Szerző: Dr. Jean Kornél
A 2016. évi LXXVII. törvény egészítette ki a biztosított követelés-átruházásáról (és megterheléséről) szóló Ptk. rendelkezéseket egy új bekezdéssel. Az újonnan beiktatott rendelkezés a biztosított követelés zálogjoggal való megterhelését, azaz alzálogjog alapítását szabályozza. [Ptk. 5:99. § (4) bekezdés]
A Ptk. eredetileg az alzálogjogról csupán egyetlen rendelkezést tartalmazott, mégpedig a zálogjog érvényesítése kapcsán, és ez a rendelkezés magában foglalta az alzálogjog meghatározását ...
A Ptk. szerint semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúak érdekeinek védelmében néhány jognyilatkozatuk még gyámhatósági jóváhagyással sem lesz érvényes.
Ezek a kiskorú vagyona terhére tett jognyilatkozatok: az ajándékozás, az idege...
2023 január 1-jén lépett hatályba az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, amelynek célja a mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaságok fiatalabb generációnak történő átadásának megkönnyítése. Jelen cikkünkben ezen szabályozás általánosabb tudnivalóit szeretnénk bemutatni.
A hatályba lépő jogszabály lehetővé teszi a gazdaságok (mezőgazdasági őstermelői és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói gaz...
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző két cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait, valamint megvizsgáltuk a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét. Cikksorozatunk következő részében a haszonbérleti díj adózásának főbb szabályait tekintjük át.
A termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII...
Korábbi írásunkban már volt szó arról, hogy a kiskorú gyermek milyen esetekben kerülhet gyámság alá, ki lehet gyám, illetve arról, hogy a gyámságnak milyen formái vannak. Így a jelen cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy a gyámság mint jogintézmény, illetve a gyám tisztsége milyen esetekben szűnik meg, illetve, hogy a megszűnést követően milyen kötelezettségei vannak még a gyámnak.
A Ptk. tételesen felsorolja ezen megszűnési okokat. A gyámság törvény erejénél fogva történő megszűnéséne...
A Ptk. szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
A mások személyét érintő értékítéleteinket normális esetben az adott személlyel kapcsolatos, magatartásával és viselkedésével, cselekvésével összefüggő, azokról tudósító adatokból, információkból vonjuk le. Ezért kiemelt fontosságú jogpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a mások értékelésére alkalmas, a ...
A házassági pereket, így a bontópereket is a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a különleges eljárások között szabályozza, és bizonyos eljárásjogi kérdésekben ezekben a típusú perekben különös szabályokat rendel alkalmazni az általános szabályok mellett.
A Pp. a házassági perek tekintetében különleges szabályokat állapít meg például az illetékesség és a perindítás vonatkozásában. Ugyanígy különleges szabályok vonatkoznak házassági bontóperben a perfe...
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. törvény (Tht.) a tulajdonostársak számára biztosítja azt a jogot, hogy a bíróságtól kérjék a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását.
A tulajdonostárs fogalmát az ítélkezési gyakorlat az esetek többségében szigorúan értelmezi, és csak azt a személyt tekinti perindításra jogosultnak, aki a határozathozatal időpontjában az ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzett tulajdonos. A perindítási jogosultság gyakorlásához tehát általában n...