Lassan már kezd kikopni az emlékezetből, amikor még az első fokú hatósági döntésekkel szemben fellebbezésnek volt helye. Egy nemrég megszületett jogszabály-módosítással most bizonyos ügyekben ismét visszaállt ez a rendes jogorvoslati lehetőség. A változás egyes környezetvédelmi hatósági eljárásokat érint. Az érintett eljárások az alábbiak: • a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. 1–3. számú mellékle...
A környezetvédelmi ügyekben kiemelt fontossága van annak, hogy az érintett lakosság megfelelő mértékű és tartalmú információhoz jusson, valamint kifejthesse a véleményét. Ennek egyik eszköze a közmeghallgatás intézménye. Közmeghallgatást az alábbi esetekben kell tartani: a) amennyiben a környezetvédelmi hatóság az érdekeltet felülvizsgálatra kötelezi azért, mert nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, továbbá a környezeti hatásvizsgálat vagy az egységes környezethasználati engedélyezés ha...
A környezetvédelmi biztosítás megváltozott szabályaival foglalkozó utolsó cikk a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat ismerteti. Céltartalék képzésére a hulladéklerakó üzemeltetője köteles. A céltartalék azt hivatott szolgálni, hogy fedezetet nyújtson a hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására alkalmas költségekre, továbbá a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszt...
Egy 2 héttel ez előtti blogbejegyzésben ismertettük környezetvédelmi biztosítás megváltozott szabályainak főbb elemeit. A mostani cikk a pénzügyi biztosítékra vonatkozó előírásokat mutatja be. A pénzügyi biztosíték formái az alábbiak lehetnek azzal, hogy a pénzügyi biztosíték képzésére kötelezett a pénzügyi biztosíték formáját maga választja meg: a) biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, biztosító által nyújtott kezesi biztosítás, vagy garancia, b) a hitelintézet által...
Egy korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a 2022. évi hulladéktörvény módosítása változást hozott a biztosítékok terén is. A jogi környezet újabb változása indokolttá teszi, hogy ismét foglalkozzunk a környezetvédelmi biztosítás kérdésével. A környezetvédelmi biztosítás megkötésére olyan gazdálkodó szervezet köteles, (i) amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik, (ii) amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási...
Két korábbi blogbejegyzésben is foglalkoztunk a visszaváltási díj rendszer gyártókra és forgalmazókra vonatkozó előírásaival. Most érintsük röviden a fogyasztókra vonatkozó szabályokat. Mi az, ami egy fogyasztót a leginkább érdekelheti? Vélhetően a rá vonatkozó előírások, valamint maga a díj. Nézzük meg tehát az ezekre a kérdéskörökre vonatkozó legfontosabb előírásokat. Amennyiben a termék kötelezően visszaváltási díjas, de nem újrahasználható, úgy darabonként 50 forint visszaváltási dí...
Egy korábbi blogbejegyzésben elkezdtük bemutatni a visszaváltási díj rendszerének egyes fontosabb elemeit, valamint a gyártók kötelezettségeit. A folytatásban a forgalmazó lényegesebb jogait és kötelezettségeit mutatjuk be röviden. A rendelet alkalmazásában forgalmazónak minősül a visszaváltási díjas terméket a fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, amely a rendelet alapján visszaváltási helyet működtet. Lényeges elem, hogy a forgalmazó a terméket közvetlenül a fogasztónak ér...
A hazai hulladékgazdálkodás folyamatban lévő új alapokra helyezésének egyik lényeges fejezete a visszaváltási díj rendszer bevezetése. Jelen blogbejegyzésben röviden ennek a rendszernek a legfontosabb elemeit szedjük össze. Elsőként érdemes megnézni, mi tartozik a kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe. A paletta elég széles, ide tartoznak ugyanis a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üv...