A külszíni bányák kitermelési ciklusának befejezését követően a bányavállalkozó a bányászattal érintett külszíni terület legalább természeti környezetbe illő kialakítására köteles (tájrendezési kötelezettség). Ennek a – gyakorlatban szinte kizárólag fizikai rekultivációval járó – „minimális” tájrendezésnek az indokoltságát az adja, hogy a kitermelt ásványvagyon olyan mértékű mennyiségi hiányt képez a bányaüzem területén, amely az újrahasznosításra alkalmas (eredeti) állapot helyreállítását fő...
Szerző: Dr. Jean Kornél
Gyakran felmerülő kérdés, hogyan biztosítható a bányavállalkozók részére a bányászati tevékenységük végzéséhez szükséges földterületek használata.
Különösen akkor okozhat ez problémát, ha a bányavállalkozó nem rendelkezik saját tulajdonnal és nem tud megállapodni az érintett terület tulajdonosával.
A föld méhének a kincsei a Magyar Állam tulajdonát képezik, annak kitermeléséhez éppen ezért kiemelt közérdek fűződik.
Amennyiben annak egyéb feltételei is fennállnak, a bányavállalkozónak...
Legutóbbi bejegyzésünkben arra adtunk választ, hogy mit jelent a célkitermelőhely fogalma, mikor lehet célkitermelőhelyet létesíteni.
Kifejtettük, hogy egy olyan, a gyorsforgalmi út meghatározott távolságában létesített, célhoz kötött bánya, ahonnan kizárólag az útépítéshez szükséges ásványi nyersanyagok kitermelése történik.
A célkitermelőhely létesítése azonban egy bonyolultabb folyamat, különösen azért, mert a célkitermelőhely létesítését megelőzően az egyéb jogszabályok által előírt...