Betegszabadság A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos ré...
A Ptk. értelmében a gyermek nevének meghatározása a szülői felügyeleti jogok egyik részjogosítványa. Mind a gyermek nevének meghatározása, mind annak megváltoztatása különleges súlyú jog, illetve kötelezettség, hiszen ezt a jogot az a szülő is gyakorolhatja, akit egyébként a szülői felügyeleti jogok összességükben nem illetnek meg. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a gyermek nevének meghatározása a Ptk. szerint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések közé tartozik, amelyről a külön élő szül...
Előző cikkünkben szót ejtettünk arról, hogy abban az esetben, hogyha a várt örökség nem más, mint adósság, nem azt jelenti, hogy az az örökhagyó helyett kell majd fizetnie az örökösnek a teljes tartozást. Ilyenkor van mód arra, hogy az örökségéről lemondjuk vagy visszautasítjuk azt. Jelen cikkünkben rámutatunk, hogy mi a különbség a visszautasítás és a lemondás között. Lemondás az örökségről A lemondás esetén a törvényes öröklésre jogosult az örökhagyóval kötött kétoldalú nyilatkozatb...
A korlátolt felelősségű társaság működése során előfordulhat, hogy a társaság tagjának olyan tartozása van, amelyet nem tud megfizetni, ezért vele szemben végrehajtási eljárás indul. A végrehajtási eljárás során a végrehajtó a tag üzletrészét is lefoglalja és bizonyos esetekben annak árverés útján történő értékesítésére is sor kerülhet. Milyen jogok illetik meg ebben az estben az elővásárlási joggal rendelkező többi tagot? Mikor kerül sor az üzletrész árverezésére? Cikkünkben ezekre a kérd...
A – már nem is annyira új – Ptk. külön alpontban szabályozza a hibás teljesítésnek azon esetét, amikor a szolgáltatott dolog nem a fizikai tulajdonságai miatt nem felel meg a szerződésben vállalt tulajdonságoknak, hanem a hozzá kapcsolódó jogi korlátok miatt szenved hibában, hiányosságban. A kötelezettnek ugyanis a szolgáltatást nem csupán fizikai hibáktól mentesen, hanem „jogtisztán” kell nyújtania; ennek hiányában éppúgy hibásan teljesít, mintha a szolgáltatásban fizikai hiba lenne. A...
A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban, míg a második részben a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintettük át. Cikksorozatunk harmadik részében a más célú hasznosítás iránti kérelem és eljárás szabályozását vesszük át. Mindenekelőtt azt fontos tisztázni – habár erre már utaltunk cikkünk első részébe...
Mikor két ember úgy dönt, hogy összeköti az életét, a boldogító igen kimondásának gyakorlásán kívül egyéb dolgokra is gondolniuk kell. Mégpedig arra, hogy a házasságuk, amit kötni kívánnak tényleg érvényes lesz-e és valójában házasságot köthetnek-e egymással. A házasság akkor jön létre, hogyha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A nyilatkozat feltételhez vagy határidőhöz nem köthető. Amennyiben a kölcsönös kije...
A szülői felügyelettel kapcsolatos rendelkezések tekintetében a Ptk. meghatározó szabályokat fenntart, ugyanakkor bizonyos szintén meghatározó kérdésekben változásokat hoz, és alapvetőek a szerkezeti változtatások. Ami a szülői felügyelet tekintetében kodifikált változásokat illeti, ezek részben elvi, részben gyakorlati jelentőségűek. Kiemelt súlya van annak – tekintve, hogy a mindennapok családjogában használt terminológia változását is maga után vonja –, hogy ha a szülők között kell dönt...