A klasszikus mondás szerint nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Az adminisztráció gyakran számít „nem szeretem” tevékenységnek, a jelentősége épp ezért lehet nagyobb, mint gondolnánk. A hulladékgazdálkodásban a hulladékmérleg egyensúlya miatt kiemelt fontossága van a pontos nyilvántartásnak és adatszolgáltatásnak. Érdemes tehát megvizsgálni az ezzel kapcsolatos lényeges kötelezettségeket, határidőket.
A nyilvántartás vezetésére kötelezettek köre igen széles. A hulladék ...
Kategória: Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás
A környezetvédelmi törvény korábban keretjelleggel határozta meg a környezeti hatások vizsgálatára vonatkozó kötelezettség alkalmazása alóli mentesítés szabályait akként, hogy konkrét esetek meghatározása nélkül pusztán a mentesítésre alapot adó esetek törvényi szinten való megállapításáról rendelkezett.
Az egyes eseteket részletesen tartalmazó törvényi rendelkezések nem kerültek elfogadásra.
A környezetvédelmi törvény 2025. december 30-án hatályba lépett módosítása szabályozási tartalo...
Korábban több blogcikkben foglalkoztunk különböző tárgyú és típusú szankciókkal, bírságokkal. Érdemes azonban nem csak a negatív, hanem a pozitív tartalmú változásokat is ismertetni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása során jelent meg egy új lehetőség, nevezetesen a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházás, felújítás adókedvezménye.
A kedvezmény főbb előírásait és feltételeit ismertetjük ebben a blogcikk...
Az ESG (Environmental, Social, Governance) egyre elterjedtebb és egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok életében. És bár nemrég elhalasztásra került a magyar szabályozás bevezetése bizonyos területeken és szűkítette a kötelezettek körét, mégis érdemes rátekinteni a friss szankciók rendszerére.
A szabályozás deklarált célja az ESG törvény [2023. évi CVIII. törvény], valamint annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által előírt kötelezettségek megszegése esetére átlátható, a j...
Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztunk a jelentősen megemelt környezetvédelmi bírságtételekkel. A bírságösszegek nagyságrendekkel történő megemelése azonban nem csak a szűken vett környezetvédelem, hanem a hulladékgazdálkodás terén is megjelent.
A hulladékgazdálkodási bírság mértékének felső határa
természetes személy esetén 50 millió forint,
jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig 500 millió forint lett.
Amennyiben a hulladékgazdálkodási bí...
Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztunk egy új jogintézménnyel, a kiemelt környezetvédelmi szabályszegéssel. A kiszabható bírságtételek mellett érdemes megemlíteni az egyéb hátrányos jogkövetkezményeket is.
A tevékenységre kiható jogkövetkezmény, hogy a környezetvédelmi hatóság a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető tevékenységének gyakorlását a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövető ekkénti minősítését eredményező döntés véglegessé válását követően a jogsértő tevé...
Egy korábbi blogcikkben érintettük a vállalkozások klímagázokkal kapcsolatos kötelezettségeit, ide értve a nyilvántartási kötelezettséget is. A nyilvántartási kötelezettség mellett ugyanakkor a vállalkozásokat regisztrációs kötelezettség is terheli, figyelemmel arra, hogy a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKH) is vezet nyilvántartást a klímagázokkal kapcsolatosan.
Az NKH egységes adatbázist hoz létre és üzemeltet, melynek célja a klímagázok forgalomba helyezésének, felhasználásának és ártalm...
A hatóságok kezében eddig is jelentős fegyver volt a egyes jogellenes tevékenységekkel kapcsolatosan a bírság, mint joghátrány alkalmazása, de a legutóbbi módosítás ha lehet, még elrettentőbbé tett ezt a szankciót. A kiszabható tételek ugyanis jelentős mértékben növekedtek. Ezt szeretnénk néhány példán keresztül illusztrálni.
Az új bírságtételeket tartalmazó módosítás 2025. május 1-jén lépett hatályba, és azokat a módosítás hatálybalépése után elkövetett szabályszegésekkel összefüggésben i...