A Kúria döntése alapjául szolgáló tényállás szerint a kezes készfizető kezességet vállalt egy Zrt.-nek a jogosulttal szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A kezes kötelezettségvállalását közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló és tartozáselismerő nyilatkozattal erősítette meg, amelyben vállalta, hogy helytállási kötelezettségét 2018. augusztus 31-ig teljesíti.  A Zrt. felszámolás alá került, felszámolásának kezdő időpontja 2018. június 11. volt. A követe...
A Ptk. cégvezetőkre vonatkozó szabályozása lényegében megegyezik az azt megelőző rendelkezésekkel.  A cégvezető olyan munkavállalója a társaságnak, akit a legfőbb szerv az ügyvezetési feladatokban való közreműködésre jogosít fel.  A cégvezető fogalom törvényi definíciójának része az, hogy a társasággal munkaviszonyban kell állnia, márpedig a törvényi definíciókat a felek közös megegyezéssel sem változtathatják meg, ezért ezt a követelményt eltérést nem engedő szabálynak kell tekinteni.  [r...
A régi Ptk. még nem szabályozta az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeit. Hogy ilyen szabályozásra szükség van, jól mutatja az, hogy a bíróságok kénytelenek voltak állást foglalni ebben a kérdésben, és ez az állásfoglalás nem is volt vita nélküli. Két lehetséges álláspont ütközött ebben a kérdéskörben. Az egyik szerint az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés mint jogszabályba ütköző szerződés semmis, és ekkor az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ennek ...
A 2022. január 1-jével hatályba lépő jogszabály megalkotásának hátterében egy közel 9 évig folyó per, illetve számos eljárás hosszúságával kapcsolatban megállapított jogsértések sorozata állt. A vonatkozó jogszabály keretet adva a polgári peres eljárások ésszerű időtartamának, összességében azt 60 hónapban határozza meg az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig. Így az eljárási szakaszok időtartama nem haladhatja meg az elsőfokú eljárá...
2021. december 22-én hirdette ki a Magyar Közlöny (237. szám) az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvényt, amely jelentős változást hozott a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény). Cikksorozatunk első két részében részletesen szóltunk a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó adásvételi szerződések, illetve haszonbérleti szerződések esetén a hirdetményi úton történő közlési é...
A Kúria Polgári Kollégiumának összevont polgári-gazdasági jogegységi tanácsa a 4/2013. Polgári Jogegységi határozatában akként foglalt állást, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti „szerződésen alapuló tartozás” fogalmába mind a szerződésben az adós által vállalt, mind a szerződésből eredő egyéb – a hitelező által az adóssal a pénzkövetelés megismeréséhez szükséges terjedelemben közölt – h...
A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó házastársa (vagy bejegyzett élettársa) örökölhet leszármazó, illetve szülő mellett is, feltétele annyi, hogy az örökhagyó halálakor is fennálljon az életközösség. Amennyiben a leszármazó, illetve szülő sem él már, akkor egyedüli örökösnek tekinthető. A házastársat a leszármazó mellett egy gyermekrész (állagörökség) és az örökhagyóval közösen lakott lakáson, a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon holtig tartó haszonélvezeti jog...
A Ptk. szerint az elhunyt személy jogutódait megilleti a kegyeleti jog, amely a halott emlékének megsértése miatt juttatható érvényre. Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg. [Ptk. 2:50. § (1)–(2) bekez...