Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
A Ptk. alapvetően fenntartja az ajánlati kötöttség megszűnésére vonatkozó korábbi szabályokat.
Változatlan a szabályozásban mindenekelőtt az, hogy a kötöttség időtartamának meghatározása az ajánlat címzettjének válaszadási lehetőségétől függ. Ennek a kérdésnek a megválaszolására a Ptk. is a jelenlevők és távollevők közötti megkülönböztetést alkalmazza.
A törvény pontosítja ugyanakkor az 1959-es Ptk.-ban rögzített szabályt, kimondva, hogy akkor tekinthető jelenlévők közöttinek a jognyila...
Az Ecovis Zalavári Legal Hungary (az Ecovis Zalavári Ügyvédi Iroda) az Ecovis hálózaton keresztül számos országban tart fenn más ügyvédi irodákkal együttműködést.
Irodavezető partnerünk, Dr. Zalavári György az Egyesült Arab Emírségekben praktizáló kollégánkkal, Jakob Kisser ügyvéddel, a STROHAL LEGAL partnerével készítette az alábbi interjút, amelynek célja, hogy bemutassuk az Ecovis Zalavári Legal Hungary ügyvédi irodával együttműködő munkatársunkat azon magyar ügyfeleinknek és potenciáli...
A 2025. augusztus 19. napjától hatályos új polgári perrendtartási szabályok egyik figyelemre méltó újítása az egyszerűsített peres eljárás.
Egyszerűsített peres eljárás: gyorsabb ítélet, szigorúbb szabályok
Az eljárás célja, hogy a felek előzetes megállapodása alapján gyorsabb és koncentráltabb perlefolytatást tegyen lehetővé. Bár a szabályozás új, már most érdemes megismerni a részleteit, különösen azoknak, akik szerződéses jogvitáik esetében a pereskedés időigényét csökkentenék.
Milyen ü...
A Ptk. rögzíti, hogy szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére. Ez, bár triviálisan hangzik, mégsem az, hiszen az elmaradt szolgáltatás természetbeni teljesítését, illetve annak bírói úton történő kikényszerítését jelenti. A szerződés lényegéhez tartozik, a felek azért kötnek szerződést, hogy a szükségleteik kölcsönös kielégítésére alkalmas javakhoz, a szolgáltatásokhoz hozzájussanak.
A szükségletek kielégítése elvileg végbemehet n...
A közös tulajdon számos élethelyzetben előfordul, legyen szó öröklésről, házassági vagyonközösség megszűnéséről vagy akár közös ingatlanbefektetésről. Amikor a tulajdonostársak között érdekellentét alakul ki, gyakran merül fel a kérdés: hogyan lehet megszüntetni a közös tulajdont, és milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre? Cikkünkben áttekintjük a közös tulajdon megszüntetésének módjait, a peres eljárás menetét, valamint kitérünk az 1/2017. (IX.11.) PK véleményben foglalt specialitásokr...
Az örökségről történő lemondás a Ptk. szerint is az öröklésre jogosult és az örökhagyó között létrejött szerződés, szemben a visszautasítással, amely az örökösnek az örökség megnyílása (az örökhagyó halála) után tett egyoldalú jognyilatkozata.
A lemondás létrejöttére az élők közötti szerződési szabályok vonatkoznak, azzal a fontos különbséggel, hogy a lemondási szerződést csak írásban lehet érvényesen megkötni. A lemondás értelmezésénél is az élők közötti jogügylet értelmezésére vonatkozó ...
Korábban blogunkban részletesen bemutattuk, hogy a közös tulajdon megszüntetése során a bíróság milyen lehetőségekkel élhet annak érdekében, hogy a tulajdonosi konfliktust véglegesen rendezze. A Kúria Pk. 1/2017. (IX. 11.) számú véleményének 3. pontja szerint kivételesen lehetőség volt vagylagos (alternatív) rendelkezések alkalmazására, például úgy, hogy az egyik tulajdonostársat megváltásra kötelezték, azzal, hogy ennek elmaradása esetén árverést rendeltek el.
Ez a gyakorlat 2025 januárjá...
Házassági vagyonjogi szerződést házasulók és házastársak köthetnek, ennek értelmében még a házasságkötés előtt létrehozható a megállapodás, de akár a házasság fennállása alatt, lényegében bármikor.
Annak, hogy a házastársak a házasság fennállása alatt kössenek vagyonjogi szerződést, csak annyi észszerű korlátja van, hogy a szerződés a jövőre, a még fennálló életközösség idejére rendezze a vagyoni viszonyokat – tekintve, hogy nem házassági vagyonjogi szerződés az a megállapodás, amely csupá...




