Cikksorozatunk korábbi írásaiban megvizsgáltuk, hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben, továbbá, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak.  Jelen cikkünkben pedig azzal foglalkozunk, hogy ki a szerzői jog jogosultja. Az Szjt. igen egyértelműen kimondja, hogy a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, azaz a szerzőt. Ám hiába ez a határozott rendelke...
Az alapítvány céljának „módosítása” Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Semmis az alapító okiratban az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik. Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul,...
A lassan két éve hatályban lévő új polgári perrendtartással, általánosságban véve, egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk (itt). A törvény szabályai a perkoncentráció elvét szem előtt tartva arra ösztönzik a feleket, hogy minél előbb adják elő valamennyi tényállítást, nyilatkozatot, bizonyítékot annak érdekében, hogy a per minél előbb befejeződhessen. Az elsőfokú eljárás két szakaszában, a perfelvételi szakban, illetve az érdemi szakban is egyaránt lehetőség van a kereset megváltoztatására, ...
Cikksorozatunk első részében megvizsgáltuk, hogy mitől szellemi alkotás egy szellemi alkotás, és hogy mely műveket részesíti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerzői jogi védelemben. Így a kedves Olvasó már tisztában van a szerzői jogi védelem ún. területi és minőségi követelményével. Jelen cikkünkben pedig számba vesszük, hogy melyek azok a művek, amelyek az Szjt. szerint nem minősülnek jogvédelem alatt álló szellemi alkotásnak, azaz nem részesülnek szerzői jogi véd...
Az élettársak vagyoni viszonyai hasonló logika alapján épülnek fel, mint a házastársak esetében. Az élettársak rendezhetik az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel, és ennek hiányában létezik egy törvényes vagyonjogi rendszer. Az élettársak vagyoni viszonyait szabályozó szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy jogszabál...
Jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre, általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, és általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy. Különösen összeolvadás esetén fordul elő, hogy a kettő vagy több jogelőd cég működésével összefüggő okból több munkavállaló munkaviszonyát kívánják megszüntetni. Nem minden ese...
Több korábbi blogbejegyzésben foglalkoztunk a hulladékgazdálkodás szankciórendszerével, ezen belül is a bírság kiszabásának feltételeivel, szabályozásával. Fontos eleme volt mindeddig a szabályozásnak – és itt nem csak a hulladékgazdálkodási bírságról, hanem egyéb hatósági bírságról is beszélünk –, hogy a hatóságok a kis- és középvállalkozásokkal szemben kizárólag az első esetben előforduló jogsértés esetén – bizonyos kivételektől eltekintve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkal...
A Ptk. szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Emellett a jogszabály rögzíti azt is, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést...