Gazdasági társaságok esetében felügyelőbizottság létesítése csak akkor kötelező, ha ezt jogszabály előírja. A Ptk.-ban rögzített általános szabályok egy ilyen esetkört ismernek, nevezetesen azt, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt. Ilyen esetben is lehetőség van arra, hogy az üzemi tanács lemondjon a részvétel jogáról, ekkor a do...
Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az agrár-törvénycsomagot, amely többek között módosítja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) és a Fétv.-t. A módosítások egy része 2024. január 1-jén már hatályba lépett, néhány szabály azonban csak április 1-től kezdve lesz irányadó. Cikksorozatunkban ezeket a változásokat vizsgáljuk meg és mutatjuk be a témában érdekeltek számára. A módosítás keretében pontosítá...
A fuvarozók képviselőivel folytatott párbeszéd eredményeként a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatára a Kormány arról döntött, hogy újabb intézkedésekkel segíti a stratégiai jelentőségű ágazat szereplőinek megerősödését, ezáltal a magyar árufuvarozásban tevékenykedő vállalkozások versenyképességének további növelését. Az intézkedések közül az egyik a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó mértékének ugrásszerű növelése. 2023. november 30-án a Magyar Közlöny 171. szá...
Míg az élettársak által közös jogcím alapján használt lakás esetében a kapcsolat megszűnése utáni lakáshasználat alapvetően a házastársak hasonló helyzetben történő lakáshasználatának rendezését követi, addig az egyik élettárs által kizárólagos jogcímen (tulajdonosként, bérlőként, haszonélvezőként) használt lakás esetében eltérő a rendezés iránya. Ugyan ilyenkor házastársak közül is a jogcímmel rendelkezőt illeti meg főszabályként a használat joga, az élettársak körében némiképp más a megk...
A 2016. évi LXXVII. törvény egészítette ki a biztosított követelés-átruházásáról (és megterheléséről) szóló Ptk. rendelkezéseket egy új bekezdéssel. Az újonnan beiktatott rendelkezés a biztosított követelés zálogjoggal való megterhelését, azaz alzálogjog alapítását szabályozza. [Ptk. 5:99. § (4) bekezdés] A Ptk. eredetileg az alzálogjogról csupán egyetlen rendelkezést tartalmazott, mégpedig a zálogjog érvényesítése kapcsán, és ez a rendelkezés magában foglalta az alzálogjog meghatározását ...
A Ptk. szerint semmis a kiskorú törvényes képviselőjének olyan jognyilatkozata, amellyel – a kiskorú vagyona terhére – ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúak érdekeinek védelmében néhány jognyilatkozatuk még gyámhatósági jóváhagyással sem lesz érvényes. Ezek a kiskorú vagyona terhére tett jognyilatkozatok: az ajándékozás, az idege...
2023 január 1-jén lépett hatályba az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, amelynek célja a mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaságok fiatalabb generációnak történő átadásának megkönnyítése. Jelen cikkünkben ezen szabályozás általánosabb tudnivalóit szeretnénk bemutatni. A hatályba lépő jogszabály lehetővé teszi a gazdaságok (mezőgazdasági őstermelői és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói gaz...
A haszonbérleti jogviszony egyik leglényegesebb eleméről, a haszonbérről előző két cikkünkben sorra vettük a vonatkozó jogszabályok általános előírásait, valamint megvizsgáltuk a hosszú távra kötött bérleti szerződések esetében a haszonbér módosításának lehetőségét. Cikksorozatunk következő részében a haszonbérleti díj adózásának főbb szabályait tekintjük át. A termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII...