedély keretei...
A hulladéklerakási járulék dedikált célja a hulladéklerakás csökkentése, valamint a hulladéktörvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése. A hulladéklerakási járulék fizetésére a hulladéklerakó üzemeltetője, illetve az egyes ártalmatlanítási művelet végzője köteles. Az érintett ártalmatlanítási műveletek a D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási műveletek. Fontos és a járulékfizetésre nem kötelezett hulladékgazdálkodók által szem előtt tartandó szabály, ho...
Több cikkben elemeztük már a hulladéktermelők, hulladékbirtokosok feladatait, kötelezettségeit, a jelen bejegyzésben pedig a konkrét adminisztrációs teendőket igyekszünk bemutatni. A besorolási kötelezettség A hulladék termelője vagy – ha a termelő nem állapítható meg – a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló jogszabályban meghatározottak szerint köteles besorolni. Ha a hulladék termelője vagy a hulladék birtokosa besorolási kötelezetts...