Évekkel ezelőtt megkezdődött az a folyamat, mellyel a jogalkalmazók kezdenek már megbarátkozni: bírósági és hatósági eljárásokban meghatározott ügyfelek kizárólag elektronikus úton tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal, hatóságokkal. Ez az előírás nemcsak kérelmekre, beadványokra, de a jogorvoslati eljárásokra is irányadó. A fő kapcsolattartási felület és mód a hatósági eljárásokban a véleményem szerint logikus és jól használható e-papír felület. A helyzet azonban csak látszólag egyszerű...
Immár 5. éve van hatályban az új közigazgatási perrendtartás, ami több újítást honosított meg a közigazgatási perekben. Az egyik legfontosabb vívmánynak minősíthetjük, hogy a bíróságoknak jóval szélesebb körben van lehetőségük a keresettel támadott közigazgatási határozatok megváltoztatására. Nézzük meg, milyen döntési lehetőségei vannak a bíróságnak abban az esetben, ha a keresetet alaposnak találja: a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, a közigazgatási cselekményt megsemmis...
A 2022. január 1-jével hatályba lépő jogszabály megalkotásának hátterében egy közel 9 évig folyó per, illetve számos eljárás hosszúságával kapcsolatban megállapított jogsértések sorozata állt. A vonatkozó jogszabály keretet adva a polgári peres eljárások ésszerű időtartamának, összességében azt 60 hónapban határozza meg az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig. Így az eljárási szakaszok időtartama nem haladhatja meg az elsőfokú eljárá...
Arról már korábban is írtunk, hogy ha a pénzügyi szolgáltatóval a fogyasztó vitás helyzetbe kerül, úgy a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat segítségért, azzal az előfeltétellel, hogy előzetesen megkísérelte vitás ügyét rendezni a pénzügyi szolgáltatóval. Idén januártól azonban változás történt a Pénzügyi Békéltető Testület előtt folytatható ügyintézési lehetőségekben, ugyanis megváltozott a digitális ügyintézés módja. Korábban egy alkalmazást kellett letölteni az elektronikus ügyintézé...
Egy eddig kevésbé ismert, ugyanakkor rendkívül fontos jogintézményre szeretnénk felhívni kedves olvasóink figyelmét: a szerződésátruházás jogintézményére. Miről is szól ez a jogintézmény? A Ptk. 6:208. §-a szabályai alapján egy háromoldalú megállapodással „a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.” A...
A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó házastársa (vagy bejegyzett élettársa) örökölhet leszármazó, illetve szülő mellett is, feltétele annyi, hogy az örökhagyó halálakor is fennálljon az életközösség. Amennyiben a leszármazó, illetve szülő sem él már, akkor egyedüli örökösnek tekinthető. A házastársat a leszármazó mellett egy gyermekrész (állagörökség) és az örökhagyóval közösen lakott lakáson, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog...
A Ptk. szerint az elhunyt személy jogutódait megilleti a kegyeleti jog, amely a halott emlékének megsértése miatt juttatható érvényre. Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. [Ptk. 2:50. § (1)–(2) bekez...
A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be (egy kiskapu van csak: a kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik, legkorábban házasodni 16 évesen lehet).  A kiskorúságon belül a polgári jog szabályai megkülönböztetnek korlátozottan cselekvőképes kiskorút, aki a 14. életévét betöltötte, és cselekvőképtelen kiskorút, aki a 14. életévét nem töltötte be (a korlátozott cselekvőképesség és a nagykorúság eléréséhez a születés percét és óráját nem, csak a ...