Ha elsőre akár furcsának is hangzik, védett természeti területeket is haszonbérbe lehet venni az államtól, illetve az adott terület vagyonkezelőjétől. A természetvédelmi törvény szerint védett természeti területnek minősül például a nemzeti park, a tájvédelmi körzet vagy a természetvédelmi terület. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket az állam – annak megfelelő szerve útján – jogosult a törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek mentén hasznosítani. Ennek keretében az...
Az óvadék sajátos jellege – amelyet a hétköznapi életben is kauciónak neveznek – az óvadéki tárgyak sajátos természetéből fakad. Ebből következően az óvadék lehetséges tárgyául szolgáló vagyontárgyak köre lényegesen szűkebb, mint általában a zálogjog esetében, ami az óvadék szabályozásának alapját képezi a Ptk.-ban. Óvadékul eredetileg pénz, majd pedig a pénz módjára funkcionáló értékpapírok szolgáltak. Az 1959-es Ptk. 2004. évi módosítása az óvadék tárgyainak lehetséges körét kiterjesztet...
Azzal a kiindulóponttal, hogy a tulajdonostársak mindegyike az egész dolog felett gyakorol tulajdonjogot, az lenne összhangban, hogy a tulajdonostársak minden kérdésben egyhangú határozattal döntenek, a törvényi szabályozás (Ptk.) az egyhangúságot csak meghatározott esetekben követeli meg. E szerint a tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. ...
Gazdasági társaságok esetében felügyelőbizottság létesítése csak akkor kötelező, ha ezt jogszabály előírja. A Ptk.-ban rögzített általános szabályok egy ilyen esetkört ismernek, nevezetesen azt, ha a munkavállalóknak az ellenőrzési tevékenységben való részvétele valósul meg a felügyelőbizottságon keresztül. Ennek az a feltétele, hogy a dolgozói létszám éves átlagban meghaladja a kétszáz főt. Ilyen esetben is lehetőség van arra, hogy az üzemi tanács lemondjon a részvétel jogáról, ekkor a do...
Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el azt az agrár-törvénycsomagot, amely többek között módosítja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) és a Fétv.-t. A módosítások egy része 2024. január 1-jén már hatályba lépett, néhány szabály azonban csak április 1-től kezdve lesz irányadó. Cikksorozatunkban ezeket a változásokat vizsgáljuk meg és mutatjuk be a témában érdekeltek számára. A módosítás keretében pontosítá...
A fuvarozók képviselőivel folytatott párbeszéd eredményeként a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatára a Kormány arról döntött, hogy újabb intézkedésekkel segíti a stratégiai jelentőségű ágazat szereplőinek megerősödését, ezáltal a magyar árufuvarozásban tevékenykedő vállalkozások versenyképességének további növelését. Az intézkedések közül az egyik a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó mértékének ugrásszerű növelése. 2023. november 30-án a Magyar Közlöny 171. szá...
Míg az élettársak által közös jogcím alapján használt lakás esetében a kapcsolat megszűnése utáni lakáshasználat alapvetően a házastársak hasonló helyzetben történő lakáshasználatának rendezését követi, addig az egyik élettárs által kizárólagos jogcímen (tulajdonosként, bérlőként, haszonélvezőként) használt lakás esetében eltérő a rendezés iránya. Ugyan ilyenkor házastársak közül is a jogcímmel rendelkezőt illeti meg főszabályként a használat joga, az élettársak körében némiképp más a megk...
A 2016. évi LXXVII. törvény egészítette ki a biztosított követelés-átruházásáról (és megterheléséről) szóló Ptk. rendelkezéseket egy új bekezdéssel. Az újonnan beiktatott rendelkezés a biztosított követelés zálogjoggal való megterhelését, azaz alzálogjog alapítását szabályozza. [Ptk. 5:99. § (4) bekezdés] A Ptk. eredetileg az alzálogjogról csupán egyetlen rendelkezést tartalmazott, mégpedig a zálogjog érvényesítése kapcsán, és ez a rendelkezés magában foglalta az alzálogjog meghatározását ...