Szerző: Dr. Jean Kornél
2016 óta a fiatal házaspárok új lakás építéséhez, vásárlásához megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezményt (a továbbiakban: CSOK) vehetnek igénybe, amely támogatás mértékének legmagasabb összege a vállalt gyermekekre tekintettel:
egy gyermek esetén 600.000 Ft,
két gyermek esetén 2.600.000 Ft,
három vagy több gyermek esetén 10.000.000 Ft.
A vonatkozó jogszabály a gyermekvállalás teljesítésére különböző határidőket is előír, szintén a gyermekek számától függően, az alá...
A Ptk. a korábbi családjogi törvény (Csjt.) szülői felügyelet gyakorlása szempontjából meghatározó rendelkezését tartja fenn azzal, hogy a különélő szülő számára alapvető jogosítványokat biztosít. Vagyis – bár nem ő a szülői felügyelet teljes körű gyakorlója, hacsak nem korlátozzák vagy vonják meg ilyen irányú jogosítványait – a gyermek életét érintő lényeges kérdésekben a másik szülővel együtt dönt.
Ez természetesen nemcsak jog, hanem kötelezettség is, azaz a különélő szülőnek is részt k...
A Ptk. korábban nem rendelkezett arról a lehetőségről, hogy a szülők váltva gondozzák-neveljék a gyermeküket (váltott gondoskodás), de ennek a megoldásnak az alkalmazhatóságát nem is zárta ki.
A 2021. évi CXXII. törvény azonban 2022. január 1-jei hatállyal jelentős változtatást léptetett életbe annak kifejezett rögzítésével, hogy a szülők a közös szülői felügyeletet akként is gyakorolhatják, hogy felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.
[...
A házastársi vagyonközösség keretei között az alvagyonok – vagyis a közös vagyon és a férj, valamint a feleség különvagyona – jogilag ugyan elkülönülnek, gyakorlatilag azonban nem feltétlenül, így a közös vagyon megosztása előtt tisztázni kell, hogy mi képezi a közös vagyont és mely vagyoni elemek tartoznak a különvagyonba. A teljes körű vagyoni rendezés a Ptk. által is kiemelt elvét szolgálja a vagyonmérleg-készítés.
A házassági életközösség fennállása alatt az észszerű és okszerű, mind az ...
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait. Jelen cikkünkben a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét vizsgáljuk meg közelebbről.
Az Fétv. rendelkezése értelmében a legalább 10 éves időtartamú haszonbérleti szerződések esetében a szerződő feleknek joguk van arra, hogy bizonyos időközönként kezdeményezzék a haszonbérleti szerződés módosításá...
Mt. szerinti határidőről akkor beszélünk, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására határidőt ír elő.
A határidőt napok, hetek, hónapok, illetve évek szerint kell számítani. Főszabály szerint a határidő kezdő napja a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő nap, lejárata pedig a határidő utolsó napja, kivéve, ha a határidő lejárata az általános munkarend szerinti heti pihenőnapra ...
Cikksorozatunk jelen részében a munkaviszony megszüntetése és a munkaviszony felmondással való megszüntetése körében történő módosításokat vesszük sorra.
A munkaviszony három módon szüntethető meg; közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással. Főszabály szerint a munkáltató által közölt felmondással, azonnali hatályú felmondással történő munkaviszony megszüntetése estén indokolási kötelezettség áll fenn. Ez alól kivételt jelent például felmondás esetében a nyugdí...
A házasság felbontásának jogi vonatkozásait rendezi a – már nem is annyira új – Ptk. és a családjogi törvény (Csjt.), mely a korábbi szabályozásnak megfelelően fenntartja az ún. feldúltság elvét.
Az európai országokban a bontás megengedett, ugyanakkor a különböző jogrendszerek bontójogi megoldásai nem azonosak.
Ami a bontójogi elveket illeti, ismert az ún. vétkesség elve, amely szerint a házasság felbontására csak valamelyik (mindkét) fél családjogi szempontból felróható magatartása ad al...