Jelen cikkünkben folytatjuk a különélő szülő és gyermek kapcsolattartásának szabályait, külön kitérve a felelősségi szabályokra és a kapcsolattartási jog korlátozására.
Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.
Ebbe a körbe mind a feleslegesen felmerült kiadások, mind az egyéb vagyoni és nem vagyoni jellegű károk megtérítésének kötelezettsége b...
Kategória: Minden egyéb, ami érdekelheti
Ki lehet a gyermek gyámja?
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Palotai-Farkas Tímea | 2021.10.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll, melyek egymást kizáró jogintézmények. Gyám kirendelésére csak akkor kerül sor, ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt. Ennek oka lehet, ha mindkét szülő meghalt, mindkét szülő felügyeleti jogát megszüntette a bíróság, vagy a felügyeleti joguk szünetel. A gyám gondozza, neveli a felügyelete alatt álló kiskorút, emellett kezeli vagyonát, és törvényes képviselőjének minősül.
A gyermek gyámja az a nagykorú személy lehet, akivel s...
Az egyezség szabályozása a Ptk.-ban
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.10.28 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A már nem is annyira új Ptk. a kötelmekre vonatkozó közös rendelkezések között szabályozza a régi Ptk.-ban a szerződésmódosítás körébe tartozó anyagi jogi egyezséget. Az egyezség tipikusan olyan jogintézmény, amely általánosabb érvénye miatt valamennyi polgári jogi kötelezettség tekintetében alkalmazható.
A régi Ptk. miniszteri indokolása szerint az egyezséget bármilyen követelésnél alkalmazni lehet, és a bírói gyakorlat is erre a következtetésre jutott: egyezséggel a felek nemcsak kötelmi ...
Számos cikkben foglalkoztam már azzal a jelenséggel, hogy ismeretlen személyek a bankszámlatulajdonosok banki azonosító adatait különböző módszerekkel megszerzik, és azt felhasználva olyan utalásokat hajtanak végre a bankszámláról, amiket a számlatulajdonos egyáltalán nem hagyott jóvá, sőt ezekről az utalásokról nem is tud. Az ilyen jellegű csalások során a károsult számlatulajdonos azzal keresi meg a számlavezető bankját, hogy jóvá nem hagyott fizetési művelet történt, és kéri a számlájáról ...
Ha a vad tilosban jár – vadkár a gyakorlatban I.
Dr. Jean Kornél , Dr. Tóth Blanka | 2021.10.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti
A föld tulajdonosainak és azok használóinak egész éves kihívást jelent a vadállatok által okozott károk kiküszöbölése. A kordában nem tartott vadállomány a mező-, illetve erdőgazdálkodásban is jelentős károkat okozhat. A vadak körében felmerülő károk négyféleképpen tipizálhatóak (vadkár, vadászható állatok által okozott kár, vadászati kár és vadban okozott kár), amelyekre eltérő felelősségi szabályok vonatkoznak.
Cikksorozatunk első részében a vadkár témáját járjuk körbe.
A vadkár a gímsz...
A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
A kapcsolattartás joga – ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik – a fent...
A családi adóvisszatérítésről röviden
Dr. Molnár Gergő Zsolt , Dr. Palotai-Farkas Tímea | 2021.10.07 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Megjelent a családi adóvisszatérítésről szóló kormányrendelet, mely alapján a családi adókedvezményre jogosult magánszemélyeknek, valamint a gyermeket nevelő katásoknak, ekhósoknak, egyéni vállalkozóknak és őstermelőknek jár az adóvisszatérítés.
Ki jogosult rá?
Az Szja törvény szerinti családi adókedvezményre jogosult
a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, csal...
Az előzetes szerződésszegés szabályai a Ptk.-ban
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2021.09.30 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Az „új” Ptk. egyik újdonsága, hogy külön nevesíti az úgynevezett előzetes szerződésszegés szabályait.
Eszerint, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat.
Továbbá, amennyiben a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kija...